A Hadtörténeti Múzeum visszatér otthonába, a Budai Várba, oda, ahova tartozik - mondta Kürtös László, a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára.

"A szombati esemény újabb jele annak, hogy visszatérnek a hagyományok, a józan gondolkodás és így a honvédelem is a helyes útra" - hangsúlyozta Kürtös László a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban abból az alkalomból, hogy a Múzeumok éjszakáján a Kapisztrán téri épületben egy haditechnika-történet tematikájú bemutatóval várják szombat este a nagyközönséget.

Az államtitkár felidézte: a gyűjtemény kétszer volt kénytelen elhagyni otthonát, egyszer 1944. októberében a Vörös Hadsereg közeledése miatt, másodszor pedig 2023-ban egy politikai döntés következményeképpen.

„A magyar katonai múltat bemutató múzeumot azonban nehéz volna máshol elképzelni, mint ott, ahová most visszaköltözik... Egyértelmű, hogy ezt a helyszínt a magyarok istene is a katonai múzeumnak teremtette” - vélekedett Kürtös.

A Hadtörténeti Múzeumköltözésének hírét 2022-ben erősítette meg Szalay-Bobrovniczky Kristóf akkori honvédelmi miniszter, azzal indokolva a hercehurcát, hogy az intézménynek jobban megközelíthetőnek kell lennie, és meg kell felelnie a 21. század kihívásainak. Ugyanakkor ebben az időszakban gőzerővel zajlott a Vár kormányzati akaratra történő átszabása, az akkori tervek szerint ide-oda-amoda költöztették volna az egyes minisztériumokat, a hírek szerint a Hadtörténeti Múzeum Kapisztrán téren álló épületét Szalay-Bobrovniczky Kristóf nézte ki irodának. 2024-ben Orbán Viktor miniszterelnök egy péntek esti kormányhatározattal rendelte el, hogy a Hadtörténeti Intézet és Múzeum költözzön a Dísz tér 17. alatti ingatlanba.

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat alkalmából Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Telex tudósítása alapján a Közlekedési Múzeum Öveket becsatolni című új időszaki kiállításának megnyitóján élesen bírálta az intézmény Debrecenbe költöztetésének tervét és ezzel párhuzamosan természetesen Lázár Jánost), majd kijelentette:

„Ennek vége van. Itt van újra a Közlekedési Múzeum Kőbányán, az Északi Járműjavítóban”

Reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter arra a hírre, hogy a rendőrség nyomoz egy kétéves kisfiú halála ügyében, aki a tatabányai kórházban vesztette életét lázgörcsben.

Hegedűs Facebook-posztjában felidézte, hogy két évvel ezelőtt társszerzőként arról írt, hogy mit lehet tanulni egy angliai gyermekhalál és egy magyar eset összevetéséből. Azt hasonlították össze, hogy hogyan reagál a tragédiákra egy egészségügyi rendszer.

„Angliában a tragédiát követően a rendszer önvizsgálatot tartott, feltárta a hibákat, levonta a tanulságokat, és olyan intézményeket erősített meg, mint a duty of candour — az őszinte, kötelező tájékoztatás és a transzparens hibafeltárás kultúráját. Ott sem volt könnyű szembenézni a történtekkel. Magyarországon ezzel szemben sokszor nem a tanulás lett a reflex, hanem a szőnyeg alá söprés és az egyének hibáztatása” - írta az egészségügyi miniszter, majd azzal folytatta:

„Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát.”

A konkrét tragédiával kapcsolatban azt írta, egy ilyen ügyben „az igazságszolgáltatásnak és a szakmai vizsgálatnak kell kimondania a felelősséget.”

„De egy dolog már most biztos: nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk. Mert minden esetleges rendszerhibából elveszített beteggel nemcsak egy életet veszítünk el — hanem a rendszerbe vetett bizalom egy darabját is.”

A Tények számolt be arról, hogy lázgörcsöt kapott és meghalt egy kétéves kisfiú a tatabányai kórházban. A szülők azt mondták, előző nap bementek a tatabányai gyerekügyeletre, mert a gyereknek 39 fokos láza volt, de hazaküldték őket. Másnapra sem javult a helyzet, ezért a háziorvos agyhártyagyulladás gyanújával kórházba küldte, de a szülők szerint ott nem tudták eldönteni, hogyan kezeljék, osztályról osztályra küldték. A gyerek sokkot kapott a láztól, újra kellett éleszteni, de végül nem tudták megmenteni az életét a kórházban. A patológus a szülők szerint azt mondta, ne kérjenek boncolást, mert a gyerek már így is eleget szenvedett. Végül egy jogvédő szervezet segítségével feljelentést tettek, szerintük a kórház a felelős a gyerek halála miatt. A rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt nyomoz, a kórház erre hivatkozva nem válaszolt a csatorna megkeresésére.

Műtétje után kiengedték a vancouveri kórházból a kanadai válogatott Ismaël Konét, akinek a katari Asszim Madibo törte el a lábát a világbajnokság csütörtöki meccsén.

Konét a kórház kijáratnál a csapattársai és Jesse Marsch szövetségi kapitány várta, hogy támogatásukról biztosítsák a sérült játékost. A teljes stáb Koné keresztnevét skandálta.

A világbajnokság eddigi legsúlyosabb sérülését elszenvedő 24 éves játékos műtétje sikeres volt, vélhetően teljesen fel fog épülni. A brutális belépőért Madibo piros lapot kapott, Kanada pedig 6-0-ra ütötte ki Katart. Az egyik gól csapattársa már a pályán Konénak ajánlotta, a meze felemelésével.

A társházigazda az utolsó csoportkörben Svájccal játszik.

Sulyok Tamás végképp beleállt, és az uniós ügyekben meghatározó hírforrásnak számító Politicónak adott interjúban üzent nyíltan hadat a Tisza-kormánynak, azon fogadkozva, hogy nem hagyja eltávolítani magát. Sulyok üzenetének lényege, hogy harcolni fog, hogy elnök maradhasson, amihez minden jogi lehetőséget igénybe vesz. De emellett ellentámadásba is lendült, azzal vádolva Magyar Péter miniszterelnököt, hogy a Tisza vezetője az állami intézmények elfoglalására tör, hogy még nagyobb hatalmat koncentrálhasson a kezében, mint Orbán Viktor.

Sulyok szerint azzal, hogy Magyar megpróbálja eltávolítani őt és az Orbán-korszak más kinevezett vezetőit, az új miniszterelnök még Orbánnál is szemtelenebbül él vissza hatalmas parlamenti többségével. Sulyok arról beszélt a lapnak, hogy pont emiatt kötelessége hivatalban maradni, hogy ezzel védhesse a demokratikus normákat, valamint a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

„Semmiféle többség nem adhat felhatalmazást a jogállam és az európai értékek semmibevételére” - mondta Orbán leghűbb kiszolgálója, aki korábban sohasem állt fel a jogállamiság védelmében. Majd arról beszélt a Sándor-palotában adott interjúban, hogy a Tisza szerinte 16 hét alatt nagyobb hatalomkoncentrációt akar elérni, mint a Fidesz 16 év alatt

A tizsás Hajdu Márton képviselő, a parlament külügyi bizottságának elnöke azt mondta a Politicónak, hogy többféle módszert fontolgatnak Sulyok és társai eltávolítására, de részleteket nem említett.

„Az Orbán-rezsim rettenetes bűnöket követett el a magyarok ellen: korrupció, a nemzeti érdekek elárulása Oroszországnak, a kapcsolatok lerombolása hagyományos szövetségeseinkkel” – mondta Hajdu. „Ezek az emberek voltak azok, akik megállíthatták volna, korlátozhatták volna a cselekvőképességét, esetleg kicsit lelassíthatták volna. De nemhogy nem ezt tették, hanem lelkesen szolgálták őt, mert ezek az emberek – ahogy mi hívjuk őket – Orbán bábjai.”

Sulyok konkrét vádjaira reagálva Hajdu így fogalmazott:

„Sulyok egyszer sem szólalt fel a fékek és ellensúlyok védelmében, amikor Orbán lebontotta azokat, és sosem védte meg azokat, akiket a hatalom célba vett. Most, hogy felkérdezték, azt akarja elhitetni, hogy az egy hónapos Tisza-kormány veszélyesebb, mint a 16 éven át uralkodó Orbán. Ez mennyire hihető?”

Az iráni hadvezetés bejelentette, hogy a Libanon elleni izraeli légicsapások folytatódása miatt lezárták a Hormuzi szorost - közölte a BBC. Szombaton ugyanis a békemegállapodás pénteki ismételt megerősítése és az izraeli-Hezbollah megállapodás ellenére kiújultak a harcok Dél-Libanonban. Az irániaktól függetlenül ugyanerről tett közzé hírt a Wall Street Journal. Az irániak szerint az USA és Izrael megsértették a békefeltételeket. Ezzel egybehangzó közleményt tett közzé az iráni Forradalmi Gárda haditengerészete is, jelezve, hogy a szoros zárva van bármiféle hajó áthaladása előtt és szigorúan figyelmeztetve az úton lévő hajókat, hogy ne próbálkozzanak.

Eközben a Fox News rákérdezett JD Vance amerikai alelnöknél, hogy kommentálja a Wall Street Journal hírét, miszerint az iráni tengerészet visszafordítja a szoroshoz érkező hajókat.

„Nem látjuk semmiféle bizonyítékát annak, hogy az irániak zárva tartanák a szorost. Igazából 16 millió hordónyi olajat hoztunk át tegnap.

- válaszolta Vance. Az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága arról tweetelt közben, hogy szombaton nőtt a szoroson áthaladó kereskedelmi hajóforgalom, 55 hajó haladt át a szűkületen. Az iráni bejelentést követően kirakott bejegyzésben azt írják, hogy „Június 20-án nőtt a kereskedelmi hajóforgalom, a környéken pedig az amerikai erők továbbra is garantálják a hajózás szabadságát. A nemzetközi vízi útvonal ma is szabadon átjárható volt, így 55 hajó haladt át rajta, nagy mennyiségű áruval és több mint 17 millió, a világpiacra szánt kőolajjal. Az amerikai erők jelen vannak és biztosítják, hogy az Iránnal kötött megállapodás minden részét betartsák és aszerint járjanak el.”

Az amerikai-iráni megállapodás első pontja szólt arról, hogy az összes fronton leállítják a csapásokat. Ehhez képest szombaton mind a Hezbollah, mind Izrael nyíltan elismerte, hogy harcolnak. A Hezbollah, amely nem sokkal korábban kötött megállapodást a tűzszünetről, szombaton már arról beszélt, hogy nem ismerik el a tűzszünetet. Az izraeli fél szerint ezt azzal nyomatékosították, hogy ötvennél több rakétát lőttek ki izraeliekre, amire ők több tucatnyi Hezbollah-állás bombázásával reagáltak. Egy izraeli szóvivő a BBC-nek azt mondta, hogy a tűzszünet érvényben van, de a közvetlen fenyegetést továbbra is el fogják hárítani.

Pósfai Gábor, sportot felügyelő belügyminiszter a Facebookon jelezte: minden sportág esetében szigorúbb kontrollt vezetnek be az állami források felhasználására, kiemelt figyelemmel követik és támogatják az utánpótlás-nevelést, és abban az esetben támogatják a nagyobb események megrendezését, ha a költségvetés átlátható, valamint észszerű és reális terv készül a bevételi oldalra.

Pósfai Gábor csütörtökön négy csapatsportág - a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda és a röplabda - szövetségi vezetőivel találkozott csütörtökön, tőlük előzetesen azt kérték, hogy számoljanak be a sportáguk helyzetéről, a szövetség gazdálkodásáról, a szakmai munka főbb pillérjeiről az utánpótlás-neveléstől, a szakemberképzésen és versenyrendszeren keresztül a korosztályos és felnőtt válogatottak menedzseléséig.

„Áttekintettük az aktuális függő ügyeket, a terveiket és a közeljövő feladatait is. Itt is elmondtam személyesen, hogy a sport támogatása számunkra fontos ügy és a célunk egy olyan együttműködés kialakítása, ahol nemcsak őszintén, hanem transzparensen meg tudjuk beszélni a közös ügyeket” - írta a belügyminiszter.

Úgy fogalmazott: „minden sportág esetében kiemelt figyelemmel követjük és támogatjuk az utánpótlás-nevelést, szigorúbb kontrollt vezetünk be az állami források felhasználására és abban az esetben támogatjuk a nagyobb események megrendezését, ha a költségvetés átlátható, észszerű és reális terv készül a bevételi oldalra is. Utóbbi finoman szólva sem volt jellemző az elmúlt években, bár ez nem feltétlenül ezeket a sportágakat érinti elsősorban”. (MTI)

A La Baule-i reptér közelében búzamezőbe csapódott és kigyulladt egy kisrepülőgép Franciaországban, mindkét gépen tartózkodó személy meghalt. Az egyikük, a Cessna 421-es pilótája a 69 éves francia Claude Guillemot, a legendás játékfejlesztő cég, az Ubisoft egyik alapítója és aktuális elnöke volt. Guillemot lelkes pilóta, ezúttal is egy több mint 100 résztvevővel megrendezett kisgépes fesztiválra igyekezett La Baule-ba, a Loire folyó Atlanti óceáni torkolatához.

Guillemot négy testvérével együtt 1986-ban alapította meg Bretagne-ben az Ubisoftot, amiből a világ egyik legnagyobb játékfejlesztője lett, olyan címekkel, mint az Assassin’s Creed, a Far Cry vagy a Lapins Crétins. Claude Guillemot az Ubisoft mellett azt a családi céget vezette, ami a Harcules márkanevű hangrendszereket és a Thrustmaster gamer kiegészítőket gyártja.

(via Le Figaro)

Második próbálkozásra aukción elkelt az Ordabaszi FK kazah labdarúgóklub, amelynek élvonalbeli csapata 2023-ban megnyerte a bajnokságot, legutóbb hetedikként végzett, most pedig ők vezetik a tabellát. Májusban még nem érkezett rá egyetlen ajánlat sem, most viszont 2 dollárral a 30 százalékkal csökkentett kikiáltási ár felett megvették a klubot, a bajnokságban jelenleg vezető együttesével együtt.

Az ár így 157 ezer tenge lett, ami körülbelül 321 000 dollár, vagyis durván 99 millió forint. Az eladó a harmadik legnagyobb kazah város, az 1,3 millió lakosú Simkent önkormányzata volt, a vevőt nem nevezték meg. Az aukciós feltételek szerint az új tulajdonos köteles 10 évig fenntartani a részvénytársaság fő profilját, így a futballcsapatot, valamint a teljes munkaidős személyzet legalább kétharmadát, emellett tilos a klub részvényeinek elzálogosítása.

Kazahsztánban nem a NER közpénzégetős modelljét követik, hanem az ellenkezőjét: évek óta folyik az állami vállalatok és állami szervek, illetve önkrományzatok profisport-finanszírozásának leépítése. Egy tavaly elfogadott törvény szerint tilos a külföldi sportolók fizetésének biztosítása költségvetési alapokból.

Az Ordabaszi emiatt nem az első klub, amely árverésen került magántulajdonba. Az eddigi legkevesebbet az első osztályból a múlt évben kiesett FC Turan csapatáért adták, amelyért az új tulajdonos magyar pénzben mintegy 718 ezer forintot fizetett. Ugyanakkor az FK Aktobe esetében 364 millió tengénél (246 millió forint) csapott le az aukciós kalapács.

(via MTI)

• Június 18-án és 19-én rendezték az Európa Tanács ülését Brüsszelben.
• Ez volt az első csúcs, ahol már Magyar Péter képviselte az országot.
• A magyar miniszterelnök egy viszonylag eseménytelen csúcson mutatkozhatott be, ahol nem kellett akut válságot kezelni, probléma és tennivaló azért volt bőven.
• Helyszíni beszámoló Brüsszelből.

Négy új vezetőt üdvözöltek az Európai Tanács júniusi ülésén, hiszen négy országnak lett új miniszterelnöke a legutóbbi, áprilisi informális csúcs óta. Közülük ketten – a negyedik kormányát alakító Janez Janša, illetve az államfőből kormányfővé avanzsáló Rumen Radev – régi ismerősei a többi európai vezetőnek, míg az új lett miniszterelnök, Andris Kulbergs megbízatása csak az októberi választásokig szól. Vagyis Magyar Péter jelentette az igazi újdonságot, pláne, hogy egyébként is szűnni nem akaró figyelem irányul rá április 12. óta külföldön, és most elfoglalhatta a helyét a Tanácsban is a többi tagállam vezetője mellett. Természetesen most is nagy volt az érdeklődés, hogy az állandó kerékkötő, Orbán Viktor nélkül mire jutnak az európai vezetők, és voltak is a csúcs témái között olyanok, amelyek korábban vonzották a magyar vétót. Most azonban nem feltétlenül Magyarországról szólt ez a csúcs, és az előzmények ismeretében ennek csak örülni lehet.

Kinek jó, ha Európa-szerte ismerik egy tízmilliós ország vezetőjét?

Kirilo Budanov, az ukrán elnöki iroda vezetője és Vaszil Bodnar varsói ukrán nagykövet lemondott a korábban Lengyelország által nekik adományozott Lengyel Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjéről, tiltakozásul amiatt, hogy Karol Nawrocki lengyel elnök visszavonta országa legmagasabb állami kitüntetését, a Fehér Sas-rendet Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől.

„Sajnálatos módon Karol Nawrocki lengyel elnök barátságtalan lépést tett népünkkel szemben, amikor megfosztotta Ukrajna elnökét a korábban neki adományozott Fehér Sas-rendtől. Kétségtelen, hogy ez ajándék a moszkvai agresszor számára, amelyet az feltétlenül felhasznál majd Ukrajna és Lengyelország ellen egyaránt" - hangsúlyozta Budanov szombati Facebook-bejegyzésében.

Szavai szerint Ukrajna és Lengyelország népeit hosszú múltra visszatekintő kapcsolatok kötik össze, történelmüknek pedig különböző, hősies és tragikus fejezetei is vannak. Ennek azonban szerinte mélyreható átgondolásra, nem pedig „durva politikai spekulációkra" kellene ösztönöznie.

„Ukrajna nem mondja meg egyetlen más népnek sem, hogyan tanítsa a saját történelmét. Ezért mi is fenntartjuk magunknak a jogot saját nemzeti emlékezetünkhöz és méltóságunkhoz. Meggyőződésem, hogy a lengyel elnök ezen gesztusának semmi köze az igazságossághoz vagy bármi hasonlóhoz. Hiszen milyen igazságosságról beszélhetünk, ha például az olasz fasiszta diktátort és Hitler szövetségesét, Benito Mussolinit mindmáig nem fosztották meg a Fehér Sas-rendtől?" - tette fel a kérdést az elnöki iroda vezetője.

„Ukrajna továbbra is Európa egésze, így Lengyelország védelméért is harcol, amiért a legnagyobb árat fizeti. Mint minden ukrán, én sem maradhatok azonban tétlen, és nem nézhetem közömbösen, ahogyan polgárainkkal szemben alaptalanul és mesterségesen felpörgetik a gyűlölet gépezetét. Ezt figyelembe véve visszautasítom a Lengyel Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét, amellyel tavaly a lengyel elnök tüntetett ki engem" - közölte Budanov.

Zelenszkijt 2023 áprilisában tüntette ki a Fehér Sas-renddel Andrzej Duda akkori lengyel elnök "a Lengyelország és Ukrajna közötti baráti és sokoldalú kapcsolatok elmélyítésében tanúsított kimagasló érdemeiért, az európai demokrácia, béke és biztonság érdekében folytatott együttműködés fejlesztése terén, valamint az emberi jogok védelme érdekében kifejtett fáradhatatlan tevékenysége elismeréséül".

Vaszil Bodnar varsói ukrán nagykövet szombaton szintén bejelentette, hogy visszaadja a neki adományozott Lengyel Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét.

A lengyel elnök pénteken bejelentett döntését, hogy visszavonja ukrán hivatali partnere kitüntetését az előzte meg, hogy Zelenszkij május végén az "Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) hősei" tiszteletbeli elnevezést adományozta az ukrán Különleges Műveleti Erők (SZSZO) északi műveleti központjának.

Nawrockit felháborította, hogy a katonai egységet a II. világháborúban megalakult nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) „hőseiről” nevezik el. A lengyel elnök szerint ez a lépés érthetetlen és mélyen kiábrándító.

Az UPA a 40-es 50-es években az ukrán függetlenségért harcolt a Vörös Hadsereg, a náci Németország és a lengyel hatóságok ellen, ezért Ukrajnában sokan hősöknek tartják őket. Lengyelország viszont azzal vádolja az UPA-t, hogy 1943–45 között népirtást hajtott végre Volhíniában a lengyelek ellen. A lengyel elnök arról beszélt, a többség számára az UPA mindenekelőtt az a szervezet marad, amely felelős a brutális bűncselekményekért.

Nawrocki hangsúlyozta, hogy a diplomáciai vita ellenére Lengyelország továbbra is támogatja Ukrajnát az oroszok elleni háborúban.

FRISSÍTÉS 19:24

Később Leonyid Kucsma - aki 1994-től 2005-ig volt Ukrajna elnöke - közölte, hogy ő is lemond a Fehér Sas-rendről, amellyel 1997-ben tüntette ki őt Lengyelország. „Ukrajna nem azért vette fel a harcot Oroszországgal, amely történelmi sérelmekkel indokolta invázióját, hogy más országok diktálják nekünk a történelmünket, és határozzák meg, kit tiszteljünk” - írta üzenetében, amelyet alapítványának sajtótitkára, Darka Olifer tett közzé a Facebookon.

Mint írta:

Elnökségem ideje alatt az egyik legfontosabb szempontnak a Lengyelországgal való baráti kapcsolatok kialakítását tartottam... Úgy gondolom, hogy a barátság és a szövetség Ukrajna és Lengyelország között megmarad. De ma szomorú és nyugtalan vagyok... A történelemre emlékeznünk kell. A múlt azonban nem lehet fontosabb, mint a jövő... Ukrajnának és Lengyelországnak minden eddiginél nagyobb szüksége van egymásra. Mindkét ország politikusainak tisztában kell lenniük ezzel. Bízom a bölcsességükben.

A Sportjus Magyar Sportjogász Társaság egyoldalúan lemondott tagdelegálási jogáról a Magyar Olimpiai Bizottságba (MOB) - jelenti az MTI. A lépés előzménye, hogy a sportjogászok a sportéletben páriává vált, az úszószövetség eseményeiről kitiltott, a saját lány által testi-, lelki és szexuális bántalmazással vádolt Szilágyi Zoltán úszóedzőt delegálták a Magyar Olimpiai Bizottságba. Mivel Szilágyinak nem volt priusza, a MOB-nak nem volt módja nem elfogadni a dolgot. De az egész annyira kínos volt, hogy Gyulay Zsolt, a MOB elnöke a sajtóreakciókat látva közleményben magyarázkodott arról, hogy a MOB aktuális alapszabálya miatt nem volt módjuk nem elfogadni Szilágyi jelölését. Gyulay azt is jelezte, hogy „a jövőbeni hasonló helyzetek elkerülése érdekében” alapszabály-módosítást kezdeményez. Ennek az lenne a célja, hogy Szilágyihoz hasonló, vagyis bíróság által el nem ítélt, de erkölcsileg alkalmatlan figurák ne válhassnak az olimpiai bizottság tagjaivá.

A sportjogászok friss közleménye szerint Szilágyi tagfelvételi kérelme és a tagjelölt személye az alapszabályban előírt feltételeknek megfelelt, továbbá Szilágyival szemben kizáró ok nem vetődött fel, így a MOB február 18-án tagként nyilvántartásba vette, majd ezt a május 16-i közgyűlés megerősítette.

„A társaság elítéli, hogy jogerős bírósági elmarasztaló ítélet hiányában média- és közéleti szereplők prejudikálnak, és ezzel a magyar sport tagjaira befolyást gyakorolnak, a jogbiztonságot veszélyeztetik. A MOB közleményének ismeretében, a jogállamiság alapelvének látható sérelme miatt, valamint az olimpizmus szellemének védelme érdekében a Sportjus Magyar Sportjogász Társaság a MOB-tagság delegálási jogáról egyoldalúan lemond" - áll a közleményben.

A valóságban szó nem volt prejudikálásról, Szilágyit ugyanis komoly vizsgálat után tiltotta ki a szövetség az úszóeseményekről is. De hogy jutottunk idáig?

Szilágyi Liliána, az egykori válogatott sportoló 2021 decemberében vádolta meg testi, lelki és szexuális bántalmazással az apját. Interjúnk az ügyről itt olvasható.

Bántalmazott vagyok. Méghozzá egy olyan ember által, akitől eredendően a legnagyobb szeretetet és elfogadás kellett volna, hogy kapjam. Bántalmazott az apám. Testileg. Lelkileg. Szexuálisan. Gyermekkoromtól kezdve” - írta meg akkor a Facebookon és az Instagramon.

Szilágyi Zoltán is reagált a vádakra. Nem csupán tagadta azokat, hanem visszatámadott. „A Szilágyi név helyett viseld édesanyád családnevét” - üzente lányának. Bár Szilágyi Liliána nem tett feljelentést, a Fővárosi Törvényszék eljárást indított, ami alapján a rendőrség kapcsolati erőszak gyanújával indított nyomozást, ami végül elévülés miatt lezárult. Szilágyi Zoltán becsületsértés miatt beperelte a lányát, a perről, amely végül ítélet nélkül zárult, itt írtunk.

Szilágyi Liliána ügyében a Magyar Úszó Szövetség is indított vizsgálatot, amelyben megállapították, hogy Szilágyi Liliána igazat mondott. A Magyar Úszó Szövetség akkori sajtótájékoztatóján Papp Gábor ügyvéd, a bizottság elnöke bejelentette, hogy rendelkezésükre áll egy bírósági ítélet, amely kimondja, hogy Szilágyi Zoltán, Szilágyi Liliána apja agresszív viselkedést tanúsított idősebb lányával szemben. Kijelentették, hogy az emberi méltóságot sértő testi- és lelki bántalmazás nem egyeztethető össze a Magyar Úszó Szövetség értékrendjével, és méltatlannak tekintette Szilágyi Zoltán magatartását és a Magyar Úszó Szövetség rendezvényein nem kívánatos személynek nyilvánította.

Nemcsak szabályokban újított a FIFA erre a világbajnokságra, a mezeken is feltűnt pár új dolog. Ennek bemutatására az aranyba borított Lionel Messi a majdnem tökéletes modell, de csak majdnem.

A mezen természetesen ott van az argentin szövetség (AFA) dominánsan aranyszínűvé vált logója, a világbajnoki címeket jelző három arany csillaggal. Nem most, hanem a 2008-as világbajnokságon debütált a 10-es szám felett lévő, a világbajnoki címvédőnek kijáró megkülönböztetés. (Az adidas pluszban aranyra színezte a logóját is Messiék mezén.)

A jobb karon a torna logója. Ez azoknál az országoknál lehet aranyszínű, amelyek nyertek már világbajnokságot. A mezőnyben hét ilyen van: Uruguay, Brazília, Németország, Anglia, Argentína, Franciaország és Spanyolország. Fájdalom, Olaszország nincs ott, sorozatban már harmadszor maradtak le a vébéről.

Az aranylogós jelvény alatt Messinek olyan elismerése is van, ami egészen szűk elitnek jár. A Legacyt azok viselhetik, akik már legalább az ötödik világbajnokságon lépnek pályára. Ilyen Messi mellett a mostani mezőnyben Cristiano Ronaldo (ők a hatodik vébéjükön vesznek részt), valamint Luka Modric, Manuel Neuer és a japán Yuto Nagatoma. Ez a Legacy-jelvény hozzá van igazítva a nemzeti színekhez:

Ez itt Ronaldóé:

De van jelvénye a világbajnoki újonc játékosoknak is, ez például Yamalé.

Ami miatt nem tökéletes modell Messi, hogy a csapatkapitányi karszalag alatt nem látszik egy másik jelvény. Ez az egyéni díjak után jár, mint a világbajnokság legjobb játékosa (a mostani mezőnyből csak Modric, illetve Messi, aki kétszer is elnyerte a díjat), a legjobb góllövő (James Rodriguez, Harry Kane, Kylian Mbappe) és a legjobb kapus (Manuel Neuer, Thibaut Courtois, Emiliano Martinez).

Itt van Modricé:

Harry Kaneé:

Ez pedig Martinezé:

Ezeket a speciális jelvényeket aztán leveszik majd a mezekről és értékesítik azokat, de csak 2030 után, amikor életbe lép a FIFA szerződése egy új sportkártyás céggel.

Ezen felül még a hivatalos szlogenek láthatóak a játékosokon, a csoportkörben a „Unite for Peace”, a kiesés szakasz első részében „Unite for Education”, a végjátékban a „Football Unites the World” üzenetek lesznek majd a mezeken.

Lázgörcsöt kapott és meghalt egy kétéves kisfiú a tatabányai kórházban – közölte a Tények. A szülők azt mondták, előző nap bementek a tatabányai gyerekügyeletre, mert a gyereknek 39 fokos láza volt, de hazaküldték őket.

Másnapra sem javult a helyzet, ezért a háziorvos agyhártyagyulladás gyanújával kórházba küldte, de a szülők szerint ott nem tudták eldönteni, hogyan kezeljék, osztályról osztályra küldték. Az édesanya elmondása szerint a gyerek 40,9 fokos lázzal sem került az intenzívre és gépre sem tették. Állításuk szerint infúziót és antibiotikumot sem kapott. A kisfiú oxigénhiánnyal született, epilepsziás volt és szondával kellett táplálni.

A gyerek sokkot kapott a láztól, újra kellett éleszteni, de végül nem tudták megmenteni az életét a kórházban. A patológus a szülők szerint azt mondta, ne kérjenek boncolást, mert a gyerek már így is eleget szenvedett. Végül egy jogvédő szervezet segítségével feljelentést tettek, szerintük a kórház a felelős a gyerek halála miatt. A rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt nyomoz, a kórház erre hivatkozva nem válaszolt a csatorna megkeresésére.

Az elmúlt időszakban több vízbe szórásos temetés is volt a dunabogdányi partszakaszon, ami okkal kelt zavart a polgárok körében, de annyira groteszk volt, ami pénteken történt, hogy az túlment az eddigieken – írta a település polgármestere, Liebhardt András.

„Ezzel a nem hagyományos környezetben történő üzletszerű temetkezés jelent meg a községünkben, hangfalakkal, székekkel, kenetteljes szertartással, egy forgalmas, most már a nyári vizi sportokat is éltető helyszínen. Mindez ugyan a 100 méteres védőtávolság mellett a strandunk alatt történt, de az átmeneti sátorozásra kijelölt helyen és úgy, hogy a közvetlen közelben épp 250 gyermek piknikezett az utolsó tanítási napok egyikén. Több felháborodott hívást is kaptunk a faluból is, közbotránkozás kísérte a szertartást.”

Utána arról írt, hogy milyen fontos a helyieknek a Duna, akik főtér híján közösségi térként tekintenek a partra, és szerinte a szórásos temetéseket a közösség idegenszerűnek, provokatívnak és a körülményeit illetően az elhunytra nézve is kegyeletsértőnek tartja. Ő nem engedné ki a maradványokat a temető falai közül, mert ez illegális temetési szertartásokhoz vezethet, de rendeletben ezt nem tudja korlátozni.

A szórásos temetésnek komoly szabályai vannak, azt csak legálisan, temetkezési vállalkozó bevonásával lehet végezni, a terület kezelőjének, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnak az engedélyével. A polgármester azt írta, mindent megtesz majd, hogy ne lehessen vízbeszórásos temetés Dunabogdányban, vagy ha elkerülhetetlen, akkor messze a lakott területtől, a községtől délre legyen erre kijelölt partszakasz. Egyeztetett a vízügy igazgatójával, hogy kinek, mikor és hova adtak engedélyt, és a lehető legnagyobb korlátozásokról is tárgyaltak.

„A Duna nem a Gangesz” – írta a polgármester, a posztját pedig azzal zárta, a „szórás és szórakozás” jelentésben nagyon távol áll egymástól, el kéne határolni, földrajzilag is. (via Blikk)

Kedd éjfélig másodfokú hőségriasztás van érvényben az országban, azért Karácsony Gergely főpolgármester egy Facebook-posztban emlékeztetett, Budapest forgalmas közterületein illetve sűrűn lakott részein 3-500 méterenként van ivókút. A térkép nem csak a budapest.hu-n van fent, hanem a Budapest GO-ban is elérhető.

A hajléktalanellátásban külön protokoll lép életbe: minden telephely befogadja a hőség elől betérő embereket. Karácsony szerint a fővárosi szociális ellátórendszer kiemelten figyel azokra, akik segítségre szorulnak, a fővárosi rendészet járőrei pedig vizet osztanak és szükség esetén az ellátórendszerhez irányítják a rászorulókat.

Az FKF „a hőséglocsoló járműveket állítja hadrendbe”, melyek hőtérképek alapján locsolják az utcákat a legmelegebb napokon. A BKM mintegy 20 mosó-locsoló járművel végzi a közterületek hűtését. A locsolással 6-8 fokkal lehet csökkenteni az aszfalt hőmérsékletét, és a víz leköti a port és a polleneket is.

A BKK folyamatosan ellenőrzi a járműveken a légkondik működését, az eredmény a BKK honlapján elérhető, de várják az utasok jelzéseit is.

Hőség idején nagy kihívás a zöldfelületek fenntartása. A Főkert évente több, mint 300 ezer köbméter vizet használ öntözésre, de önkéntesekre is számítanak a locsolásban.

Azzal vádolja a Fidesz Melléthei-Barna Mártont - „Magyar Péter sógorát” - és Szabó Marcel alkotmánybírót, hogy titkos megállapodást kötöttek, melynek értelmében „azok az alkotmánybírók, akik nem engedik napirendre Sulyok Tamás államfő Ab-beadványát, a posztjukon maradhatnak.”

A fideszes vádaskodás előzménye, hogy pénteken hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva kizárta magát Sulyok Tamás beadványának tárgyalásából, így nem lehet az ügyben határozatképes ülést összehívni. Polt Péter alkotmánybírósági elnök (gyors visszavonulót fújva) levetette a hétfői ülés napirendjéről az ügyet, Sulyok Tamás pedig tudomásul vette a döntést.

A beadvánnyal Sulyok lényegében magát mentette volna, az Alkotmánybíróság asszisztálásával. Ezt akadályozta meg a hét bíró. A Fidesz azért emelte ki Szabó Marcelt, mert kedden ő írt kifogást, amiben levezette, miért nem lehet tárgyalni se Sulyok beadványát (például mert az indítvány nem felel meg az alkotmányos követelményeknek, és új hatáskört kreálna magának a testület). Ehhez csatlakozott az alkotmánybírók többsége, majd heten kizáratták magukat. Polt egyébként nagyon gyorsan kiszignálta az ügyet, a kiválasztott bíró pedig információink szerint olyan tervezetet írt, ami mindenben igazat adott volna Sulyoknak.

Magyar Péter péntek délután arról beszélt, fellázadt a deep state, Sulyok Tamás teli rüszttel óriási öngólt lőtt, „sikerült kialakítania egy közjogi válságot”, ezek után le kell mondania neki és Polt Péternek is.

A Fidesz mindenesetre úgy látja, a pénteki volt a magyar alkotmányosság egyik legszégyenteljesebb napja, ide jutott az ezeréves államiságára „oly' büszke” Magyarország. „Megérkezett a kisszerű, egzisztenciális alkuk korába.”

Ezt az állításukat nem támasztották alá semmivel. Megkérdeztük Melléthei-Barna Mártont és a Tisza-frakció sajtóosztályát, hogy

• volt-e bármilyen - akár informális - egyeztetés Melléthei-Barna Márton és Szabó Marcel között,
• a képviselő tudott-e az alkotmánybírók tervezett akciójáról,
• bátorította-e bárki az alkotmánybírókat, hogy tegyenek ilyen lépést,
• született-e bármilyen megállapodás arról, hogy a hét bíró maradhat az Ab tagja,
• illetve mi a terv az Alkotmánybírósággal kapcsolatban.

A Tisza-frakció sajtóosztálya ezekre azt írta, Melléthei-Barna Márton nem találkozott és nem egyeztetett Szabó Marcellel. „Így értelemszerűen nem is kötött titkos alkut, nem ígért semmit sem a kormány, sem a frakció, sem a maga nevében sem Szabó Marcelnek, sem másnak.”

Frissítés: Melléthei-Barna Márton a Facebookon reagált, abszurdnak nevezve a Fidesz állítását. Megerősítette, hogy nem kötöttek paktumot senkivel, a felvetést pedig nem is érti, hiszen Sulyok beadványa a jogi nonszensz kategóriába tartozik, az alkotmánybírók pedig nem akartak egy alkotmányos puccskísérletben részt venni.

Vizuálisan egyre erősebb músorunk ezúttal videó nélkül, ám hangban annál lehengerlőbben mutatja meg a jövőbe vezető zsákutcát csakis az Önök számára.

• 00:00 Tartalomjegyzék. A hülye és a kretén visszatér. Szentkirályi Alexandra rabszolgája a csomagtartóban.
• 03:47 Elindult az Umami, a 444 új gasztropodcastja. Iszkor és Gajdó. Ramen a Rákóczi téren. Ramen Kelenföldön.
• 06:44 A Streets Bécsben. Az 50 éves Arena.
• 11:43 Kvíz: alma vagy marihuána?
• 15:24 V'Moto Rock: Új év new wave . V' 73 és Meteor a Wikipedián.
• 18:58 A napilapmentes ország. Haitin amúgy van napilap. Azért ők is megpróbálhatnának bízni az olvasóikban. Ki fog előfizetni az orosz propagandára?
• 26:59 Magyar Péter kioktatja a Master Goodot. Te mennyiért dolgoznál fel baromfit Kisvárdán?
• 33:07 Kirántott futballmez pulykából. A franciák legnagyobb erőssége. A japán nemzeti sportkarakter. A Bridgestone-botrány.
• 39:13 Szlömösödés és crackpipák Budapesten. A Boráros tér az igazi favela.
• 44:16 Amerika nagyobbat veszít, mint Vietnamban. A Foreign Policy cikke. Galaxy brain take: így nem is kell atomfegyver Iránnak.
• 47:57 Az atombombás rendszerváltás esélyei. Ki emlékszik már Grönlandra?
• 51:35 A 40 éve Mexikóban ragadt wolverhamptoni drukkerek. A félmeztelen flangálás betiltása.
• 55:31 A qingdaói tévé műsorvezetőnője megkóstolja a bambuszpatkányt. Valójában hány sün fogy Magyarországon? Orrzsarvú- és tapírsült.
• 59:53 Elengedni Gajdics Ottót. Menő lett a karfiolfül.

Az itt következő új epizódot még csak a Belső Kör és Közösség előfizetői csomagok tulajdonosai hallgathatják. A rövidebb, ingyenes változatot egy nap múlva közöljük. Fizessen elő a 444-re, mert előbb és hosszabban hallgathat, mi pedig működhetünk szépen tovább!

(Használati útmutatónk az előfizetős verziók kezeléséhez mindenféle podcastalkalmazásokban.)

Aligha voltak vérmes reményei Haitiban a válogatott szurkolóinak, a csapat hozta is a papírformát, és két forduló után máris elszálltak a reményeik a továbbjutásra. Törökországban viszont aligha számítottak ugyanerre.

A világbajnoki selejtezőn Spanyolország mögött végző, a pótselejtezőn Romániát és Koszovót verő törökök 24 év után jutottak újra ki a világbajnokságra. 2002-ben bronzérmet nyertek. Ez most nem volt reális cél, bár a mostani csapatban is akadnak nagy sztárok (Arda Güler, Kenan Yıldız, Hakan Çalhanoğlu), abban joggal reménykedhettek, hogy a csoportból simán továbbjutnak. Ehhez képest 2 meccsen eddig 0 pontot szereztek, ráadásul hogyan.

A magyar nézők ebből keveset láthattak, hacsak nem keltek fel reggel hatkor, hogy megnézzék az ausztrálok elleni első meccsüket vagy a Paraguay ellenit most hajnali ötkor. De itt van pár adat arról, hogyan írta be magát a történelembe a török csapat a legimpotensebb csapatként.

Az első meccsen a törökök úgy kaptak ki Ausztráliától, hogy 30 gólszerzési kísérletük volt, igaz, ebből csak 8 talált kaput, gólt ezekből sem szereztek. Az ausztrálok 9 kísérletből 4-szer találtak kaput, ennek a fele be is ment. A törökök 72 százalékban birtokolták a labdát és majdnem háromszor annyi sikeres passzuk volt, mint az ausztráloknak. Teljesen feleslegesen.

Ezek után jött az a Paraguay. Őket az első körben ízekre szedte az Egyesült Államok, a társházigazda 4-1-gyel söpörte le Paraguayt, a gólkülönbség még hízelgő is volt a dél-amerikaiak számára. Nem tűnt megoldhatatlan feladatnak a törökök számára sem a legyőzésük.

Az nyilván borította a törökök meccstervét, hogy már a 65. másodpercben hátrányba kerültek, Paraguay pedig azonnal beállt védekezni, de pont a korai gól miatt elég sok idejük volt még. Ráadásul a világbajnokság legostobább, szájeltakarásos kiállítása miatt a teljes második félidőt emberelőnyben játszhatták le a törökök.

A törököknek 32 gólszerzési kísérletük volt a meccsen, ebből csak 5 lövés ment a kapu felületére. Paraguaynak 7 kísérlete volt, ebből kettő talál kaput, abból az egyik a korai gól volt.

Az Opta 1966-tól vezet statisztikákat, de talán bátran kijelenthető, hogy korábban sem fordult olyan elő, hogy egy csapat világbajnokságon 62 gólszerzési kísérletéből egyetlen egy gólt sem szerez.

Miközben a védelmük korántsem volt sebezhetetlen. Az ellenfeleik összesen 16 próbálkozásból hatszor találták el a kaput és abból három gólt szereztek.

Az impotencia mellett a meddő mezőnyfölényre is Törökország lett a szinonima. Olyan már előfordult, hogy egy csapat 70 százalék vagy a feletti labdabirtoklás mellett legalább 25 lövésig jutott, mégsem szerzett gólt és kikapott. Így járt Spanyolország 2010-ben Svájc ellen vagy 2018-ban Németország Dél-Korea ellen. De olyan még soha nem fordult elő, hogy a 70 százalék feletti labdabirtoklás és legalább 30 lövés se legyen elég. Most Törökországnak ez kétszer egymás után is sikerült.

És ebben azért bőven benne van a vezetőedző, Vincenzo Montella merev, alkalmazkodni képtelen taktikája, ahogyan azt az Athletic is megjegyezte.

Az utolsó, tét nélküli meccsükön az eddig 100 százalékos, már továbbjutott társházigazdával, az Egyesült Államokkal játszanak.

Június 15-én találták holtan a rendőrök a 85 éves nőt a VIII. kerületi, Práter utcai otthonában, miután egy bejelentésre kivonultak a helyszínre.

A szemle után emberölés gyanújával indítottak nyomozást ismeretlen tettes ellen, majd azonosították a feltételezett elkövetőt, az idős nő 16 éves dédunokáját, akit emberölés bűntett megalapozott gyanúja miatt kihallgattak, őrizetbe vettek és kezdeményezték a letartóztatását.

Barátnőjét, egy 15 lányt bűnpártolással gyanúsítanak, őt is őrizetbe vették és kezdeményezték a letartóztatását. (Police.hu)

Karol Nawrocki lengyel elnök megfosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Lengyelország legmagasabb állami kitüntetésétől, a Fehér Sas-rendtől, amit még 2023-ban kapott meg.

Nawrockit felháborította, hogy Zelenszkij múlt hónapban úgy döntött, az egyik katonai egységet a II. világháborúban megalakult nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) „hőseiről” nevezi el. A lengyel elnök szerint ez a lépés érthetetlen és mélyen kiábrándító.

Az UPA a 40-es 50-es években az ukrán függetlenségért harcolt a Vörös Hadsereg, a náci Németország és a lengyel hatóságok ellen, ezért Ukrajnában sokan hősöknek tartják őket. Lengyelország viszont azzal vádolja az UPA-t, hogy 1943–45 között népirtást hajtott végre Volhíniában a lengyelek ellen. A lengyel elnök arról beszélt, a többség számára az UPA mindenekelőtt az a szervezet marad, amely felelős a brutális bűncselekményekért.

Nawrocki hangsúlyozta, hogy a diplomáciai vita ellenére Lengyelország továbbra is támogatja Ukrajnát az oroszok elleni háborúban.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter elítélte Varsó lépését, amelyet „stratégiai hibának” és „tiszteletlennek” nevezett.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök megpróbálta enyhíteni a Kijev és Varsó között növekvő diplomáciai konfliktust. Pénteken arról posztolt, hogy ez a viszály „örömet okoz” Putyinnak, majd felszólította Zelenszkijt és Nawrockit, hogy „nyugodjanak meg, ne szítsák a feszültségeket”.

Zelenszkij személyesen nem kommentálta a döntést, Szibiha viszont közölte, ezek után visszaadja a 2022-ben kapott lengyel kitüntetését. „Egyetlen másik ország elnöke sem fogja meghatározni számunkra a történelmünket” – üzente. (BBC)

Másodfokú hőségriasztás van érvényben az ország egész területén kedd éjfélig. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy friss posztjában emlékeztet, a tartós hőség komoly terhelést jelent a szervezetnek, különösen az idősek, a gyerekek, a várandósok és a krónikus betegek számára.

Kátai-Németh Vilmos szociális miniszter is közzétett egy videót, amin arról beszél, életbe lépett a vörös kód, a szociális ellátórendszer és a gyermekvédelmi rendszer felkészült a nagy hőségre.

A MÁV-csoport a másodfokú hőségriasztás ideje alatt, szombattól minden nap 10 és 17 óra között palackozott vizet oszt a budapesti főpályaudvarokon a peronoknál és a nagyobb vidéki vasútállomásokon, „a készlet erejéig”. A Batthyány téri HÉV-megállóban, a népligeti autóbusz-állomáson és a megyeszékhelyek nagyobb autóbuszállomásain is osztanak majd palackozott vizet.

Több helyszínen párakapukat is kitesznek. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium rendelte el, hogy már a másodfokú hőségriasztás alatt is legyen vízosztás - írták az MTI-nek küldött közleményben.

Szombatra és vasárnapra nem csak a hőség, de zivatar és felhőszakadás miatt is riasztást adott ki a HungaroMet az ország nagy részére.

Az Útinform szombat délelőtt azt közölte, sokan indultak a Balaton felé, telítettek a sávok az M7-es autópályán, már az M1-M7-es elválástól lelassul a forgalom, Törökbálint és Székesfehérvár között szakaszosan torlódik a kocsisor. Az átlagoshoz képest hosszabb lehet a menetidő.

Egyre kevesebb esélye van Keir Starmer brit miniszterelnöknek: a hozzá hű miniszterek közölték vele, hogy ha a hét végéig nem határozza meg távozása ütemtervét, a párt kényszerítheti távozásra.

Andy Burnham markerfieldi időközi választási győzelme után egy olyan miniszter is elkerülhetetlenek tartja Starmer távozását, aki korábban még nem szólította fel lemondásra. Burnham a Munkáspárt színeiben a szavazatok 54 százalékát szerezte meg a makerfieldi időközi választáson, és arról beszélt, az eredmény „a Munkáspárt utolsó esélye a változásra”. A politikus várhatóan hétfőn utazik Londonba, hogy találkozzon a parlamenti képviselőkkel abban a reményben, hogy pár héten belül ő lesz az új miniszterelnök.

Egy parlamenti képviselő szerint nagyjából 200 munkáspárti képviselő áll készen arra, hogy aláírja Burnham jelölési iratait a pártelnöki posztért folyó versenyben, bár támogatói más forgatókönyvet szeretnének.

Starmert korábban 70 képviselő szólította fel nyilvánosan lemondásra, de péntek délután azzal hívta a minisztereket, hogy készen áll a további küzdelemre. Több miniszter „aggodalmát fejezte ki”, és legalább ketten már korábban javasolták Starmernek, hogy „határozza meg távozása ütemtervét.”

Várhatóan más miniszterek is nyomást gyakorolnak majd rá azzal kapcsolatban, hogy „bölcs dolog-e részt venni a pártelnöki versenyben”. Egy forrás szerint „mindenki úgy gondolja, hogy vége, és mindenki azt szeretné, ha méltóságteljes, rendezett távozás történne.”

Több miniszter kifejezte, továbbra is hű Starmerhez, de tisztában van vele, hogy a helyzet miatt a miniszterelnöknek nagyon nehéz lenne folytatni a munkát.

Várhatóan más miniszterek is nyomást fognak gyakorolni Starmerre azzal kapcsolatban, hogy bölcs döntés-e részt venni a pártelnöki versenyben. Egy másik kabinetbeli forrás így nyilatkozott: „Mindenki úgy gondolja, hogy vége, és mindenki azt szeretné, ha méltóságteljes, rendezett távozás lenne.”

Több magasrangú munkáspárti forrás szerint ha Starmer hétvégén nem mond le, vagy nem jelzi, hogy lehetővé teszi az átmenetet, akkor a keddi kabinetülésen „beavatkozásra kerül sor”, és utaltak arra, hogy komolyabb kormányválság is jöhet. (Guardian)

Pósfai Gábor belügyminiszter néhány nap után visszavonta Tóth Tamás Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitány kinevezését - értesült több forrásból a 24.hu.

Tóth Tamást június 10-én nevezte ki a belügyminiszter, miután elődje tragikus hirtelenséggel elhunyt. A Belügyminisztérium nem reagált érdemben a lap kérdésére, annyit írtak, ha lesz mondandójuk, kiadnak egy közleményt.

Tóth Tamás 2010-14 között budapesti rendőrfőkapitány volt, majd 2016-tól a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát vezette.

A lap szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű stílusa miatt, attól lehetett tartani, hogy sokan leszerelnek miatta. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet ellenezte is a kinevezést, a kritikák eljutottak a miniszterhez is. A szakszervezet alelnöke Tóth leváltását sem megerősíteni sem cáfolni nem akarta.

Simán verte Brazília Haitit a C csoport második fordulójában. Az örömük azért nem lehet teljes, mert a meccsre eleve el sem utazott a még mindig nem egészséges Neymar, a jól játszó Rafinhát pedig a 40. percben le kellett cserélni sérülés miatt.

A vezetést Cunha szerezte meg a braziloknak, a menteni akaró Delcroix rúgta rá a lábára a labdát. Cunha aztán duplázott Vinicius passza után, majd az első két gólban is kulcsszerepet vállaló Vinicius értékesített egy ziccert. A brazil Marokkó ellen is gólt szerzett az első fordulóban.

Az NBI szerelmeseinek fontos hír, hogy az utolsó 20 percre beállt Lenny Joseph, a Ferencváros 25 éves csatára, sajnos nem a brazilokhoz.

Haiti a skótok elleni szűk vereség után a második meccsét is elveszítette, ezzel eldőlt, hogy nem juthat tovább. 1974 után másodszor vannak ott világbajnokságon, 5 meccsből eddig 5 vereség a mérlegük. Az utolsó meccsükön a Skóciát verő Marokkóval találkoznak.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét nagyobb-fontosabb anyagaival. Van másmilyen hírlevelünk is, itt lehet böngészni köztük.

Az élet itthon

A hét közepén még arról írtunk, hogy tesztnek sem lenne utolsó Sulyok Tamás alkotmánybírósági beadványa, de aztán pénteken már arról, hogy hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva kizáratta magát az ügyből, hogy ne tárgyalhassa a beadványt az Alkotmánybíróság. Magyar Péter ezt úgy értékelte, hogy Sulyok Tamásnak sikerült kialakítania egy közjogi válságot. Mindezt Brüsszelben, ahol előbb Orbán Viktor tartott először nemzetközi sajtótájékoztatót a veresége óta, majd másnap jött az első EU-csúcs nélküle, ami előtt Magyar megüzente, hogy ő biztosan nem fog kimenni kávézni.

Követtük a parlamentet is, ahol Magyar hétindító napirendelőtti felszólalásában az eltitkolt fideszes migránstábortervekről beszélt. A múlt hétvégén már a tiszás miniszterek is beszálltak a téma terjesztésbe, amivel kapcsolatban megírtuk, hogy az úgy nem lesz jó, ha megint ömlenek ránk a migránsozós egyenposztok.

Ott voltunk emellett az új rendőrfőkapitány parlamenti meghallgatásán, a Pázmányról melegtémájú kutatása után kirúgott oktató perén, és miután a héten újra rárobbant a már eddig is sokat szenvedett magyar nyilvánosságra a zsoltibácsizás, ezúttal a fideszes Pócs Jánosnak köszönhetően, ezért ismét megírtuk, hogy ez csak egy újabb pofon az áldozatoknak.

OnlyFans-modellek oldalain kezdte, később magyar politikusok és influenszerek közösségimédia-profiljait pörgette fel szürkezónás módszerekkel az a 18 éves fiatal, aki 444-nek mesélte el, hogyan vásároltak tőle botfiókokat képviselőknek és megafonosoknak. A héten beindultak a tömeges leépítések a fideszes propagandabirodalomban, mi pedig megírtuk, mit is nyertünk a Pestisrácok kimúlásával.

Fideszes vagyonokkal kapcsolatban írtunk arról, hogy Matolcsy Ádám dubaji cégében kötött ki egy milliárdos értékű, egykori MNB-alapítványos Vörösmarty téri ingatlan, valamint hogy az MNB megszabadulna három luxusingatlantól, amelyeket még Matolcsyék szedtek össze, és hogy hűtlen kezelés gyanújával bepanaszolták a Számvevőszéknél Kubatov Fradiváros-projektjét, a számvevők a rendőrséghez továbbították az ügyet. Érintőlegesen ezekhez a kérdésekhez is kapcsolódott interjúnk, melyben három építész vitatkozott arról, hogy mi is volt az építészszakma viszonya a NER-hez.

Írtunk emellett arról, hogyan alakult át az élet a forgalomtól lezárt rakparton, ahol hétvégente több ezren buliznak, és milyen dilemmákat hoz ez magával, és arról is, hogy az egyetemi kajak-kenu-vb a Velencei-tó kiszáradása miatt elmarad, pedig Orbánék 51 milliárdért építettek nemzeti akadémiát a partjára.

Világ

Írtunk arról, hogy Ukrajna már Moszkvát lőtte a héten, és arról is, hogy hiába a stratégiai szövetség, mélyponton a lengyel–ukrán viszony Zelenszkij ki nem kényszerített hibája után. A hét elején még úgy nézett ki, aláírhat valamiféle békemegállapodást Irán és az USA, a hétvégére persze az egész sorsa jóval bizonytalanabb lett, de azért írtunk arról, hogy Amerika semmit, Irán viszont sokat nyerne a tervezett békemegállapodás szerint. És foglalkoztunk Dél-Afrikával is, ahol az egyre erőszakosabb bevándorlásellenesebb tüntetések sarkalják a kormányt arra, hogy keményebben lépjen fel az illegális bevándorlókkal szemben.

Futball

Egész héten követtük a vébé meccseit, és a nevetséges hidratációs szünet miatt megírtuk, hogy a focisták egészségéről kamuzva nyúlt bele a fociba a FIFA, valamint kapcsolódó anyagunkban írtunk arról a dokumentumfilmről, melyből megismerhettük az angol focihuligánokat, kik kiutaztak Mexikóba a a 86-os vb-re, majd sosem mentek haza.

Jó dolgok

A hatalom és a hatalomnak alárendeltek viszonyáról, felszabadulási lehetőségekről és az emberi test csodálatos mivoltáról is szól Tompa Andrea pár hete megjelent regénye, a Kiváló testek. Múltról és jelenről, táncról, túl sok pszichológiáról és az ügynökakták sorsáról is beszélgettünk vele a Nem rossz könyvekben.

És interjúztunk Hoffer Károllyal, a Semmi rendezőjével, többek között arról, hogy hogyan szembesíthet egy zenés-bábos pszichothriller kamaszokat saját magukkal, és mi van, ha egy előadás túl messzire megy.

Paraguay 1-0-ra vezetett a Törökország elleni kulcsmeccsen, már a rendes szünetre készültek a játékosok, amikor Miguel Almiron váratlanul történelmet írt. Nem lesz büszke rá, mert óriási hülyeségt csinált. Miközben állt a játék, és több játékos is a bírót vette körbe egy szabálytalanság megvitatása miatt, csoporttól pár méterre álló Almiron odaszólt a török Mert Muldurnak. De úgy, hogy azzal megszegett egy friss szabályt, a paraguayi ugyanis közben eltakarta a száját, biztos jeleként annak, hogy valami súlyosan sértő dolgot mondott, amit nem szeretett volna, ha utólag leolvashatnak a szájáról.

A török játékos azonnal jelezte a bírónak, hogy mi történt, VAR-oztak is, amin tisztán látszott, mit csinált a paraguayi, a salvadori Ivan Barton játékvezető pedig kiállította Almiront.

A szájeltakarásos gyalázkodás büntetését a világbajnokságon alkalmazták először. Az előzménye egy februári Bajnokok Ligája meccs volt, amikor a Real Madrid játékosa, Vinicius Jr. jelezte a bírónak, hogy a benficás Gianluca Prestianni megsértette őt. Prestiannit előbb rasszizmussal vádolták, de az utólagos vizsgálatok miatt homofób megjegyzés miatt tiltották el hat meccsre (ebből hármat felfüggesztettek).

Hogy a hasonló, nehezen vizsgálható eseteket megelőzzék, megtiltották a száj eltakarását. Almiron ezt sértette meg azzal, hogy odaszólt a töröknek.

Nem az ő vébéjé. Az első körben, az Egyesült Államok ellen VAR-vizsgálat után műesésért kapott sárgát.

Paraguay egyébként megnyerte a meccset, Galarzának a meccs legelején szerzett góljával.

Törökországnak ez volt a második veresége, és ezzel eldőlt, hogy a harmadik forduló eredményétől függetlenül nem juthat tovább.

Egy amerikai tisztviselő közlése szerint Izrael és a Hezbollah tűzszünetet kötött. Korábban az izraeli légierő heves légitámadásokat hajtott végre Dél-Libanonban, amelynek során 47 ember vesztette életét. A támadások négy izraeli katona megölése miatt indultak. Többen attól tartottak, hogy az összecsapások alááshatják az USA és Irán közötti háborút lezáró megállapodást, amiben a libanoni tűzszünet is szerepel.

Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy hatályba lépett a tűzszünet, de később egy szóvivő közölte, erők „továbbra is elhárítják a közvetlen fenyegetéseket.”

A Hezbollah egyelőre nem erősítette meg a tűzszünetet, de főtitkára, Naim Qassem közölte, hogy „a Hezbollah felszámolására irányuló terv kudarcot vallott.”

A tűzszünet életbe lépése óta legalább 12 légitámadás történt az egyik libanoni város, Nabatieh mentőszolgálatának képviselői szerint. A libanoni állami média állítása szerint az izraeli légicsapások szombat reggel több dél-libanoni várost is eltaláltak, ami legalább öt ember halálát okozta.

Az összecsapások miatt Teherán azzal vádolta Trumpot, hogy nem tudja kordában tartani Izraelt. Trump az elmúlt napokban élesen bírálta Benjamin Netanjahut, azt sugallva, hogy civileket öl értelmetlenül a Hezbollah elleni harcban. Pénteken viszont arról beszélt, mindig is jó volt a viszonya az izraeli miniszterelnökkel.

Közben egy amerikai tisztviselő szerint Steve Witkoff Svájcba utazik az iráni tárgyalásokra. Washington és Teherán azon dolgozik, hogy a halasztás után újraindítsák a technikai tárgyalásokat. A delegációhoz várhatóan Trump veje, Jared Kushner is csatlakozik majd. A tárgyalódelegációknak 60 napja van a végleges megállapodás megkötésére. (BBC, CNN)

• A tervekkel ellentétben a szegedi Maty-éren, nem pedig a Velencei-tó partjára 51 milliárd forintból épült Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián rendezik meg az egyetemi kajak-kenu vb-t.
• A Velencei-tó vízállása ugyanis rendkívül alacsony, de ez senkit sem kellett volna, hogy meglepjen: több évtizedes a probléma.
• Eredetileg a Hajógyári-szigeten akarták felépíteni az akadémiát, de ott a megépítendő védmű miatt több ezer fát kellett volna kivágni, amit a fővárosi és a III. kerületi önkormányzat sem engedélyezett.
• Az akadémiát végül annyi pénzből húzták föl, amennyiből a Velencei-tó teljes vízpótlását meg lehetett volna oldani.

Az egyetemi kajak-kenu-világbajnokságot a Velencei-tó alacsony vízszintje miatt nem rendezhetik meg a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián (KKNKKA), hangzott el egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Az augusztus közepi vébének a szegedi Maty-ér lesz a házigazdája.

A rendezvény megrendezésének márciusi, székesfehérvári bejelentésén még mindenki nagyon boldog volt. Cser-Palkovics András polgármester szerint nagy dolog, hogy a Velencei-tó partján épült meg az akadémia, a vébéből a környékbeli gazdaság, így Székesfehérvár is profitálhat.

Az akadémiát a háromszoros olimpiai bajnok kajakozóról, Kovács Katalinról nevezték el, aki a KKNKKA Alapítvány kuratóriumának elnöke is egyben, nem mellesleg pedig Schmidt Ádám felesége, aki a Fidesz tavaszi bukásáig sportért felelős államtitkár volt. A projekt kezdettől fogva elég sok elemében bűzlött, sok minden volt benne, ami az úgynevezett Nemzeti Együttműködés rendszerének esszenciáját jelentette felülről erőltetett beruházástól kezdve természetkárosításon át a volt miniszterelnöknek a józan ész szabályait felülíró sportszeretetéig.

Sok olimpiai aranyat hoz

A kajak-kenu egy hagyományos magyar sikersport. Az olimpiákon csak Németország és az egykori Szovjetunió szerzett több aranyérmet nálunk.

Marokkó 1–0-ra legyőzte Skóciát a labdarúgó-világbajnokság C csoportjának magyar idő szerint szombat hajnali mérkőzésén. Az észak-afrikai csapat ezzel már négy ponttal áll, és gyakorlatilag karnyújtásnyira került a továbbjutástól. Skócia három ponttal és nullás gólkülönbséggel várja a csoportkör utolsó fordulóját, amit Brazília ellen játszik majd.

A mérkőzés szinte azonnal sokkolta a Boston melletti Gillette Stadiumban nagy számban jelen lévő skót szurkolókat. Ismael Saibari már a 69. másodpercben megszerezte a vezetést Marokkónak: Brahim Díaz emelése után kilépett a skót védelem mögé, majd egy átvétel után nagy erővel lőtt Angus Gunn kapujába. Saibari a brazilok elleni 1-1-es első csoportmeccsen is hasonló helyzetből talált be.

Az első félidőben Marokkó egyértelmű fölényben futballozott. A skótok nehezen találták a helyüket, pontatlanul játszottak, és sokszor úgy tűnt, meglepi őket az ellenfél agresszív letámadása. Marokkó többször is növelhette volna az előnyét: Azzedine Ounahi veszélyes beadásáról Brahim Díaz és Saibari is éppen lemaradt, Asraf Hakimi lövését pedig Gunn védte nagy bravúrral. Hakimit, aki nemi erőszak vádja miatt áll majd bíróság elé, az Athletic tudósítása szerint a skót szurkolók többször is hangosan kifütyülték.

A szünetben a skótok számára az volt a legjobb hír, hogy csak egygólos hátrányban voltak. A második félidőre Steve Clarke együttese rendezettebbé vált, és bár továbbra sem alakított ki sok helyzetet, egyre inkább felvette a versenyt Marokkóval. John McGinn a 48. percben büntetőt reklamált egy ütközés után, de a játékvezető nem ítélt tizenegyest, és a videobíró sem avatkozott közbe. Később Scott McTominay esése után is tizenegyest követeltek a skótok, de az az eset még kevésbé volt egyértelmű.

Marokkó a fordulás után többször is eldönthette volna a meccset, de nem volt elég hatékony a kapu előtt, és több ígéretes kontrát is elrontott pontatlan utolsó passzokkal. A hajrában Skócia egyre inkább ment előre, és ahogy azt a Guardian is megjegyezte, McTominay hatása érezhetően nőtt, lövése öt perccel a rendes játékidő vége előtt megpattant, és az oldalhálóban kötött ki. A skótok végül hosszú ívelésekkel próbáltak nyomást gyakorolni Marokkóra, de az egyenlítés nem jött össze.

A vereség ellenére Skócia helyzete korántsem reménytelen. A 48 csapatos világbajnokság új lebonyolítása szerint a 12 csoport első két helyezettje mellett a nyolc legjobb harmadik is továbbjut. A négy pont gyakorlatilag biztos kvalifikációt jelentene Skóciának, ezt egy Brazília elleni döntetlennel még elérheti. Ugyanakkor még egy vereség sem feltétlenül lenne végzetes, különösen, ha nem nagy különbségű. Marokkó Haiti ellen zárja a csoportkört Atlantában, és az eddigiek alapján egyértelmű favoritnak számít a csoport első helyére.

A házigazda Egyesült Államok 2–0-ra legyőzte Ausztráliát a világbajnokság D csoportjában, ezzel már a második csoportmeccse után biztosította helyét a legjobb 32 csapat között.

A siker különösen értékes volt, mert az amerikai válogatott legnagyobb sztárja, Christian Pulisic vádlisérülés miatt nem játszhatott. Mauricio Pochettino szövetségi kapitány ezért kétcsatáros rendszerben küldte pályára a csapatot, ami gyorsan, már a 11. percben eredményt hozott.

Florian Balogun bal oldalon lendületből tört be az ausztrál védelem mögé, majd a középre lőtt labdáját Cameron Burgess a saját kapujába sodorta. Az amerikaiak ezután is magabiztosan futballoztak, Pepi sokat dolgozott az ausztrál belső védők lekötésén, Balogun pedig a sebességével folyamatos veszélyt jelentett. A második gólt a 21 éves Alex Freeman szerezte, aki egy felpattant labda után a 42. percben közelről fejelt a kapuba.

A győzelem történelmi jelentőségű az amerikai válogatott számára, a férfi csapat 1930 óta először nyert egymás után két világbajnoki mérkőzést, és ugyanilyen régen fordult elő, hogy két csoportmeccset is megnyerjen egy tornán.

A törököket nagy meglepetésre legyőző Ausztrália a második félidőben cserékkel és támadóbb hozzáállással próbált visszajönni a meccsbe, de az amerikai védelem a bizonytalanabb pillanatok ellenére is stabil maradt. Az Egyesült Államok tíz mérkőzés után először zárt kapott gól nélkül, ami fontos jelzés a kieséses szakasz előtt.

A továbbjutás biztosítása után az amerikaiak számára már elsősorban a csoportelsőség a tét, ami kedvezőbb ágat jelenthet a kieséses szakaszban. A szintén házigazda Mexikó már továbbjutott a csoportból, és Kanada is jó eséllyel pályázik erre.

• Magyar Péter pénteken az EU-csúcs után tartott sajtótájékoztatót, Brüsszelben.
• A miniszterelnököt többek között arról kérdeztük, hogy lehetett-e érezni még bármilyen bizalmatlanságot Magyarországgal kapcsolatban az EU-csúcson, azok után, hogy az Orbán-kormány utolsó hónapjaiban arról jelentek meg hírek, hogy az orosz kapcsolat miatt már sokan nem bíznak bennünk az EU-ban?
  
  
  

Diplomáciai feszültséget okozott Olaszország és az Egyesült Államok között, hogy Donald Trump pénteken azt állította a La7 olasz tévécsatornának, hogy Giorgia Meloni közös fotóért „könyörgött” az Evianban tartott G7-csúcstalálkozón. „Annyira akart egy közös fotót velem. Nem kellett volna megtennem, de megsajnáltam” – mondta Trump.

Giorgia Meloni az oldalán teljesen alaptalannak nevezte Trump kijelentését. Azt írta, megdöbbentették az amerikai elnök szavai. „Én és Olaszország soha nem könyörgünk – írta. – Őszintén szólva megdöbbentem. Nem tudom, miért viselkedik így az amerikai elnök a szövetségeseivel. Nem ez az első alkalom, hogy ez megtörténik; csak annyit mondhatok, sajnálatos, hogy nem tanúsít ugyanilyen elszántságot a Nyugat ellenségeivel szemben.”

Antonio Tajani külügyminiszter lemondta az Egyesült Államokba tervezett látogatását, amelyre június 21-től került volna sor. „Trump elnök súlyos és sértő szavai a miniszterelnök Giorga Melonival szemben megsértik egész Olaszországot” – írta.

Giorgia Meloni idén április 15-én elfogadhatatlannak nevezte Trump kijelentését, amikor az amerikai elnök arra szólította fel XIV. Leó pápát, hogy ne szóljon bele az iráni konfliktusba, mivel nem ért hozzá. Az olasz miniszterelnök állásfoglalása fagyossá tette a Róma és Washington közötti viszonyt, de Meloni a G7 csúcson azt mondta az olasz sajtónak, hogy a kapcsolatok jók, és „továbbra is barátok vagyunk”. (Guardian/MTI)

50 euróra emelné a egynapos látogatókra kivetett belépődíjat Velence új polgármestere. Simone Venturini célja, hogy ezzel tartsa vissza az érkezőket a „fokozott turisztikai nyomással” járó időszakokban. Velence 2024-ben a világ első turistavárosa lett, ami díjat kezdett szedni a belépésért: április és július között 29 kiemelt napon 5 eurós díjat vezetett be. A díj 2025-ben is visszatért, ekkor már 54 napra terjesztették ki, és az utolsó pillanatban érkező egynapos turistáknak dupla összeget kellett fizetniük. Az idei kezdeményezés 60 napot érint.

Bár a rendszer eddig kevéssé befolyásolta a látogatók számát, az első évben 2,4 millió eurót hozott a város kasszájának, jóval többet a vártnál. A velencei hatóságok továbbra is úgy látják, hogy idővel hozzájárulhat ahhoz, hogy az UNESCO világörökségi helyszínként nyilvántartott város kezelni tudja a túlturizmus problémáját.

Venturini választási kampányában azt ígérte, hogy a díjat dátumtól függően 30 és 50 euró közötti összegre emeli. Az önkormányzat engedélyt akar kérni a kormánytól a belépődíj emelésére „bizonyos napokon, illetve akkor, amikor meghatározott foglalási küszöbértékeket túllépnek”. A díjat online kell befizetni, cserébe a látogatók QR-kódot kapnak, amit be kell mutatniuk a város fő belépési pontjain szolgálatot teljesítő ellenőröknek.

Mentesül a díjfizetés alól mindenki, aki éjszakai szállást foglal Velencében, továbbá a tágabb Veneto régióból érkező turisták, ahonnan a legtöbb egynapos látogató érkezik, valamint a 14 év alatti gyermekek. Ugyanakkor még azoknak a látogatóknak is regisztrálniuk kell jelenlétüket az oldalon, akik szállodai szobát foglaltak. (Guardian)

A Vancouveri Általános Kórház három legjobb sebésze sikeresen megműtötte a kanadai Ismael Konét, aki a labdarúgó-világbajnokság csütörtök éjszakai Kanada–Katar vb-meccsen szenvedett kőkemény lábtörést. A fejleményekről Jesse March, a társházigazda szövetségi kapitánya számolt be a sajtónak.

Koné a műtét után a közösségi médiában inspiráló üzenetet küldött társainak. „Amit tegnap tettetek, örökre velem marad – írta többek között. – Hamarosan visszatérek, hogy még több élményt gyűjthessünk közösen.”

A kanadai futballista a csapata kiütéses, 6-0-s győzelmével végződött találkozó második félidejében sérült meg, amikor a katari Assim Madibo kirúgta alóla a lábát. A tévéközvetítésben is azonnal látszott, hogy nagy a baj, Koné lába természetellenesen kifordult. A közelben lévők közül néhányan rosszul lettek a látványtól, voltak, akik elsírták magukat. A tettes Madibo is kétségbeesetten nézett, amikor rájött, hogy mit művelt. Ő piros lapot kapott az eset nyomán.

Konét percekig ápolták, rögzítették a lábát, illetve oxigént is kapott, úgy vitték le hordágyon. A futballista hősiesen viselte mindezt, ülve integetett az őt éltetőknek.

A sérülés 3-0-nál történt, a kanadaiak a hátralévő időben még hármat vágtak a 9 emberrel játszó ellenfélnek, ám a történtek árnyékában a szokásos gólörömök is elmaradtak.

A klubszinten az olasz élvonalbeli Sassuolóban játszó Ismael Konénak ez volt a 42. válogatott meccse, eddig 4 gólt lőtt a nemzeti csapatban. Az első jelentések szerint teljesen fel fog gyógyulni, ám ezen a világbajnokságon értelemszerűen nem játszhat már. (via Sportsnet.ca)

„Ugye mindig röhögtünk a libernyákokon, hogy 16 évet lehúztak valóságtagadásban. Most én vagyok így. Tehát én egyszerűen nem vagyok hajlandó elhinni azt, ami van. Nem! Tehát ilyen nincsen, baszki, ébresszetek már föl!” (Huth Gergely, 2026. 05. 17.)

Irigylésre méltó, amikor valaki egy szenzációs örömhírt is el tud intézni egy finom szemöldökfelvonással kísért, diszkrét mosollyal. Most viszont olyan időket élünk, amikor igenis nyugodtan meg lehet élni a túláradó érzelmeket. Már a Szuverenitásvédelmi Hivatal megnyugtató beszántásánál is teljesen indokolt volt a fülig érő száj, azon pedig, hogy mindenkit kirúgtak a PestiSrácoktól – és ha valakinek van még ott egy csöpp esze, végleg le is húzzák a rolót –, már jó szívvel lehet teli pofával röhögni. De minthogy az utóbbinál a hivatásos, álnaivan álértetlenkedve hazudozó propagandisták nekiálltak hetet-havat összehordani újságírásról meg szolidaritásról, érdemes kicsit elidőzni azon, mit is nyertünk a PS kimúlásával.

Pénteken megjelent a parlement oldalán a törvényjavaslat, amivel a Tisza Párt egyik képviselője csökkentené a polgármesterek és a megyei közgyűlések elnökeinek fizetését. A javaslatot benyújtó Szabó Tibor indoklása szerint a módosítás nem érinti a tisztségviselők közjogi megbízatását, választói felhatalmazását és a törvényben meghatározott díjazáshoz való jogosultság tényét, célja kizárólag az, hogy a idén július 1-jétől alkalmazandó új nemzetgazdasági átlagkereseti adat ne eredményezzen automatikusan magasabb személyi juttatást.

A javaslat illetmény-befagyasztási szabályt vezetne be. Vagyis a főpolgármester, a megyei jogú városok és fővárosi kerületek polgármestereinek, a vármegyei közgyűlés elnökének és más polgármesterek illetményének kiszámításakor a 2024-es teljes évre vonatkozó nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetet kell alapul venni. Ez az átlagkeresetet a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben dolgozók bruttó keresete alapján kell kiszímátani.

A javaslat megszüntetné azt a szabályt is, ami alapján a főpolgármester az illetménye 15 százalékának megfelelő összegű költségtérítésre jogosult, miközben az illetményre és a jogszabály alapján járó egyéb juttatásokra vonatkozó alapszabályt változatlanul hagyja. Emellett a vármegyei önkormányzatok elnökeinek illetményének szorzószámát a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről kétszeresére, azaz a jelenlegi szorzószám 50 százalékára csökkentené.

A javaslat megszüntetné a havi költségtérítésre való jogosultságot a főállású polgármesternél, a társadalmi megbízatású polgármesternél és a vármegyei önkormányzatok elnökeinél, valamint a helyetteseiknél is.

Széles Tamás lesz a miniszterelnök főtárgyalója, azaz serpája, aki az európai uniós tanácskozások előkészítését segíti - jelentette be pénteken Magyar Péter miniszterelnök az Európai Tanács kétnapos ülése után jelentette be újságíróknak. Magyar Péter közölte, minden miniszterelnöknek van egy serpája, egy főtárgyalója, aki helyette tárgyal az uniós ülések előtt, minden fontos kérdésben ő képviseli a magyar miniszterelnököt. Széles Tamás eddig serpahelyettes volt a Miniszterelnök Kibinetirodánál, több mint tíz éve dolgozik ezen a területen.

A miniszterelnök bejelentette azt is, továbbra is Ódor Bálint marad Magyarország Európai Unió melletti állandó képviselője, azaz az uniós nagykövet a Tisza-kormány alatt is. Egy diplomatáról van szó, aki szinte egész életében az európai uniós ügyekkel foglalkozott.

Brüsszeli sajtótájékoztatóján pénteken Magyar Péter ismét lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, miután hét alkotmánybíró kizáratta magát az ügyből, hogy ne tárgyalhassa Sulyok beadványát a testület. Sulyok múlt héten az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az állásfoglalásukat kérje a NER alatt kinevezett közjogi méltóságok eltávolításáról, noha ilyen javaslat egyelőre még nem született.

Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalta volna az ügyet, azonban az alkotmánybírók többsége amellett érvelt, hogy a beadványt nem lehet érdemben tárgyalni, volt, aki szerint napirendre sem lehet venni. Ezután Polt Péter alkotmánybírósági elnök levette az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről, Sulyok pedig tudomásul vette a fejleményeket.

A miniszterelnök Brüsszelben arról beszélt, hogy a köztársasági elnök közjogi válsághelyzetet alakított ki. „Bemutatta felcsúti módon, hogyan kell öngólt lőni: beállni a kör közepére, teli rüszttel kezdőrúgásból a felső ficakba belőni a saját kapujába” – írta le a helyzetet Magyar Péter. A miniszterelnök szerint Sulyok Tamásnak „egy olyan beadványt sikerült az Alkotmánybíróság egykori elnökeként elkövetnie, amiből kiderült, hogy teljesen alkalmatlan volt az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is korábban, hiszen egy nem létező jogszabályról kérdezett előre. Ráadásul egy esetleges Alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze nincs az Alkotmánybíróságnak.” Magyar azt mondta, hamarosan benyújtják a közjogi kinevezettek leváltásához szükséges jogszabályokat. Későbbi közleményében hozzátette, Polt Péternek is távoznia kell az Alkotmánybíróság éléről.

Az alkotmánybírók ellenállását úgy értékelte, hogy „fellázadt a deep state, Orbán Viktor bábjai is fellázadtak”. Hozzátette: „Én azt gondolom, hogy itt a vége a történetnek. Ha eddig nem lett volna közjogi válság, ha eddig nem kellett volna lemondania Sulyok Tamásnak, akkor ma szerintem ő is érzi, hogy haladéktalanul távoznia kell”. Szerinte ez olyan pofon, amit még nem kapott köztársasági elnök, még Schmitt Pál se.

A közjogi tiszségviselők elmozdításáról a Magyar Helsinki Bizottság a héten megjelent háttéranyagában arról írt, hogy elmozdításuk egyrészt azért indokolt, mert hozzájárultak a jogállam eróziójához, ami miatt megrendült bennük a közbizalom, és függetlenségük megkérdőjelezhető. Másrészt azért, mert tartani lehet attól, hogy hatásköreiket kihasználva akadályozni fogják a jogállami helyreállítást.

Ugyanakkor a kormánynak figyelembe kell vennie a jogállami helyreállítás alapvető követelményeit. A legitim eljárás garanciája, hogy a folyamatban a politikai döntéshozók mellett egyéb szereplők is részt vegyenek, köztük a jogászszakma képviselői, a civil szervezetek, az emberi jogi intézmények és a szélesebb nyilvánosság.

„A produceri iroda a BKV összes pluszköltségét finanszírozza, tehát a BKV ezen keres emlékeim szerint 50 millió forintot, de ezt validálni kéne, én úgy emlékszem, hogy 50 millió forintot” – mondta Karácsony Gergely a Népszavának. A lap interjújából kiderül: a főpolgármester szerint a lezárt metróalagút is Budapest népszerűségét növeli.

Mint azt a 444 is megírta, június 20-án üzemkezdettől június 21-én üzemzárásig nem jár az M2-es metró az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között, a kimaradt szakaszon pótló autóbusszal lehet utazni. Az okot is megjelölték a BKK-sok: filmforgatás.

Hogy milyen filmforgatás indokol két teljes napnyi nem közlekedést a 2-es metróvonal nagyobbik felén, arra nem tért ki a közleményük, a Telex viszont beszámolt róla. Információik szerint amerikai akciófilm forog Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone szereplésével a Stadionok állomás alagúti részében. A forgatást nem tudják a forgalomtól elszeparáltan intézni, ezért állítják le azt, jegyezte meg a lap.

„A köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését.”

Ezzel a mérsékelten bővített mondattal reagált Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatala arra az alkotmánybírósági döntésre, melynek nyomán lekerült a testület napirendjéről az elmozdíthatóságával kapcsolatos beadvány.

A 444 ezeket a kérdéseket tette fel az államfő hivatalának:

• Hogyan értékeli Sulyok Tamás, hogy az Alkotmánybíróság hét tagja kizáratta magát a beadványa tárgyalásából, aminek következtében Polt Péter levette a teljes ülés napirendjéről az ügyet?
• Egyeztetett-e Polt Péterrel?
• A lépés után Sulyok Tamás lemond?

Válasz, mint látható, lényegében csak az első felvetésre érkezett.

Sulyok Tamás június 11-én, múlt csütörtökön fordult beadvánnyal az Alkotmánybírósághoz, amit Polt Péter nagyon gyorsan kiszignált: másnap az már az új ügyek listájának élén szerepelt.

Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint hétfőn kiderült, hogy Polt sürgősségi tárgyalást tűz ki. Ennek csütörtök délutánra meg is lett az időpontja: a testület teljes ülésének jövő hétfői napirendjén szerepelt volna Sulyok beadványa.

Cikkünk megjelenése után azonban kiderült: Polt Péter levette a napirendről Sulyok beadványát a hét alkotmánybíró húzása után. Miután ők kizáratták magukat a Sulyok-ügy tárgyalásából, így a teljes ülés, ahol ezt tárgyalni kellett volna, nem lett volna határozatképes, írta a 444 kérdésére a testület főtitkára.

Mészáros Lőrinc a NER utolsó, teljes évében 9,8 milliárd forint osztalékot vett ki a V-Híd Zrt.-ből, írja a G7 a kizárólag állami és uniós megbízásokból élő vállalat beszámolója alapján. Ugyanakkor a profit nagyobb részét ezúttal a cégben hagyta. A V-Híd Zrt. árbevétele tavaly 168 milliárd forint volt, ami a lap szerint 20 milliárdos visszaesés 2024-hez képest. Emellett a V-Híd Zrt. tavaly valakinek kölcsönadott több mint 32 milliárd forintot, ráadásul hosszabb időre. Erről csak annyi derült ki, hogy nem csoporton belüli ügyletről van szó. Emlékeztettek arra is, hogy a vasútépítő cég úgy ért el hatalmas nyereséget, hogy az építőipari munkákat nem maga végezte el, hanem alvállalkozókra bízta.

Nem sokkal az áprilisi választások elúőtt 3,39 milliárd forintot utaltak át csütörtökön a V-Híd Csoport vagyontárgyait kezelő V-Híd Vagyonkezelő Kft. számlájáról Mészáros Lőrinc magánszámlájára.

Megdöbbentő részletek láttak napvilágot a 2024. május 4-én, Pécs és Szalánta között, az 58-as úton történt halálos közúti baleset vádiratából – írja a Bama. A lap szerint bár az úton két luxusautó 200 km/h körüli sebességgel száguldott, az ügyészség nem a versenyző sofőröket vádolja a tragédia okozásával, hanem egy unokájával közlekedő nagymamát.

A két évvel ezelőtti esetnek komoly visszhangja volt, a Telex például „Magyarországon továbbra is védtelenek a szabályosan közlekedők az extrém gyorshajtókkal szemben” címmel számolt be nagy terjedelemben a történtekről és következményeikről.

A Bama most a vádiratot ismertetve idézi fel a brutális baleset körülményeit. Eszerint a szóban forgó napon a délutáni órákban egy Suzuki haladt Szalánta irányába, amelyben a sofőr mellett az unokája utazott. Mögötte szabályosan egy Peugeot és egy VW Golf haladt. Ekkor kezdett a kocsisor előzésébe egy Audi, valamint egy Mercedes.

Az Audi 185-195 km/órás, a mögötte haladó Mercedes 216 km/órás sebességgel előzött. Szalánta közelében a Suzukit vezető nagymama balra akart kanyarodni. Ezt lassú tempóval, 27-31 km/órás sebességgel kezdte meg. A vádirat szerint ekkor nem adott elsőbbséget a már előzésben lévő Audinak, annak ellenére, hogy az ügyészség szerint az teljes terjedelmében látható és észlelhető volt. Az Audi eltalálta a Suzuki elejét, majd az árokba csapódott. A mögötte érkező Mercedes fékezett, de így is 157 km/órás sebességgel csapódott a Suzukinak. A Mercedes megpördült, kétszer az út menti fáknak csapódott, majd megállt. A benne ülő férfi és nő a helyszínen meghalt, a Suzukit vezető nagymama súlyosan megsérült.

A hatóságok szerint a baleset közvetlen oka az volt – számol be róla a Bama –, hogy a kanyarodó járművezető nem adott elsőbbséget az őt előző Audinak és Mercedesnek, ezért az ügyészség a felelősségre vonását kezdeményezte. Halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolták meg, az ügyben jövő csütörtökön tartják Pécsen az előkészítő ülést.

„Kedves Zsolt!” – mindössze ez a baráti megszólítás kellett Semjén Zsoltnak ahhoz, hogy rábólintson olyan kanadai emberek honosítására, akiknek saját bevallásuk szerint sem volt semmi közük a magyar diaszpórához.

Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint ilyen egyszerű volt magyar állampolgársághoz jutni a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes segítségével.

Velkey a napokban már beszámolt róla, hogy olyan kanadaiak kaptak magyar állampolgárságot, akik a szokásos kritériumoknak a legkevésbé sem feleltek meg. „Az efféle, hivatalosan honosítási támogatásokat végül Semjén Zsolt akkori miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős miniszter adta meg” – állapította meg újabb bejegyzésében.

Az államtitkár konkrét példáról is beszámol. Eszerint 2024 nyarán a Calgaryban működő tiszteletbeli konzul kezdeményezte, hogy öt kanadai család, összesen huszonhárom személy „Magyarország fontos érdekére hivatkozva” állampolgárságot kapjon. Befolyásos üzletemberek, biztosítási, pénzügyi vállalkozók és egy egészségügyi technológiai vállalat vezetője is volt köztük. Semjén Zsolt kabinetje első körben még úgy ítélte meg, hogy „a kérelmezők nem a Kanadában élő magyar diaszpóra tagjai”, és semmi közük az ottani magyarokhoz.

Néhány hónappal később, 2024 decemberében azonban Semjén közvetlen emailt kapott a Kanadában működő Magyar Diaszpóra Tanács elnökétől, Szenthe Annától, aki úgy gondolta, kezébe veszi az ügyet: arra kérte „kedves Zsoltot”, hogy mégis támogassa az érintettek honosítását. Tette ezt annak ellenére, hogy a levelében ő is elismerte, ezek az emberek „nem minden esetben felelnek meg” a kritériumoknak.

Mindazonáltal Velkey szerint Semjénnek ennyi elég volt, hogy meggondolja magát: a kinyomtatott levél tetejére saját kezével firkantotta rá, hogy „mivel Wetzel Tamás támogatja, én is, mehet”. Wetzelt Gulyás Gergely akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter nevezte ki honosítással és állampolgárságokkal foglalkozó miniszteri biztossá. Semjén ezután a saját támogató levelét is megküldte Gulyás Gergelynek.

Furcsa egybeesés, írja bejegyzésében az államtitkár, hogy a Semjénnek levelet küldő Szenthe Anna nemcsak a Magyar Diaszpóra Tanács elnöke, hanem annak a kanadai magáncégnek (Hungarian Citizenship Consulting) a társigazgatója is, amely éppen magyar állampolgársági tanácsadással is foglalkozott. A cégnek Bodnár Gergely a tulajdonosa, aki a korábban a Semjén Zsolt portfóliójához tartozó Hazaváró Program projektvezetője volt.

„Várom Semjén Zsolt magyarázatát arról, mi győzte meg őt hirtelen abban, hogy az első elutasító válasza után mégis támogatni tudta ezen személyek magyar honosítását” – írja bejegyzésében az államtitkár.

Péntek este a KDNP frakciója közleménnyel reagált a Velkey György által bemutatott dokumentumre. Ebben azt írták, hogy azok alátámasztják, hogy Semjén Zsolt törvényesen és szabályosan járt el. „A dokumentumokban látható, hogy a kérelmet támogatta a tiszteletbeli konzul, a Kanadai Diaszpóra Tanács elnöke, a nagykövet, valamint a szakterület vezetője, Wetzel Tamás is. Semjén Zsolt levelében mindezt felsorolja, és úgy fejezi be, hogy HA A TÖRVÉNYI FELTÉTELEKNEK MINDENBEN MEGFELEL! Ez is azt mutatja, hogy minden a törvényi előírások betartásával történt. A Hazaváró programnak pedig semmi köze a honosításhoz. Az a külföldön élő magyar állampolgárok hazaköltözését segítő tájékoztatás” - írták.

Nemi erőszak vádja miatt bíróság elé kell állnia Asraf Hakiminek, a világbajnokságon szereplő marokkói válogatott és a Bajnokok Ligája-győztes Paris Saint-Germain hátvédjének.

A szélső védő ügye 2023 márciusában kezdődött, amikor egy 24 éves nő feljelentést tett ellene, a nanterre-i ügyészség pedig vádat emelt a futballista ellen. Hakimi azóta fellebbezett az ellene indított eljárás ellen, ám a versailles-i fellebbviteli bíróság elutasította a kérelmét. Most maga a játékos jelentette be, hogy biztosan bíróság elé kell állnia. Mint írta, ezt ugyanakkor üdvözli, mert így lehetősége lesz megvédeni magát.

„Az igazságszolgáltatás a szemembe nézett, és azt mondta: »Ha nem lennél híres, soha nem lett volna ügy«” – írta Hakimi pénteken a közösségi oldalán, hozzátéve:

„Éveken át úgy döntöttem, hallgatok. Hittem abban, hogy ha megőrzöm a méltóságomat, türelmes maradok, és bízom az igazságszolgáltatásban, akkor végül helyes döntések születnek. Ma egy olyan történetet mesélnek el, amely nem az enyém, a családom, az életem és mindenekelőtt az igazság kárára. Néha úgy érzem, könnyű célponttá váltam. Az első nap óta erre a tárgyalásra várok. Most már izgatottan várom. Végre lehetőségem lesz megszólalni.”

A felperes ügyvédje, Rachel-Flore Pardo szerint a döntés megkönnyebbülést és reményt jelent ügyfelének, aki úgy érzi, meghallgatta őt az igazságszolgáltatás. Az ügyvéd azt reméli, hogy a tárgyalás más nőknek is segíthet, és tovább gyengítheti a szexuális erőszakot övező tagadás és büntetlenség kultúráját, a férfi futball világában is.

A tárgyalás időpontját egyelőre nem tűzték ki, az eljárás ugyanakkor nem befolyásolja Hakimi világbajnoki szereplését. A játékos pályára lépett Marokkó Brazília elleni, 1–1-es döntetlennel zárult nyitómeccsén, és várhatóan játszani fog a skótok elleni pénteki találkozón is, ami közép-európai idő szerint éjfélkor kezdődik. (MTI, BBC)

A Fidesz volt kampányfőnöke, Orbán Balázs pénteken bejelentette, hogy lemond az MCC-t fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöki pozíciójáról. A kurátorok Madarász László kuratóriumi tagot választották meg elnöknek, így a kuratórium működése továbbra is biztosított.

Orbán a lépést azzal indokolta, hogy a parlament a napokban egy olyan Alaptörvény-módosítást szavazott meg, illetve egy olyan törvénymódosítást készül elfogadni, ami alapjaiban érinti az MCC és más alapítványok életét. Ebben nem tévedett nagyot, a hétfőn megszavazott alkotmánymódosítás alapján közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok államtól kapott vagyona visszakerül az államhoz. Valamint a képviselők előtt van egy másik javaslat is, ami augusztus 31-ig megszüntetne tizenöt, közfeladatként felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványt, ugyanakkor nem állami alapítónak lehetősége van tovább működtetni őket. Ezek között ott van a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is, aminek az élésől Orbán Balázs most lemondott.

Orbán Balázs szerint hamarosan egy olyan, a diákok, munkavállalók, valamint a tehetséggondozásban részt vevők érdekeit figyelembe vevő megállapodást kell kötni, ami biztosítja az Alapítvány túlélését. „A következő két hónap legfontosabb feladata ezen tárgyalások sikerre vitele lesz. Ebben a legjobban úgy tudok segíteni, ha lemondok a kuratóriumi elnök tisztségemről, és a kormányzati szándékkal szembeni alapvető egyet nem értésemmel nem terhelem a tárgyalásokat” - írta a volt kampányfőnök.

2011 óta az MCC vagyona a 24-szeresére nőtt. Csak az ingatlanvagyonuk közel 16 milliárdos, összesen 18 saját és 13 bérelt ingatlanban működnek Magyarországon, valamint Brüsszelben és számos erdélyi településen. Az Orbán-kormány még 2020-ban tőkésítette fel az MCC-t, amikor odaadta az alapítványának a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettjét, ami aután az közérdekű vagyonkezelő alapítványként kezdett működni. Gyakorlatilag ez lett a Fidesz ideológiai hátországának legfontosabb intézménye: megvetették a lábukat a felsőoktatásban, a tehetséggondozásban, a Libri felvásárlásával a könyvpiacon, valamint külön médiát is építettek a Mandiner és az Inforádió megszerzésével. Csak tavaly 31 milliárd forintot juttatott osztalékként a két tőzsdei cég az MCC-nek. Idén 36,58 milliárd forintra számítottak volna, azonban a választások után Magyar Péter megüzente a két cégnek, hogy ne fizessen osztalékot az MCC-nek.

A NER bukása óta Orbán Balázs már házon belülről is egyre keményebb kritikákat kapott, amiatt, hogy az intézmény ilyen helyzetbe került. Novák Tamás, az MCC könyvkiadójának vezetője azt üzente a kuratóriumi elnöknek: „Magyar Péter kegyétől függ az MCC jövője, ezt mindannyian tudjuk, és te nem tettél az elmúlt két hónapban semmit azért, hogy a több ezer diák és a több száz kollégád biztonságérzetén bármit is javíts.”

Novák szerint ha Orbán Balázsnak lett volna vezetői kvalitása és felelősségérzete, már a választás éjszakáján végigfuttatja azt a „háromlépcsős logikai láncot”, hogy van-e olyan erős az MCC jogi talapzata, hogy harcba lehet indulni érte, ha nincs, akkor tud vagy akar-e tárgyalni a kormánnyal, hogy kihozza a helyzetből a maximumot a diákok és a munkavállalók érdekében, és ha nem, akkor lemond. Emlékeztette arra is, hogy amikor Orbán bevitte a Mandinert az MCC alá, „politikai célkeresztet” festett az intézmény fejére, és miközben a Mandiner és ő is üti tovább a Tiszát „övön alul is”, elvárja, hogy a Tisza legyen nagyvonalú az MCC-vel, ami szerinte ordító ellentmondás.

Miután hét alkotmánybíró kizáratta magát a Sulyok-ügy tárgyalásából, így a teljes ülés - ahol ezt tárgyalni kellett volna - már nem határozatképes - írta a 444 kérdésére a testület főtitkára.

„Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette.” Ez közleményként is megjelent a honlapon.

Az AB hétfőn tárgyalta volna az ügyet. Információink szerint egy olyan javaslat került volna a testület elé, ami támogatta volna Sulyok Tamás beadványát.

Kértük, hogy Polt Péter véleményezze az alkotmánybírók lépését, illetve árulja el, tárgyalt-e az ügyben Sulyok Tamással, de erre nem érkezett válasz.

Az ügyben megkerestük a Sándor-palotát, ha reagálnak, a cikket frissítjük.

Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin közölte, hogy június 19-én napközben a légvédelem 16 ukrán drónt lőtt le, amik a főváros felé tartottak. Később hozzátette, hogy a Moszkva közelében állítólag lelőtt drónok száma 25-re nőtt. Szobjanyin szerint a mentőszolgálatok a törmelékhullások helyszínén dolgoznak.

Június 18-án éjszaka és reggel Moszkvát és a moszkvai régiót csaknem 200 ukrán drón támadta. Ez volt a legnagyobb támadás az orosz főváros ellen a háború kezdete óta. 17 ember megsérült (köztük két gyerek), egy ukrán drón egy lakóházba csapódott, két bevásárlóközpont kigyulladt, Kapotnyában pedig robbanás történt egy olajfinomítóban, drónok csapódtak be a Szadovod piacnál és a Mega Belaja Dacsa bevásárlóközpontnál. (Meduza/Pravda)

Komoly feszültséget okozott az Alkotmánybíróságon belül Sulyok Tamás beadványa, amivel a köztársasági elnök lényegében a saját pozícióját mentené. Az alkotmánybírók többsége amellett érvelt, hogy a beadványt nem lehet érdemben tárgyalni, volt, aki szerint napirendre sem lehet venni az ügyet. Ezzel Polt Péter alkotmánybírósági elnök és még két alkotmánybíró nem értett egyet.

Az egész vita követhető az Alkotmánybíróság belső rendszerében – az úgynevezett belső közzétételi fórumon -, amit a bíróságon dolgozók is látnak. Az általunk megismert dokumentumok alapján az ügyben nem mindenki nyilvánult meg, így nem mindenki álláspontja ismert. A neveket – két kivétellel – forrásvédelmi okok miatt nem közöljük.

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter soron kívüli szakmai vizsgálatot rendelt el az MNM KK Országos Széchenyi Könyvtárban, az MNM KK Iparművészeti Múzeumban, az MNM KK Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben. Tarr Zoltán az oldalán a lépést azzal indokolta, hogy az ott dolgozók folyamatosan és visszatérően szakszerűtlenségről, hatalmi visszaélésekről számoltak be

„A kormány a kultúra minden területén káoszt hagyott maga után, minisztériumunk működése óta folyamatosan érzékeljük, milyen káros hatása volt a leköszönt rendszernek a magyar nemzet közkincsére, közös kultúránkra” - írta a miniszter.

Tarr Zoltán arra kéri az érintett intézmények szakszervezeteit és Üzemi Tanácsait, hogy juttassák el észrevételeiket minisztériumunkhoz. A dolgozók által feltett kérdéseket pénteken elküldte az érintett főigazgatóknak.

A Magyar Hang információi szerint életét vesztette csütörtökön délután egy kínai munkás, aki a műszakja végeztével kifelé tartott a szegedi BYD építési területéről, amikor megbotlott és kamion alá esett.

„A helyszínre több mentőegységet, köztük mentőhelikoptert is riasztottunk. A mentők sajnos az újraélesztési kísérlet ellenére sem tudták már megmenteni a férfi életét” – közölt a mentőszolgálat. A baleset körülményeit nem erősítették meg a lapnak.

A lap kereste a rendőrséget és a gyár sajtóosztályát is, de még nem reagáltak.

Már februárban is történt egy haláleset az építkezésen, akkor egy rakodási és daruzási művelet közben történt baleset. Márciusban pedig életveszélyes állapotokról számolt be egy ott dolgozó.

Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a Alaptörvény tizenhatodik módosítását, aminek értelmében nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be.

Június 15-én, hétfőn döntött a parlament arról, hogy elfogadja az alaptörvény-módosítást, a javaslatot a teljes Tisza-frakció és a Mi Hazánk képviselői is támogatták, míg a Fidesz ellene szavazott.

Most viszont Sulyok Tamás is aláírta.

A köztársasági elnöknek azért volt néhány meglátása:

„A parlamentáris kormányforma alapja, hogy a miniszterelnök és a Kormány megbízatása az Országgyűlés bizalmának függvénye, amely a Kormány Országgyűlés irányába fennálló felelősségével párosul. Az Országgyűlés ellenőrző funkciójára tekintettel a miniszterelnöki ciklusra vonatkozó korlátozást sem korábban Magyarországon, sem jelenleg más, európai parlamentáris demokráciában nem tekintették, illetve nem tekintik szükségesnek.

Ami a demokrácia alkotmányos elvét illeti, az Országgyűlés azon döntése, hogy megválassza a miniszterelnököt, éppen a népakarat egyik legjelentősebb, közvetett megnyilvánulásának tekinthető. A miniszterelnöki ciklusok korlátozása egyben e döntés korlátozását jelenti.

A közhivatalviseléshez való jog alkotmányosan nem korlátozhatatlan. Az alaptörvény-módosítás hivatalban lévő miniszterelnök fennálló hivatali idejét nem befolyásolja, a miniszterelnökké választás feltételeit a jövőre nézve változtatja meg, kizárólag e korlátozás szempontjából bír jelentőséggel a rendszerváltás óta betöltött miniszterelnöki megbízatások időtartama.

Mindenki értse, ahogy akarja.

Orbán Viktor volt miniszterelnök már hétfőn reagált az alaptörvény-módosításra, akkor azt monda, hogy a módosítással megpróbálják őt „eltiltani a néptől”, amit egyszerre nevezett viccesnek és nevetségesnek. Szerinte a kormány túl korán gondolkodik hosszú távon. „Egy hónapja vannak kormányon. Ne álmodozzanak nyolc évről” – mondta.

Az alkotmánymódosítást összességében olyan kísérletnek nevezte, amely jogi eszközökkel próbál politikai vitákat eldönteni. Saját megfogalmazása szerint ez „alkalmatlan tárgyon elkövetett reménytelen kísérlet”, és hozzátette: „amikor nevetségessé teszi magát egy kormány, az mindig hiba”.

Karácsony Gergely főpolgármester vízdíjak kiszabásának reformját sürgette egy pénteki sajtótájékoztatón, ahol a klímaváltozás következményei miatt díjemelést javasolt, de nem általánost, hanem egy bizonyos ingyenes mennyiségen felüli sávos tarifát, számolt be a 24.hu.

Karácsony elmondása szerint a legnagyobb problémák egyike a víziközmű-hálózat állapota. Országos szinten katasztrofális a helyzet, és bár Budapesten a 10–12 százalékos hálózati vízveszteség viszonylag jónak számít, ez is jelentős pazarlást jelez. A főváros szerint ennek egyik oka az, hogy az Orbán-kormány 2013-ban befagyasztotta a vízárakat, így a szolgáltatók bevételei nem követték a költségek növekedését. Karácsony szerint az így kialakult díjszinten nem lehet kigazdálkodni a szükséges fejlesztéseket és a felelős, hosszú távú vízgazdálkodást.

A főváros ezért díjemelést javasol, de nem általánosat, ehhez pedig vissza kell adni a vízszolgáltatást az önkormányzatoknak. A javaslat értelmében vissza kellene adni a településeknek a vízdíjak meghatározásának jogát, hiszen a szubszidiaritás elve szerint annak a szereplőnek kell dönteni, amely a szolgáltatásért felelős. Ha a Fővárosi Vízművek feladata a vízellátás biztosítása, akkor rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel is, amelyekkel ezt fenntartható módon meg tudja oldani, érvelt a főpolgármester.

Karácsony szerint a jelenlegi rendszerben minden fogyasztó ugyanazzal a mesterségesen alacsony árral szembesül, ami azt jelenti, hogy az állam indirekt módon a magasabb jövedelmű háztartásokat is támogatja. A főváros ehelyett differenciált megközelítést javasol.

A javaslat szerint egy alapmennyiséget minden háztartás ingyen kapna, az efölötti fogyasztás viszont progresszíven drágulna.

Viszont a már működő rezsitámogatási rendszert nemcsak megtartanák, hanem ki is bővítenék, hogy a rászorulók védelme biztosított legyen.

Karácsony Gergely szerint egy átlag fogyasztó 1900 forintot fizet havonta, ehhez képest pedig csak egy pár száz forintos emelésről lenne szó.

A mexikói hadsereg lelőtt egy drónt, amely a fölött a sportkomplexum felett lebegett, ahol a labdarúgó-világbajnokságon szereplő dél-koreai válogatott edzett - jelentette a Yonhap hírügynökség.

Az incidens a Mexikó - Koreai Köztársaság (1-0) csoportmérkőzés előtt történt. A cseheket korábban 2-1-re verő ázsiai együttes zártkörű edzést tartott Zapopanban, hogy gyakorolja a taktikát a nyitómeccsüket a dél-afrikaiakkal szemben 2-0-ra nyerő hazaiak ellen, amikor - még a bemelegítésnél - egy biztonsági tiszt észlelte, hogy egy drón lebeg a futballpálya felett. Riasztotta a szolgálatot teljesítő mexikói katonai egységet, amely lelőtte a szerkezetet. A két férfi, akikről feltételezik, hogy a drónt kezelték, elmenekült a helyszínről. Az Associated Press mexikói kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az elmúlt napokban több drónt is hatástalanítottak, miközben azok stadionok körüli biztonsági zónákba és különböző válogatottak tartózkodási helyeire próbáltak bejutni. (MTI)

„A MOL – Új Európa Alapítvány hivatalosan nem kapott értesítést a sajtóban megjelent nyomozással kapcsolatban. Amennyiben az ügyben az illetékes hatóságok megkeresik az Alapítványt, mindenben együttműködünk annak érdekében, hogy a vizsgálat valamennyi körülményét tisztázzuk” - írta a 444-nek a MOL – Új Európa Alapítvány.

Ahogy azt tegnap írtuk: még jóval a választás előtt, február végén tett feljelentést egy magánszemély annak gyanújával, hogy a 2021-ben létrehozott MOL – Új Európa Alapítvány, az elmúlt években alapított kekvák egyike (amit tizennégy másik társával együtt idén augusztus 31-ig bezárnak) szabálytalanul, költségvetési csalást elkövetve kötött meg bizonyos szerződéseket és fizetett ki egyes támogatásokat, és azok nyomán sok százmillió forintnyi adót nem fizettek meg az államnak. A feljelentés kacifántos utat járt be, de végül az ügyészségen landolt, amelynek lapunk birtokába került határozata azt mondta ki:

„az ügyben bűncselekmény gyanúja nem zárható ki egyértelműen, ezért a tényállás tisztázása és a megalapozott döntés érdekében nyomozási cselekmények elvégzése szükséges”.

A MOL – Új Európa most azt írja, „az Alapítvány tevékenységét a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi, évente a teljes működésére vonatkozó könyvvizsgálói jelentéssel rendelkezik”, feladatköre pedig kiterjed többek között a gyermekek egészségügy támogatására, tehetséggondozási programokra, kulturális és művészeti kezdeményezések finanszírozására, sporttámogatásra, valamint oktatási és közösségépítő programok megvalósítására.

Emellett hozzátették azt is:

„Fontos kiemelni, hogy az Alapítvány 2024 októberében ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett zsarolás vádjában. Az ezzel kapcsolatos eljárás gyanúsítotti szakaszban van. Nem tudjuk, de feltételezhető, hogy a feljelentő és az ismeretlen tettes egy és ugyanaz a személy.”

Arról, hogy a több tízmilliárd forintnyi vagyonnal rendelkező, ám széles körben sokáig ismeretlen MOL – Új Európa hogyan támogatott 11 milliárddal határon túli fociakadémiákat, hogy 27 milliárdért Munkácsy-festményeket készült venni, illetve hogy 20-25 milliárdért közép-európai kortárs múzeum létrehozását tervezte, 2024 őszén cikksorozatban számoltunk be, de bemutattuk azt is, hogy a Schmidt Mária, Demeter Szilárd, Világi Oszkár, Miklósa Erika és Bacsa György összetételű kuratórium egyedi döntésekkel mire adott pénzt (MCC Feszt) és mire nem (Böjte Csaba vagy Áder János Alapítványa). A MOL – Új Európa Alapítvánnyal kapcsolatos összes cikkünk itt olvasható.

Sajtótájékoztatót tartott Búza László élelmiszer-gazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkár, elsősorban annak ürügyén, hogy a több oldalról szorongatott hazai sertéságazatot megtámogassák.

Na de hogy támogatták meg!

A HVG tudósítása alapján amellett, hogy szó esett az ágazat nehézségeiről, az államtitkár arra buzdította a magyar lakosságot, hogy a nehézségek leküzdése érdekében a következő hetekben igyekezzenek legalább 5-6 adaggal több sertéshúst enni.

És hogy ehhez meghozza a lakosság kedvét, felsorakoztatott néhány kikezdhetetlen érvet is, például azt, hogy a sertéshúsban lévő szerves cink segít, hogy a „szexuális hormonháztartásunk is a topon legyen”.

Mit takar ez a gyakorlatban az államtitkár úr szerint?

• egészséges populáció,
• egészséges erekció,
• pattogó petefészek tüszőkkel.

Mint kiderült, a következő hetekben intenzív kampány is indul annak érdekében, hogy több fogyjon a hazai, jobb minőségű és egészségesebb sertéshúsból, a Múzeumok Éjszakáján például a rakparton fognak minihamburgereket osztogatni.

Szerencsére már ebédeltem, mire a hír befutott (töltött paprikát, darált sertéshúsból), most várom a pattogó petefészek effektust, de egyelőre csak a kajakóma szele legyintett meg.

Ahogy azt már korábban is megjósolták, pénteken védett ár alá csökkent a benzin és a gázolja ára a holtankoljunk.hu szerint.

A 95-ös benzin piaci ára 592 Ft/liter, a gázolajé pedig 614 Ft/liter. A védett árak 595 Ft/liter és 615 Ft/liter.

A holtankoljunk.hu szerint szombaton folytatódik a csökkenő tendencia a hazai benzinkutakon. A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 7, a gázolaj bruttó 10 forinttal kerül majd kesevebbe.

A kormány szerdán bejelentette, hogy kezdeményezi a védett üzemanyagár kivezetését. lépést egy Facebook-posztban Magyar Péter azzal indokolta, hogy a héten várhatóan már 10-15 forinttal amúgy is a védett ár alá csökken az üzemanyagok ára a kutakon.

A svájci szövetségi kapitány, Murat Yakin elárulta, azért várt a Bosznia-Hercegovina elleni mérkőzésen a hidratációs szünetig a cserékkel, mert így akart taktikai előnybe kerülni ellenfelével szemben.

Svájc csütörtökön 4–1-re legyőzte Boszniát, a mérkőzés első gólja a 74. percben született: a csereként beálló fiatal tehetség, Johan Manzambi talált be, majd nem sokkal később egy másik cserejátékos, Ruben Vargas duplázta meg az előnyt. Mindkét játékost a második félidő szünetében küldte pályára Yakin.

„Nagyon fontos volt, hogy minden energiánk ott legyen a pályán. Ez volt a stratégiánk” – mondta Yakin újságíróknak a FotMob tudósítása szerint.

„Nagyon türelmesnek kellett lennünk, és meccsben kellett maradnunk. Fontos volt, hogy a második szünet után változtassunk néhány dolgon. Ez volt az előnyünk. Nagyon gyors játékosokat küldtünk be. Az ellenfelünk sokat futott, ez pedig területeket nyitott. Korábban is cserélhettünk volna, de akkor az ellenfélnek lett volna lehetősége reagálni. Ezért vártam a hidratációs szünetig. Ez volt a helyes döntés.”

Ahogy azt a 444-en is írtuk, az idei vébére a FIFA a játékosok egészségére hivatkozva félidőnként háromperces, úgynevezett hidratációs szünetet vezetett be, függetlenül attól, milyen az idő, vagy hogy van-e esetleg légkondi az egyébként is fedett stadionban. A hivatalos indoklás szerint így „minden csapat számára egyenlőek a feltételek”.

Amellett, hogy a meccsenként hat percnyi reklámidő üzletileg is jelentős bevételt hoz a szövetségnek, egyre többen taktikai tényezőként beszélnek a kötelező szünetekről. Ezek tulajdonképpen két félidő helyett négy negyedre osztják a játékot – olyannyira, hogy az M4-es tévéközvetítésben is harmadik és negyedik negyedként hivatkoztak egyes szakaszokra. Az edzők ilyenkor módosíthatnak, finomíthatnak a kezdeti elképzeléseiken, vagyis kapnak egy kvázi időkérést.

„Számomra ez inkább edzői szünet, mint hidratációs szünet, ezért nekem nagyon fontos”

– mondta a CNN-nek Rudi Garcia, Belgium szövetségi kapitánya.

A szünetek kritikusai szerint a megszakítások megtörhetik annak a csapatnak a lendületét, ami éppen nyomás alatt tartja ellenfelét. A lendület ugyanakkor nehezen mérhető fogalom, egyszerre jelenthet területi fölényt, folyamatos támadásokat és helyzeteket. Az Athletic ezt próbálta számszerűsíteni a meccsfolyam-ábráival, amelyek két mutatót kombinálnak háromperces szakaszokban: az expected threatet, vagyis azt, hogy egy-egy passz mennyivel növeli vagy csökkenti egy támadás gólveszélyességét, illetve az expected goalst, amely azt becsüli meg, hogy egy-egy helyzetből mekkora valószínűséggel lesz gól. Ezekből próbálják megmutatni, hogy az adott időszakban melyik csapat irányította inkább a játékot.

Néhány konkrét példa alapján valóban úgy tűnhet, hogy az ivószünetek befolyásolják a meccsek alakulását. Ausztrália például mindkét gólját közvetlenül egy-egy ivószünet után szerezte Törökország ellen, miközben a második találat előtt a törökök voltak fölényben. Curaçao is rosszul járt a megszakítással Németország ellen: éppen az egyenlítése után, jó periódusban szakadt félbe a játék.

Az adatok azonban nem támasztják alá egyértelműen, hogy az ivószünetek rendszerszinten megfordítanák a játék lendületét. A 48 vizsgált ivószünetből csak 14 után változott meg, melyik csapat volt fölényben az előtte és utána következő tízperces időszakokat nézve. Más mutatók sem jeleznek sokkal erősebb hatást: a várható gólok alapján 18, támadóharmadbeli labdaérintések alapján pedig csak 9 fordulat történt.

A Brazília–Marokkó-meccs jól mutatja, mennyire bizonytalan ez az értelmezés: a statisztikák szerint Brazília dominált az első ivószünet előtt, Marokkó pedig utána, de a meccs tényleges ritmusa ezt nem feltétlenül igazolta. Marokkó ugyanis közvetlenül a szünet előtt szerzett vezetést, Brazília pedig nem sokkal utána egyenlített. Vagyis bár szemre az ivószünetek néha döntőnek tűnhetnek, statisztikailag továbbra sem bizonyítható egyértelműen, hogy valóban megtörnék a lendületet.

Az viszont egyértelmű, hogy sok szurkolónak nem tetszik az újítás, az L-csoport szerda meccsein például hangos fújólás fogadta a háromperces reklámszünetet és leállást. Előbb Dallasban, ahol az angolok játszottak a horvátokkal, majd Torontóban is, a Ghána-Panama meccsen. Az angol szurkolók már előre jelezték, hogy tiltakozni fognak, de a hangos fújólást mindkét tábortól hallani lehetett tegnap. Szintén felháborodva reagáltak a másik meccs nézői, hiszen ott szakadt az eső és kifejezetten hűvös volt az idő.

„A fiam írt egy üzenetet, hogy »Anya, ez te vagy?«” - meséli egy biciklis nő a holland Rijksmuseum előtt állva, aminek a homlokzatán gigantikus molinó hirdeti, hogy Ed van der Elsken fényképeiből nyílt kiállítást.

Ed van der Elsken a XX. század egyik legfontosabb fényképésze, Love of te Left Bank című könyvét 70 évvel később is újra meg újranyomják. A fotó, amivel a Rijksmuseum friss kiállítását hirdetik, van der Elsken egyik legismertebb munkája, egy kinyújtott nyelvű bicikliző nőt ábrázol. A művész főként a mindennapi életet annak minden szépségével és/vagy nehézségével bemutató utcai képeiről ismert.

Épp ilyen a bicikliző fiatal nő képe is, elgurul a fotós előtt, kinyújtja a nyelvét, aztán suhan is tovább.

És íme, a képen szereplő nő, aki negyven évvel később szembesült azzal, hogy Hollandia nemzeti múzeumának homlokzatán virít:

@rijksmuseum We found her! 🤩 Our new exhibition, Ed Van der Elsken. Up close, opens today. #rijksmuseum #amsterdam #photography ♬ original sound - Rijksmuseum

Ahogy elmeséli: valójában azért nyújtotta ki a nyelvét, mert irritálta az, hogy akarata ellenére lefotózzák, miközben sosem szerette, ha fényképezik, illetve azt is, hogy 40 évvel ezelőtt, a kép készültekor független, erős nő volt, aki gondoskodott magáról, ennek az erőnek a büszkesége pedig a mai napig érződik a képen.

És most, amikor négy évtizeddel később látja magát a Rijksmuseumnak, Amszterdam legszebb épületének a homlokzatán, boldogsággal tölti el ez az egész történet.

Mondjuk ez még mindig a szerencsésebb eset, mi lett volna, ha nem örül neki?

Kigyulladt egy magyar rendszámú turistabusz csütörtökön Ausztriában, a rajta utazó több mint 30 főt, köztük 27 magyar fiatalt sérülések nélkül tudta elhagyni a járművet, írja a közszolgálati ORF Magyarok, amit a Telex vett észre.

A busz az S6-os gyorsforgalmi úton haladt, amikor Hönigsberg közelében az utazók a motortérből kiáramló füstre és lángokra lettek figyelmesek.

A tűzoltóság több egységgel vonult a helyszínre, a lángokat sikerült megfékezniük, a busz hátulja azonban kiégett, a rendőrség tájékoztatása szerint totálkáros lett. A gyerekeket és kisérőiket végül egy pótlóbusz szállította tovább. A tűzoltóság szerint a motortérben keletkezett tüzet technikai hiba okozhatta.

Yan Diomande, az RB Leipzig 19 éves elefántcsontparti szélsője megrendítő levélben emlékezett meg 15 évesen meghalt húgáról, Roxane-ról. A Players’ Tribune-ben szerdán megjelent írásban Diomande arról ír, hogyan jutott el az abidjani szegénységből az európai profi futballig, és hogyan vált húga emléke pályafutása legfontosabb hajtóerejévé.

„Nem tudtuk, mi az, hogy gazdag vagy szegény. Csak azt tudtuk, mi a boldogság”

– írta a játékos, aki Elefántcsontpart legnagyobb városában, Abidjanban nőtt fel, egy zsúfolt házban. Gyerekként éjszakánként titokban focit nézett, Cristiano Ronaldóról álmodott, és egy hamis Manchester United-mez hátára fekete filccel írta rá: Ronaldo 7.

Diomande már kilencévesen messzire került otthonról: egy akadémiára ment a ghánai határ közelébe. Roxane kezdettől fogva hitt benne, már gyerekként is úgy viselkedett, mintha az ügynöke lenne: figyelmeztette a környékbeli barátait, hogy ne hagyják abba az edzést, nekik is dolgozniuk kell, mert Yannak nem az lesz a dolga, hogy mindenkinek autót vegyen.

„Te voltál az, aki mindig hitt benne, hogy én lehetek a következő Cristiano, miközben mindenki más nevetett”

– írta Diomande. 15 évesen az Egyesült Államokba költözött középiskolába, de hónapokig nehezen értette, mi történik körülötte. Később Európában próbálkozott: járt próbajátékon többek között a Bournemouthnál, a Chelsea-nél, a Rangersnél, az Olympiakosznál és a Crystal Palace-nál is. A Palace-nál az angol válogatott Eberechi Eze és a francia Michael Olise is odament hozzá egy edzés után, és azt mondták neki, nagyon jó játékos. Szerződést mégsem kapott.

„Csak vittek körbe-körbe Európában, és mindenki nemet mondott. Lejárt a vízumom. Vége volt az álmomnak. Visszaküldtek Afrikába, és együtt sírtunk”

– írta. Roxane ekkor sem veszítette el a hitét benne. Néhány héttel később Diomande aláírt a spanyol Leganéshez. „Te voltál az, aki soha nem szűnt meg hinni bennem. Néhány héttel később aláírtam a Leganéshez, és akkor már másfajta könnyeket hullattunk.”

Spanyolországban gyorsan jött az áttörés: 18 évesen a Real Madrid ellen mutatkozott be a Leganés első csapatában. A meccs után még Kylian Mbappéval is mezt cserélt. Nem sokkal később azonban telefonhívást kapott otthonról, ami megváltoztatta az életét: közölték vele, hogy Roxane meghalt.

Diomande azt írja, húga 15 éves volt, és egy buliban állítólag valamit tettek az italába, ő pedig soha többé nem ébredt fel. A játékos szerint soha nem kapott válaszokat arra, pontosan mi történt, és azt sem tudja, akarja-e tudni az okát. A levélben azt írja, próbál bízni Isten tervében, ennél többet nem tehet. „Nem próbálok felejteni, mert tudom, hogy nem fogok felejteni. Csak annyit tehetek, hogy a fájdalmat arra használom, hogy még keményebben dolgozzak, és megvalósítsak mindent, amiről álmodtunk.”

Diomande szerint húga halála óta érzelmileg kiüresedett. A futballpálya maradt az egyetlen hely, ahol otthon érzi magát, ahol megnyugszik, és ahol úgy érzi, beszélhet Roxane-nal.

„Mindent, amit a futballpályán teszek, érted teszem”

– írta. Diomande azóta a Gulácsi Pétert és Willi Orbánt is foglalkoztató RB Leipzighez igazolt, és idén megválasztották a szezon újoncának, a hírek szerint pedig a Liverpool és a PSG is érdeklődik iránta.

A mostani világbajnokságra színpadként tekint, ahol megmutathatja a világnak, mit látott benne a húga. „Valahányszor gólt szerzek, gondoskodni fogok róla, hogy mindenki megismerje a neved. Gondoskodni fogok róla, hogy ne felejtsenek el.”

A levél végén Diomande visszatér közös gyerekkori álmukhoz. Roxane mindig azt mondta neki, hogy jobb lehet Cristianónál, és már akkor is mindenkinek azt hangoztatta, hogy a bátyja egyszer a világ legnagyobb futballistája lesz, amikor még igazi futballcipője sem volt.

„Ha ott találkozom vele, köszönni fogok neki a nevedben”

– írta Ronaldóról.

Diomande az Ecuador ellen 1-0-ra megnyert vb-nyitányon remek teljesítményt nyújtott, a meccs emberének választották. A csapat gólkülönbséggel Németország mögött a második helyen áll az E csoportban, szombaton Torontóban egymás ellen játszanak.

A Ceglédi Járási Ügyészség kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emelt egy nővel szemben, aki gyógyszertől bódult állapotban veszélyeztette gyermeke életét, közölte a Pest Vármegyei Főügyészség pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint a nagykőrösi nő 2024 júliusában alig egyéves gyermekével a nagykőrösi Csónakázó-tóhoz ment, ahol találkozott egy ismerősével, akitől „rossz hangulati állapotára” hivatkozva kedélyjavító gyógyszert kért.

Az ismerős a vádlottnak egy levélnyi, kizárólag orvosi rendelvényre kapható Xanaxot adott; az ismerős felhívta a nő figyelmét, hogy kizárólag egy tablettát vegyen be egyszerre. A vádlott több szem gyógyszert is bevett, amitől tudatzavar alakult ki nála.

A nő a parthoz közeli padon ült, előtte a babakocsiban volt gyereke, amikor a vádlott hirtelen felállt, a gyógyszerektől elvesztette egyensúlyát és a tóba esett, ahova magával rántotta a gyerekét a babakocsival.

A még közelben tartózkodó ismerős a tóból kihúzta a csecsemőt és a vádlottat is, majd a férfi telefonon értesítette a nő élettársát és megkérte a vádlottat, hogy a megérkezéséig maradjon a padon.

A nő rövid idő után felállt a padról, de a gyógyszer hatása miatt ismét elveszítette az egyensúlyát és a babakocsit magával rántva megint a tóba esett, az alig egyéves gyermek elmerült a vízben és a testhőmérséklete csökkenni kezdett.

A tragédiát egy arra járó férfi akadályozta meg, aki kimentette a gyereket a vízből és értesítette a mentőket.

A vádlott a szülői feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegte azzal, hogy kizárólag orvosi rendelvényre kapható gyógyszereket vett be, amikor a kisgyereke kizárólag az ő felügyelete alatt állt. A nő önhibájából olyan állapotba került, hogy a gyereke felügyeletére, gondozására nem volt képes és ezzel az életét, testi épségét veszélyeztette.

A Ceglédi Járási Ügyészség a nőt kiskorú veszélyeztetésének bűntettével vádolja; az ügyben a Ceglédi Járásbíróság fog dönteni.

A címlapkép csak illusztráció.

Az izraeli hadsereg (IDF) péntekre virradóra légicsapásokat és tüzérségi támadásokat hajtott végre Dél-Libanonban, válaszul a Hezbollah ismételt tűzszüneti jogsértéseire.

„Az izraeli hadsereg egész éjjel támadta, és továbbra is támadja a Hezbollah terrorszervezet fegyvereseit és infrastruktúráját Dél-Libanon több térségében. A csapásokra a Hezbollah ismétlődő tűzszüneti jogsértései miatt került sor" - közölte az IDF.

Libanoni források szerint az izraeli támadásokban legkevesebb 15 ember vesztette életét a dél-libanoni Nabatije környékének több településén.

„Libanon és népe védelmében, a megszállással szembeni ellenállás és a föld felszabadításának törvényes jogára hivatkozva, valamint válaszul az izraeli ellenség tűzszüneti jogsértéseire, az Iszlám Ellenállás (Hezbollah) harcosai összecsaptak egy izraeli katonai egységgel, amely Arnún faluból Tibnít irányába próbált előrenyomulni” - állította a Hezbollah.

A támadásokat követően Svájc bejelentette, hogy elmaradnak az Irán és az Egyesült Államok között péntekre tervezett tárgyalások. A Hezbollahhoz közel álló Al-Majádín televízió szerint az iráni tárgyalóküldöttség a dél-libanoni izraeli támadások miatt elhalasztotta utazását.

JD Vance amerikai alelnök már korábban lemondta péntekre tervezett svájci utazását, amelynek célja az volt, hogy találkozzon az iráni tárgyalókkal, és megkezdje a tárgyalásokat a háború befejezéséről Teherán és Washington között kötött egyetértési megállapodás végrehajtásáról. A csütörtöki bejelentést a Fehér Ház azzal magyarázta, hogy a közelgő technikai tárgyalások tervei még nem véglegesek.

Csütörtökön, valamivel korábban Vance bejelentette az Iránnal folytatandó tárgyalások következő szakaszának hivatalos kezdetét, miután megkötötték a két ország közötti ellenségeskedés megszüntetését célzó keretmegállapodást. A megállapodást eredetileg pénteken, Svájcban, Vance részvételével tervezték hivatalosan aláírni, ekkor indult volna el a tárgyalások következő szakasza is. A szöveget mindkét fél már elektronikusan aláírta. (Guardian, MTI)

A hantavírus-járvány által sújtott tengerjáró hajó szinte minden utasa és teljes legénysége hazatérhet a hollandiai karantént követően, jelentette be csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.

Az MV Hondius hajóval kapcsolatban tizenkét megerősített és egy valószínű esetet regisztráltak, köztük három halálesetet, egy olyan járványkitörés során, amely nemzetközi egészségügyi riasztást váltott ki.

A holland zászló alatt közlekedő hajó április 1-jén indult el az argentin Ushuaia városából, és a Dél-Atlanti-óceán félreeső szigetein állt meg, mielőtt továbbhaladt volna a Zöld-foki-szigetekre, majd Tenerife szigetére, a spanyol Kanári-szigetekre, ahol az utasokat evakuálták.

A hajó május 18-án kötött ki a hollandiai Rotterdam kikötőjében, csökkentett legénységgel, akiket többhetes karanténra köteleztek.

„Az MV Hondius szinte minden utasa és legénysége, akiket Hollandiában karanténba helyeztek, most már hazatérhet, beleértve a nem állampolgárokat is” - számolt be az X közösségi oldalon Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO vezetője.

Kifejtette, hogy „mivel május 2-a óta nem jelentettek új eseteket és haláleseteket, a helyzet továbbra is stabil”.

Május 30-án a hajó a tisztítási és fertőtlenítési munkálatok befejezése után engedélyt kapott a továbbhaladásra.

Június 8-án Szent Ilona szigetén - ahol számos utas korábban partra szállt - azt közölték, hogy véget ért a hantavírussal kapcsolatos súlyos incidens. A távoli brit területen mintegy 4400-an élnek.

„Minden olyan személy, akit kontaktként azonosítottak, és akinek karanténba kellett vonulnia, sikeresen befejezte a 42 napos kötelező karanténidőszakot” - számolt be a sziget hatósága, hozzátéve, hogy "a lakosságra a vírus már nem jelent veszélyt".

A rágcsálók által terjesztett hantavírus egy ritka kór, amely ellen nincs sem oltóanyag, sem különleges kezelés. A Hondius fedélzetén kitört járványért felelős andoki faj az egyetlen olyan hantavírus-törzs, amelyről ismert, hogy emberről emberre terjedhet. (MTI)

A Magyar Olimpiai Bizottság tagja lett Szilágyi Liliána lelki, fizikai és szexuális bántalmazással megvádolt apja, Szilágyi Zoltán, derül ki a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésének beszámolójából.

„Gyulay Zsolt külön köszöntötte a közgyűlés két új tagját: Kőrössy Krisztiánt, a Magyar Sí Szövetség delegáltját és dr. Szilágyi Zoltánt, a Sportjus Magyar Sportjogász Társaság képviselőjét, valamint Tóth Krisztiánt, a judo-szövetség új elnökét” - írják.

Szilágyi Liliána, az egykori válogatott sportoló 2021 decemberében vádolta meg testi, lelki és szexuális bántalmazással az apját. Interjúnk az ügyről itt olvasható.

Bántalmazott vagyok. Méghozzá egy olyan ember által, akitől eredendően a legnagyobb szeretetet és elfogadás kellett volna, hogy kapjam. Bántalmazott az apám. Testileg. Lelkileg. Szexuálisan. Gyermekkoromtól kezdve” - írta meg akkor a Facebookon és az Instagramon.

Szilágyi Zoltán is reagált a vádakra. Nem csupán tagadta azokat, hanem visszatámadott. „A Szilágyi név helyett viseld édesanyád családnevét” - üzente lányának. Bár Szilágyi Liliána nem tett feljelentést, a Fővárosi Törvényszék eljárást indított, ami alapján a rendőrség kapcsolati erőszak gyanújával indított nyomozást, ami végül elévülés miatt lezárult. Szilágyi Zoltán becsületsértés miatt beperelte a lányát, a perről, amely végül ítélet nélkül zárult, itt írtunk.

Szilágyi Liliána ügyében a Magyar Úszó Szövetség is indított vizsgálatot, amelyben megállapították, hogy Szilágyi Liliána igazat mondott. A Magyar Úszó Szövetség akkori sajtótájékoztatóján Papp Gábor ügyvéd, a bizottság elnöke bejelentette, hogy rendelkezésükre áll egy bírósági ítélet, amely kimondja, hogy Szilágyi Zoltán, Szilágyi Liliána apja agresszív viselkedést tanúsított idősebb lányával szemben. Kijelentették, hogy az emberi méltóságot sértő testi- és lelki bántalmazás nem egyeztethető össze a Magyar Úszó Szövetség értékrendjével, és méltatlannak tekintette Szilágyi Zoltán magatartását és a Magyar Úszó Szövetség rendezvényein nem kívánatos személynek nyilvánította.

A Külügyminisztériummal közösen feloldottuk a Fidesz által korábban blokkolt ukrán sajtótermékek tiltását – jelentette be Facebook-oldalán Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Miután tavaly ősszel Ukrajna görög és román híroldalakkal együtt blokkolta az Origót, a Demokratát és néhány kevéssé ismert magyar felületet orosz propaganda terjesztése miatt, a magyar kormány válaszlépésként 12 ukrán híroldalt blokkolt, köztük a Ukrajinszka Pravdát is.

Tarr Zoltán a blokkolás feloldásának híréhez hozzátette:

„Nem lehet összemosni az orosz propagandát terjesztő orgánumokat a valódi, független sajtóval sem Magyarországon belül, sem nemzetközi szinten. A bukott kormány folyamatosan az árkok ásásán ügyködött, ezen lapok blokkolása sem szolgált más célt. A mi feladatunk a jó szomszédi viszony kiépítése, ami segíti a külhoni magyarok helyzetét - ez közös nemzeti ügy.”

Tarr posztjából kiderül, hogy a feloldást Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló kezdeményezte, aki a döntés után jelezte, „hogy az ukrán nemzetiségi közösség és az itt élő menekültek számára is sokat jelent, hogy tájékozódhatnak anyanyelvükön az országukat érintő hírekről. ”

• Egyre nagyobb a buli a rakparton.
• Már nem az a kérdés, hogy kiszorítják-e az autókat, hanem az, hogy hogyan, és hogy kik érkeznek a helyükre.
• Egyesek bulinegyedesedéstől félnek, de a BKK szakemberei szerint ez most a kísérletezés ideje, és más lesz az eloszlás, ha végleg átalakul a rakpart.
• Ez a BKK tervei szerint 2029-re meg is történhet.

„A kurva anyját, de tényleg!” – mondta a taxisofőr, majd a belváros kisebb útjain kanyarogva elmondott egy olyan monológot, amit változtatás nélkül le lehetett volna közölni a megboldogult Metropol budapesti közlekedés borzalmait taglaló rovatában.

Az illető, akinek az anyját a sofőröm május 1-jének első óráiban emlegette, Karácsony Gergely főpolgármester volt, a további mondatai pedig a pesti alsó rakpart lezárásának borzalmas következményeire vonatkoztak. Mint például, hogy kénytelen a Dürer Kertben széttáncolt seggemet a rakpart helyett a belvároson keresztül szállítani a Jászai Mari térig.

Válaszképp csak hümmögtem, hogy ja, hát végül is én is utálok a Duna–parton sétálgatni, sörözni, ismerkedni, barátokkal beszélgetni a naplementében, görkorisok és növények között, padokon ücsörögve.

Felszívja a város a forgalmat

Tulajdonképpen bele se gondoltam, hogy van még ember a városban, akinek baja lehet az autómentes rakparttal. Végig ott lebegett a lelki szemeim előtt a fővárosi önkormányzat trendire grafikázott, 2020-as Medián-felmérése, amin igencsak szerény volt a lezárást elutasítók aránya – meg maga a tény, hogy az átalakítást programba író Karácsony Gergely már a második ciklusát tölti Budapest élén.

A 444 kérdésére Balogh Samu, a BKK várostervező szakértője, Karácsony Gergely korábbi kabinetfőnöke arról beszélt, hogy az olyan belvárosi közlekedési folyosók közül, mint a Hungária gyűrű, vagy a budai alsó rakpart, a pesti alsó rakparton a legalacsonyabb az átmenő forgalom aránya. Sokkal jellemzőbb, hogy a belvárost célzók használják – leginkább a Lipótváros körüli igazgatási, kereskedelmi és irodaközpontok elérésére.

Ezeket szerinte már most jól kiváltja a tömegközlekedés, ráadásul a BKK méréseire hivatkozva Rab Judit közterületfejlesztési vezető arról beszélt, nincs ma azon a szakaszon akkora forgalom, „amit a pesti alternatívák ne tudnának felszívni”.

A BKK koncepciója az, hogy a külső kerületek közötti forgalom (az olyan kivételeket leszámítva, mint a budai alsó rakpart) ne keresse a belvárost, csak az olyan, ami konkrétan oda irányul. Ezért terveznek átterelés helyett forgalomcsökkentéssel, amit több kerületi önkormányzat is alkalmaz. Rab szerint a lezárt rakpartról a forgalom nem is tud átterelődni a belvárosba, mert ott olyan forgalmi rend van, ami ezt akadályozza – „itt jön be a körutak szerepe” –, de a BKK mérései szerint itt sem szoktak fennakadást okozni a lezárások.

Ettől még az autósok visszajelzéseit is beépítették a forgalmi rend kialakításakor, amikor ugyan hétköznapokon is használhatóvá tették a rakpartot, de csak este fél 7-től kezdték meg a lezárást. Ebből egyébként kisebb feszültség keletkezett a klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság múlt havi ülésén, mivel a Főváros korábban már megegyezett az ötórási nyitásról, majd az utolsó napokban változtatta ezt fél 7-re, miközben minden rakparti szereplő a délutáni időponttal számolt. Vasárnap egyébként egész nap nyitott a rakpart.

A rakpart jövőjéről szóló fővárosi egyeztetéseken még az autósok és a taxisok is meg tudtak egyezni, 2022-ben volt 16 civil szervezettel közösen aláírt megállapodás, és ugyan érkezett azóta panaszkodás a Magyar Autóklub részéről – mondván, 2024-ben kihagyták őket az egyeztetésből –, de már az autósüldözéssel riogató Fidesz is támogatja az autómentesítést.

Egy hely, amit megjegyzünk

„Egy idő után már nem arról beszéltünk, hogy lesz vagy nem lesz, hanem hogy milyen legyen. Akkor az autósok már sokkal konstruktívabbak voltak, mert érezték, hogy nem az van, hogy le akarunk nyomni valamit a torkukon, hanem hogy mi be akarjuk őket vonni abba, hogy hogyan alakítsuk ki” – a témában először a Város és Folyó Egyesület (Valyo) elnökével, Tömör Miklóssal és projektmenedzserével, Fazekas Samuval beszélgettünk. A városban többen is maguknak vindikálták az autómentes rakpart projektjének ötletét, a Valyo azonban megkerülhetetlen, ha a helyszín kialakulásáról van szó.

Tizenöt év fegyházra ítélt a Szolnoki Törvényszék egy 35 éves német állampolgárságú nőt, aki megölte 11 éves kisfiát 2025. márciusban Karcagon.

Az ügy vádlottja, a 35 éves, német állampolgárságú nő 2021. szeptemberében, miután Németországból Magyarországra költöztek, nem íratta be általános iskolába 11 éves kisfiát. Majd 2025. március 1-jén este nyolc és kilenc óra között karcagi otthonában megfojtotta a gyermeket, ezt követően pedig egy búcsúlevelet hátrahagyva felvágta az ereit.

Élettársa alig egy órával később ért haza Ausztriából, és látva a vérző vádlottat, az utcán várakozó taxis segítségével azonnal értesítette a mentőszolgálatot, így a nő életben maradt.

A Szolnoki Törvényszéken 2026. június 18-án tartott előkészítő ülésen a nő beismerte a bűncselekmények elkövetését, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, amely nyilatkozatát a bíróság elfogadta és ítéletet hozott.

A nőt tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés és kiskorú veszélyeztetésének bűntettében találták bűnösnek, amiért 15 év fegyházra ítélték, emellett 5 évre eltiltották bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.

A bíróság a nőt Magyarország területéről 10 évre kiutasította, és kimondta, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítéletet az ügyészség, a vádlott és a vádlott védője is tudomásul vette, így az a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. (MTI)

Hatalmas többséggel nyerte meg a makerfieldi időközi választást Andy Burnham, ezzel pedig akár egyenesen a brit miniszterelnöki székig menetelhet - írja a Guardian.

Burnham a Munkáspárt színeiben a szavazatok 54 százalékát szerezte meg a Reform UK 35 százalékával szemben, míg a Restore Britain mindössze 7 százalékot szerzett. A részvételi arány 58,75% volt, ami hat százalékponttal magasabb az általános választásokon résztvevők arányához képest.

Andy Burnham a győzelem után azt nyilatkozta, az eredmény a Munkáspárt „utolsó esélye a változásra”.

Nem véletlenül, ugyanis miután májusban a párt bődületes, történelmi vereséget szenvedett az önkormányzati választáson, a tagság a maradék bizalmát is elvesztette Keir Starmer kormányfőben, akinek egyre reménytelenebbé vált a helyzete.

Starmert a végleges választási eredmények után több mint hetven munkáspárti képviselő szólította fel nyilvánosan lemondásra, és kormányából is több miniszter szorgalmazta a lemondását.

Stramer lehetséges utódai közül az egyik legesélyesebbnek Andy Burnham tekinthető, nem függetlenül attól hogy a párttagság körében is népszerűbb a többi lehetséges jelöltnél. Ráadásul az önkormányzati választáson elszenvedett munkáspárti vereség után Stramer ugyan jelezte, hogy nem mond le posztjáról, ám a Guardian már akkor azt írta, hogy Starmer szövetségesei azt sugallták: a miniszterelnök hajlandó lenne félreállni, ha Burnham megnyerné a makerfieldi időközi választást.

Nos, megnyerte, méghozzá nagyon.

Starmer már gratulált is a győzelméhez, mondván: „A szavazók a Munkáspárt remény- és optimizmuskampányát választották a megosztottság és a gyűlölet helyett”.

Jelzett turistautakat, és a Kéktúra útvonal egyes szakaszait is érintheti az azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügye Nyugat-Magyarországon, olvasható a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) honlapján.

A Szövetség elkezdte feltérképezni, mely útvonalak lehetnek érintettek. Első körben az állami erdőgazdaságokat és a nemzeti park-igazgatóságokat kérdezték meg, hogy van-e tudomásuk olyan jelzett turistautakról vagy a kirándulók által rendszeresen használt egyéb utakról, amelyekre azbeszttartalmú kőzúzalék kerülhetett.

A beérkezett válaszok alapján eddig a Szombathelyi Erdészet Zrt. és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság jelezte, hogy a területükön igazoltan vagy feltételezhetően vannak azbeszttel szennyezett turistautak. Ezek közé tartozik az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra egy-egy szakasza is, összesen kb. 5 km hosszúságban, valamint további mintegy 30 km más turistautakon.

Az MTSZ térképre rakta, hogy mely útvonalak érintettek:

A térképen narancssárgával kivastagítva jelölték az igazoltan, lilával pedig a feltételezhetően azbeszttel szennyezett szakaszokat. A térkép nagyított változata itt nézhető meg. Az adatokat folyamatosan frissítik.

A Pénzcentrum összesítése szerint a rohonci bányából érkező szállítmányok összesen 187 magyar települést és 8 megyét érintettek. Eddig négy osztrák bánya, a badersdorfi, a bernsteini, a pilgersdorfi és a rumpersdorfi magyarországi szállítmányairól lehetett tudni. Azokról a helyekről nagyjából 250 magyarországi településre érkezett szennyezett kő. A képviselő honlapján elérhető kumulált szállítási térkép azt mutatja, hogy a nyugat-magyarországi megyékbe nagyon nagy mennyiségű ilyen kőzúzalékot szállították, de jutott az azbeszttel szennyezett kőből Budapestre és Pest megyébe is.

A fiatal svájci tehetségnek, Johan Manzambinak elég volt két perc, hogy berobbanjon a 2026-os világbajnokságra. A 20 éves freiburgi középpályás a 72. percben állt be Bosznia-Hercegovina ellen, és szinte azonnal vezetést szerzett. Amar Memic gyenge felszabadítására csapott le, majd jobb lábbal, látványos kapáslövéssel lőtte a labdát Nikola Vasilj kapujának tetejébe.

A svájci válogatott legfiatalabb játékosának góljáig csapata meddő mezőnyfölényben játszott, Manzambi aztán a hajrában másodszor is betalált, Rubén Vargas lapos beadását belsővel továbbította a kapuba. Svájc végül 4–1-re nyert, Manzambi pedig történelmet írt:

ő lett a világbajnokságok legfiatalabb játékosa, aki csereként beállva legalább két gólt szerzett, és az első svájci, akinek ez sikerült. Egyben Svájc legfiatalabb vb-gólszerzője lett 1950 óta, valamint az ország történetének legfiatalabb kétgólos játékosa világbajnokságon.

„Őszintén szólva hihetetlen – ez karrierem első duplája, ráadásul egy világbajnokságon. Két gólt szerezni a szurkolók és a családom előtt nagyon-nagyon különleges. Nem hiszem, hogy ma éjjel aludni fogok”

– mondta a meccs után a FIFA honlapjának Manzambi, akit a mérkőzés legjobbjának választottak.

A teljesítménye szólhatott volna még ennél nagyobbat is. A 97. percben Svájc kapott egy tizenegyest, amit a csapatkapitány Granit Xhaka végzett el. Ha Manzambi végezhette volna el és berúgja, ő lett volna a harmadik legfiatalabb játékos, aki világbajnoki mesterhármast szerez Pelé és Edmund Conen után, valamint a második futballista, aki csereként jut el vb-tripláig. Ez eddig csak a magyar Kiss Lászlónak sikerült, 1982-ben Salvador ellen.

Manzambi ugyanakkor nem bánta, hogy Xhaka lőtte a büntetőt. „Nem mondtam neki, hogy adja át” – válaszolta mosolyogva az Athletic kérdésére. „Csak megkérdeztem, hogy ő rúgja-e, ő pedig azt mondta: igen. Belőtte, úgyhogy örülök. Szerintem a győzelem fontosabb volt, mint a mesterhármas.”

Xhaka szerint sem volt kérdés, ki álljon a labda mögé. „Ez nem az egyéni dolgokról szól” – mondta az Arsenal korábbi csapatkapitánya. „Megvannak a szabályaink. Ő fiatal, nagy jövő áll előtte, ezért a tizenegyeseknél egyelőre a tapasztaltabb játékosok vannak elöl. Eljön még az ő ideje.”

Manzambi beállásáig Svájc ugyan irányította a játékot, de nem tudta gólokra váltani a fölényét. A Katar elleni nyitómeccsen 26 lövéssel is csak döntetlent játszottak, és Bosznia-Hercegovina ellen is sokáig hasonlóan alakult a mérkőzés. Xhaka szervezett, Dan Ndoye balról többször veszélyesen tört be a tizenhatoson belülre, de a bosnyák védelmet végül a cserék törték fel.

A fiatal Manzambi egész idényben remekelt a Bundesligában szereplő Freiburgban, 2025-ben pedig Svájc legjobb fiatal játékosának választották. Alapvetően támadó szellemű, technikás futballista, de sokoldalúságát jelzi, hogy a szezon második felében Freiburgban többnyire védekező középpályásként játszott. Fontos szerepe volt abban is, hogy a klub története során először európai kupadöntőbe jutott: gólt szerzett a Braga elleni elődöntő visszavágóján, az Európa-ligában pedig a szezon legjobb fiatal játékosának választották.

A svájci válogatottban, ahol több rutinos játékos is meghatározó szerepet játszik, eddig többnyire csereként kapott lehetőséget. Sebessége, lendülete és az a képessége, hogy a pálya két tizenhatosa között is hatékonyan futballozzon, tökéletes választássá tette arra, hogy a hajrában nyomás alá helyezze a fáradó bosnyák csapatot.

„Johan derűs srác, elképesztő futballtudással” – mondta róla Murat Yakin szövetségi kapitány.

„Rugalmasan használhatjuk: játszhat védekezőbb szerepben, a középpályán, a szélen, de akár csatárként is. Utcai futballista, olyan játékos, akinek szabadságot kell adni. Ma is látszott: tud nyomást gyakorolni, jól cselez, és be is tudja fejezni az akciókat.”

Manzambi története azért is különleges, mert gyerekként még kapusnak készült, első példaképe pedig Manuel Neuer volt, végül sokoldalú középpályás lett belőle. 2025 júniusában Mexikó ellen mutatkozott be a felnőtt válogatottban, néhány nappal később pedig az Egyesült Államok ellen megszerezte első válogatott gólját. A Bosznia elleni duplájával már öt gólnál jár 14 meccsen.

Hihetetlen – ismételgette még két órával a lefújás után is. „Ez egy gyerekkori álom.” Májusban még arról beszélt, hogy a világbajnokságon legalább egy gólpasszt szeretne adni. A meccs után elárulta, valójában ennél többről álmodott. „Az volt a célom, hogy két gólt szerezzek a világbajnokságon – és most már meg is van a kettő. De remélem, lesz még több is.”

Svájc kedvező helyzetből várhatja a Kanada elleni szerdai találkozót, szinte biztosan továbbjutott már, a tét a csoportelsőség.

A rendőrség lakossági panaszokra reagálva május 28. óta állandó, emelt létszámú jelenlétet biztosít a Kelenföldi vasútállomás környékén - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Június 9. és 17. között 436 embert igazoltattak, elfogtak vagy előállítottak 20 embert, köztük 10 körözöttet, két embert garázdaság, egyet lopás bűncselekmény elkövetésén, egy másikat kábítószer birtoklásán értek.

Az utóbbi férfinál közel 50 gramm zöld, kábítószergyanús anyagot találtak és foglaltak le, őt magát elfogták, majd mintavételre előállították; a gyorstesztje kábítószer fogyasztására utalt. A rendőrök közterületi alkoholfogyasztás miatt nyolc szabálysértési feljelentést tettek, helyszíni bírságot köztisztasági szabálysértés miatt öt, a KRESZ szabályainak megsértése miatt egy esetben szabtak ki - áll a közleményben.

Május 28. és június 3. között a rendőrök több mint 700 igazoltatást hajtottak végre. Elfogtak, előállítottak 29 embert, köztük 17-et körözés alapján, nyolcat kábítószerfogyasztás, hármat garázdaság, egyet lopás miatt. Közterületi alkoholfogyasztás, illetve köztisztasági szabálysértés miatt 12 esetben szabtak ki helyszíni bírságot vagy tettek szabálysértési feljelentést. A Kelenföldi vasútállomás régi aluljárójához a Budapesti Rendőr-főkapitányság újabb térfigyelő kamerákat telepített.

Június 3–9. között a kiemelten ellenőrzött területeken a rendőrök 360 embert igazoltattak. Elfogtak vagy előállítottak 19 főt, köztük 12 körözöttet, két gyermekotthonból szökött fiatalt, egyet-egyet pedig kábítószer birtoklása, beutazási és tartózkodási tilalom megsértése, szeméremsértés, rongálás, illetve garázdaság miatt.

Június 4-én köztisztasági akció is indult a környéken, az FKF Köztisztasági Divízió és a FŐKERT Kertészeti Divízió munkatársai végeztek takarítást az Etele téren, a kelenföldi villamosmegállókban, a környező buszvégállomásokon, valamint a vasúti és metróaluljáróban.

Kigyulladt egy hulladéklerakó péntek reggel Cegléd külterületén, az M4-es autópálya közelében, a tűzoltók jelentős erőkkel vonultak a helyszínre, közölte a katasztrófavédelem az MTI-vel. Később azt tudatták, hogy mintegy 700 négyzetméteren kommunális hulladék ég.

A közlemény szerint a ceglédi hivatásos tűzoltók és több más egység légzésvédelem mellett dolgozik a lángok megfékezésén, a rajok munkáját egy nagykátai vízszállító is segíti.

Az MTI kérdésére a Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság azt közölte, hogy mintegy 40 tűzoltó 10 járművel vonult a helyszínre.

A lerakóban mintegy 700 négyzetméteren kommunális hulladék ég; a katasztrófavédelmi mobil-labor folyamatosan méri a levegő minőségét, tették hozzá.

Betiltanák New Yorkban a lovaskocsikázást, miután egy fiatal turista életét vesztette, amikor leugrott egy elszabadult lovaskocsiról a Central Parkban, írja az AP.

A 18 éves, indiai származású Romanch Mahajan azután halt meg, hogy leugrott a négykerekű kocsiról, miközben a ló hajtó nélkül vágtatott végig a parkon. A fiú szüleivel együtt ült fel a kocsira, amiről a hajtó leszállt, hogy fotót készítsen a szökőkút előtt egy másik családról. Ekkor a ló megijedt és vágtatni kezdett. Az apa beszámolója szerint az anya leesett a kocsiról, a fiú pedig utánaugrott, hogy megmentse, ekkor azonban beütötte a fejét. A lovaskocsi végül egy másiknak ütközött, és felborult. A szülők csak könnyebben sérültek meg.

New York város vezetői Romanch halála után azt ígérték, hogy gyorsan lépnek a lovaskocsis iparág megszüntetése érdekében. Julie Menin, a városi tanács elnöke azt mondta, a testület a jövő hónapban meghallgatást tart egy régóta napirenden lévő törvényjavaslatról, amely betiltaná a lovaskocsikat, és segítené a hajtókat abban, hogy új munkát találjanak.

Zohran Mamdani polgármester szintén megerősítette, hogy támogatja az iparág megszüntetését. Azt mondta, együtt fog dolgozni a városi tanáccsal, az iparág képviselőivel és az állatvédőkkel azért, hogy „igazságos átmenetet” biztosítsanak, amely védi a dolgozókat, miközben egyszer és mindenkorra véget vetnek a lovaskocsizásnak a Central Parkban.

A parkot kezelő Central Park Conservancy is azok között volt, akik csütörtökön azzal érveltek, hogy a lovaskocsis iparágat fel kell függeszteni addig, amíg nem vezetnek be erősebb biztonsági intézkedéseket. A szervezet szerint Mahajan halála az elmúlt 13 hónap nyolcadik, lovakkal kapcsolatos incidense volt.

Állatvédő aktivisták régóta azt állítják, hogy a lovaskocsikat húzó lovakat túldolgoztatják, könnyen megijedhetnek a városi utcákon, nem megfelelő istállókban tartják őket, miközben a hajtóik rendszeresen megszegik a városi szabályokat. Mindezeket az állításokat tagadják a lovaskocsis vállalkozók, akik szerint az állatokról megfelelően gondoskodnak, az istállók pedig rendben vannak.

A Central Park Conservancy szerint a lovak már nem tudnak biztonságosan közlekedni a park útjain, amelyeket futók, biciklisek, gyalogosok és motoros rolleresek tömegei használnak. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy más amerikai városokban, köztük Chicagóban és San Antonióban is nemrég megszüntették ezeket a nosztalgikus sétakocsikázásokat.

A lovaskocsis iparág vezetői szerint azonban a halálos baleset nem a régies, egy romantizált, letűnt New Yorkot idéző látványosság teljes felszámolását, hanem jobb biztonsági intézkedések bevezetését indokolja.

Tesztidőszakába lépet Budapest új közbringa rendszere, a Bubi 3.0 - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester. Hozzátette: péntektől már láthatóak is lesznek az új generációs MOL Bubik a városban, de még csak a BKK munkatársai és partnereik (például a Kerékpárosklub) tesztelik a bicikliket, „hogy a tapasztalatok alapján lehessen még finomhangolni ezt a bonyolult rendszert.”

Júliusban viszont a Budapest Go-ban érvényes bérlettel rendelkezők díjmentesen, regisztráció mellett próbálhatják ki a bicikliket.

A főpolgármester ezután a kormányváltás szlogenjének lendületével közölte:

„Az ajándék bubizás után pedig fokozatosan áradnak majd az új Bubik a városban: az új rendszer összesen 3300 bringával indul. Ebből 2500 mechanikus és 800 elektromos rásegítésű bicikli lesz – lehet menni hegynek fel, és nem kell leizzadva érkezni Budára sem.”

És bár ezek szerint a nyáron már áradhat, azért a MOL Bubi 3.0 indulása nem volt zökkenőmentes, az új rendszer előkészítését a BKK már 2023-ban elkezdte, de volt egy csomó csúszás, a második generációs Bubikkal pedig csak március 5-ig lehetett bicózni, így idén volt egy negyedéves leállás a közbringarendszerben.

Irán hivatalos panaszt készül benyújtani a FIFA-nál a világbajnokságon a válogatottat érintő, „a szervezők által bevezetett korlátozások” miatt, miután közölték a csapattal, hogy csak 24 órával a Belgium elleni, vasárnapi sorsdöntő mérkőzés előtt érkezhet meg Los Angelesbe – írja a Guardian.

Az iráni csapat képviselői már az Új-Zéland elleni, hétfő esti 2–2-es döntetlen után élesen bírálták a FIFA-t, amiért a mérkőzés után azonnal el kellett hagyniuk a várost.

„Számunkra minden katasztrofális” – mondta akkor Irán csapatkapitánya, Mehdi Taremi. Az iráni szövetségi kapitány, Amir Ghalenoei szerint a FIFA bánásmódja miatt Irán „a leginkább elnyomott” csapat a tornán. „A mai mérkőzés után azt mondták nekünk: azonnal indulnunk kell. Pedig számunkra rendkívül fontos lenne a regeneráció” – mondta.

„Azt kérték tőlünk, hogy szálljunk repülőre, és térjünk vissza a tijuanai edzőtáborunkba, ami nagyon megnehezíti a helyzetünket. Arra kényszerítenek bennünket, hogy korán visszamenjünk. Egyre nehezebbé teszik a dolgunkat, egyre több akadályt gördítenek elénk, de nem fogjuk hagyni, hogy ez megakadályozzon bennünket abban, hogy a legjobbunkat nyújtsuk.”

Ghalenoei szerint nem világos, miért kellett azonnal visszaküldeni őket.

A mérkőzés után Infantino bement az iráni öltözőbe, az internetre pedig felkerült egy videó is az üzenetéről, amelyben egy stábtag fordításával beszélt a csapathoz.

„Köszönöm, hogy itt vagytok. Ez nagyon erős érzelmi pillanat is. Tudom, min mentek keresztül, értem, de ti mindennél erősebbek vagytok. Erős üzenetet küldtök az egész világnak. Egyesítettétek itt az egész stadiont, az egész stadion mögöttetek, a Team Melli mögött állt. Nagyon erős üzenetet küldtök a világnak. Játsszatok továbbra is szívvel, a népetekért, a családotokért, a szurkolóitokért és mindenkiért a világon, aki beleszeret a Team Mellibe. Ti mindennél erősebbek vagytok”

– mondta a FIFA-elnök.

Taremi a logisztikai helyzetet is bírálta. Az iráni csapatnak hetekkel a torna előtt fel kellett adnia az eredetileg tervezett edzőbázisát az arizonai Tucsonban, ezért a határ túloldalán, a mexikói Tijuanában készült, ahonnan csak röviddel a mérkőzések előtt repült át az Egyesült Államokba. A csapat azért helyezte át az edzőbázisát, hogy elkerülje a bevándorlási problémákat, és félelmük megalapozottnak bizonyultak: miután megérkeztek Mexikóba, a stáb 15 tagjától megtagadták az amerikai vízumot, miközben Irán összes csoportmérkőzését az Egyesült Államokban rendezik. Ez a szám később 11-re csökkent, miután néhány vízumot jóváhagytak.

A csapat hétfőn a sajtófőnökei, több elemzője és a szövetség elnöke, Mehdi Taj nélkül érkezett meg Los Angelesbe. „Ez nem tesz jót a futballnak” – mondta Taremi. „A világbajnokságon megfelelően kell felkészülni a következő mérkőzésre, ami a játékosoknak, a stábnak és mindenkinek nagy stresszt jelent. De mi nem kapjuk meg ezt a támogatást, és a FIFA-nak ennél többet kellene segítenie nekünk. Majd meglátjuk, mi történik a jövőben.”

A játékosok szerint az, hogy a csapatnak a mérkőzés után azonnal távoznia kell, negatívan befolyásolhatja a teljesítményüket a tornán. „Úgy kellett volna lennie, hogy holnap reggel regeneráció, aztán repülünk Tijuanába, majd ismét visszatérünk Los Angelesbe. Ehelyett most azonnal vissza kell mennünk” – mondta Taremi. Mohebi hozzátette: „Tegnap reggel indultunk, délután érkeztünk meg. Egyenesen edzésre mentünk, és elfáradtunk. Ez a bánásmód nem fair. Ki fogunk merülni – combhajlító, derék, farizom, minden érintett lehet.”

Úgy tudni, Irán azért érzi szükségesnek, hogy panaszt tegyen a FIFA-nál, mert a vasárnapi meccse előtt sem engedik meg nekik, hogy hamarabb utazzanak a helyszínre. A mostani korlátozásokat különösen sérelmezik, mert a mérkőzés helyi idő szerint délben kezdődik Los Angelesben, így az iráni csapatnak már szombaton el kell utaznia a Los Angeles-i nemzetközi repülőtérre.

A pénteken kiadott közleményében az iráni szövetség (FFIRI) azt írta, hogy szerintük a korlátozások nincsenek összhangban az egyenlő feltételek biztosításának elvével, és hátrányosan befolyásolhatják a csapat felkészülését.

„Ennek megfelelően a szövetség a megfelelő csatornákon keresztül hivatalosan is kifejezi elégedetlenségét, és hivatalos panaszt nyújt be a FIFA-nál. A korlátozások ellenére Irán válogatottja folytatja felkészülési programját, és teljes mértékben a Belgium elleni következő mérkőzésre összpontosít.”

Ghalenoei ugyanakkor dicsérte a társrendező Mexikó vendégszeretetét, és a Los Angeles Stadiumban sok mexikói szurkoló is Iránt támogatta. „A mexikói emberek, a mexikói kormány, különösen a tijuanaiak otthon éreztették velünk magunkat” – mondta.

Annyira zavarja az etyeki lakók egy részét, hogy a tejesautó hangosan játssza a Boci, boci tarkát, hogy volt, aki még a sofőrt is megfenyegette, számolt be a Blikk.

„Szerencsére nem nagyon veszélyes dolgokról volt szó, de valóban történt ilyen. Volt, aki amiatt háborgott, mert szerinte egyszerűen csak túl hangos a zene, de olyan is akadt, aki azért veszekedett velünk, mert állítólag miattunk nem tud aludni a gyerek” - mesélte az egyik sofőr a lapnak.

Az Etyektej tulajdonosa a Bicskei Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. A cég a közleményében megerősítette, hogy az utóbbi időben megszaporodtak azok a panaszok, kérések, sőt fenyegetések is, amelyek a tejesautós kollégáikat érik amiatt, hogy az érkezésüket a Boci-boci tarka jól ismert dallamával jelzik.

A dallam a cég szerint nem a lakók bosszantását szolgálja, hanem nagyon is gyakorlati szerepe van: ezzel tudják jelezni a vásárlóknak, hogy megérkezett a mozgóbolt.

Idén februárban tett feljelentést Pottyondy Edina ismeretlen tettes ellen. Mint írja, bár sokszor került a propaganda célkeresztjébe, a rágalmak miatt nem fordult soha rendőrséghez, „mert értelmetlennek és lehetetlennek tűnt egy olyan gépezettel szemben harcolni, amely végtelen erőforrással rendelkezik, és a törvények felett áll.”

Egyetlen esetben tett kivételt, amikor a kiskorú gyereke került a propaganda célkeresztjébe. „Úgy éreztem, hogy nincs jogom az ő nevében is tűrni, nincs jogom beletörődni abba, hogy a rendszer pribékjei az ő legalapvetőbb jogait megtapossák.”

„Sajtóhírek szerint az ügy jelenleg úgy áll, hogy házkutatást tartottak, és elektronikai eszközöket foglaltak le a Vadhajtások prófétájánál, Orbán Viktor első számú igeforrásának főpapjánál” - írja Pottyondy.

Hogy valóban erről az ügyről van szó, azt Bede Zsolt és az őt védő Gaudi-Nagy Tamás is megerősítette.

Pottyondy egyébként posztja végén külön kiemelte:

„A sors fintora, hogy Igeforrás uraságot pont Gaudi-Nagy Tamás, Kónya Endre egykori ügyvédje képviseli. Milyen kicsi a világ!”

Bede Zsoltnál, a Vadhajtások oldal gazdájánál szerda reggel tartottak házkutatást a rendőrök. Bede állítása szerint a rendőrök reggel fél hét előtt mentek a lakására, lefoglalták a gépét és a telefonjaikat, és nem engedték meg, hogy ügyvédet hívjon. Bede ugyan a szerdai házkutatásról először azt mondta az erről publikált videójában, hogy a rendőrök nem tudták megmondani neki, miért mentek ki hozzá, de ezután mégis elárulta, hogy azt közölték vele, hogy személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt foglalták le az adathordozóit.

Nem Pottyondy az egyetlen, aki fellépett Bede megmozdulásai miatt, Perintfalvi Rita teológus rágalmazás és becsületsértés miatt tett feljelentést ellene, miután szélsőjobbos oldalak azt állították, hogy ő szerepelt egy osztrák extrém pornóban, amihez valójában semmi köze nem volt. Perintfalvi a Gulyáságyú Médiának szerdán még azt mondta, szerinte a rendőrségi eljárás ezzel állhat összefüggésben.

„Június 8-án kaptam egy bírósági végzést a Bede Zsolt ellen folyamatban lévő magánvádas büntetőügy kapcsán, amiben az állt, hogy a bíróság »házkutatásra, lefoglalásra, átvizsgálásra, kielemezésre« utasította a rendőrséget. (…) Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy ez a rendőrségi akció az ellenem elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt történt” – nyilatkozta Perintfalvi.

Meleg, jó reggelt! Újra itt a 444 napindító hírlevele az elmúlt nap fontosabb anyagaival. (Vannak egyéb hírleveleink is, ezekre itt lehet feliratkozni.)

A TISZA BRÜSSZELBEN

Magyar Péter először képviselte miniszterelnökként Magyarországot Brüsszelben az EU-csúcson. A kétnapos csúcstalálkozó előtt az új miniszterelnök sajtótájékoztatót is tartott, ahol többek között arról beszélt a 444 kérdésére, hogy bármilyen hosszú is lesz az éjszaka, nem fog kimenni kávézni.

• Civil szervezetek szerint a Tisza Párt nem védte meg a GMO-mentes magyar álláspontot az Európai Parlamentben.

BELFÖLD

A kormány felülvizsgálja a dohányipart és a kaszinókoncessziókat, átalakítják a rendőrséget, leváltották a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóját.

Az MNB megszabadulna három luxusingatlantól, amelyeket még Matolcsyék szedtek össze: a kikiáltási ár összesen 23 milliárd, ez csupán a kétharmada annak, amit Matolcsyék elköltöttek az ingatlanokra. Közben Matolcsy Ádám dubaji cégében kötött ki egy milliárdos értékű, egykori MNB-alapítványos Vörösmarty téri ingatlan.

Eltüntetnék a kordonokat, parkosítanák a Városliget félbehagyott beruházásainak helyét. A kormány átütemezi Budapest szolidaritási adójának befizetését, a főváros a pénzügyi helyzetének rendezése után szeretné visszakapni a Városligetet.

• Elérte a kétmilliót az új építésű balatoni lakások átlagos négyzetméterára.
• A kormányhivatal visszavonta a normafai szánkópálya működési engedélyét, az ugyanis védett természeti területen van.
• Finanszírozhatatlanná vált, lemondták a Jazzfestet.

A NER UTÁN

Kiszolgálták az autokráciát, osztoznak a felelősségben – a közjogi vezetők leváltása mellett érvel nyílt levélben több tucat jogtudós. Sulyok Tamás elmozdításának ügye hétfőn kerül az Alkotmánybíróság elé.

Király Nóra civiljei két év alatt közel félmilliárd forint közpénzt kaptak: Rogán minisztériuma 379 milliót adott, a többit az NKA-tól és a Bethlen Gábor Alapkezelőtől kapták.

Hiába védekezett azzal a Pázmány, hogy egyházi intézményként ők azt csinálnak, amit akarnak, jogerősen is kimondták, hogy diszkrimináltak, amikor a melegtémájú kutatása után kirúgták az oktatót. és hiába próbálkozott be az Orbán-kormány már a választási bukás után, immár jogerős, hogy törvénytelen a tanárok és egészségügyi dolgozók titkos megfigyelése.

• Nyomoz a rendőrség, mert kormánytisztviselők munkaidőben gyűjthettek aláírást az esztergomi fideszes jelöltnek.
• Kilépett az újbudai Fidesz-frakcióból Junghausz Rajmund, aki a választások után arról posztolt, kiket húzna le a párt listájáról, Molnár Zsolt pedig az MSZP-t hagyja ott.
• Nyomozást rendeltek el költségvetési csalás gyanújával a MOL – Új Európa Alapítvány egyes kifizetései miatt.
• Hernádi Zsolt lemondott a Corvinus fenntartói kuratóriumának éléről.
• Még a fideszes polgármester is megszavazta, hogy Kecskemét vonja vissza Matolcsy György díszpolgári címét.

KÜLFÖLD

A történelem bekavart Európa egyik legfontosabb stratégiai szövetségébe: mélyponton a lengyel–ukrán viszony Zelenszkij ki nem kényszerített hibája után.

„Ha Ukrajna égni fog, akkor égni fog Moszkva is” – a háború eddigi legmasszívabb légitámadását hajtották végre az orosz főváros ellen.

Az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben fenyegette az európaiakat, hogy ha nem költenek eleget védelemre, az USA csökkenti a katonai jelenlétét, J. D. Vance pedig azt mondta, ha az izraeli kormányban lenne, talán nem támadná az utolsó erős szövetségesét. Közben Trump a Titkosszolgálattól is átirányított 352 millió dollárt a szerinte magánadományokból épülő Bálteremre.

• Zelenszkij az EU-csúcson további öt csatlakozási fejezet megnyitásáról is egyeztet az európai vezetőkkel.
• Eltörlik az abortusz előtti háromnapos várakozási időt Írországban.
• Egyetlen beoltott fiatal nő sem halt meg méhnyakrákban Angliában az elmúlt öt évben.

FOCI-VB

Kolumbia simán verte Üzbegisztánt, Ghána utolsó pillanatos góllal nyomta le Panamát, Csehország nem bírt Dél-Afrikával, Svájc pedig 70 percnyi szenvedés után simán legyőzte Bosznia-Hercegovinát. Mexikó potyagóllal az első biztos továbbjutó, a Katart kiütő Kanadát egy lábtörés sokkolta. A Ghána–Panama meccsen szakadó esőben is volt „hidratációs szünet”, hangosan fütyültek a nézők.

• Kapott vízumot, a második meccsen már ott lehet a Zöld-foki-szigetek kapushősének anyja.

NEM ROSSZ KÖNYVEK

A hatalom és a hatalomnak alárendeltek viszonyáról, felszabadulási lehetőségekről és az emberi test csodálatos mivoltáról is szól Tompa Andrea pár hete megjelent regénye, a Kiváló testek – múltról és jelenről, táncról, túl sok pszichológiáról és az ügynökakták sorsáról is beszélgettünk az íróval.

Hivatalosan is megnyílt a Revolut magyar fióktelepe, vagyis a felhasználóknak most már van magyar bankszámlája és helyi IBAN számlája, derül ki a Revoult felhasználóknak küldött leveléből.

Azt írják, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:

• lehet Revolut-számlára kérni a fizetést,
• lehet utalásokat indítani, innen rendezni a közüzemi számlákat és beszedési megbízásokat is be lehet állítani,
• magasabb díjmentes pénzfelvételi limittel lehet gazdálkodni (harmadik fél által felszámított díjak felmerülhetnek)
• azonnali fizetéseket lehet indítani HUF-ban (hamarosan a QVIK és a Fizetési kérelem is elérhetővé válik).

Ezzel együtt a magyarországi helyi szolgáltatási költségeket tükröző, módosított átutalási díjak már érvényben vannak, és a magyar számlára is vonatkoznak. Ez a 0,45%-os díj az átutalások 50 000 Ft feletti részére vonatkozik, a díj maximuma pedig tranzakciónként 20 000 Ft.

Ez a díj nem vonatkozik a más Revolut-ügyfeleknek indított átutalásokra, azok továbbra is díjmentesek.

Arról, hogy mire érdemes odafigyelni revolutozás közben ebben a podcastban beszélgettünk.

Szombaton nagy eséllyel hőségriasztást rendelhetnek el – erről Oroszi Beatrix új országos tisztifőorvos beszélt a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Hogy másod- vagy harmadfokú riasztást kell-e kiadni, az még nem dőlt el, az viszont biztos, hogy tartósan 30 fok feletti hőmérsékletre lehet készülni.

Van, ahol viszont már pénteken megkezdődik a kánikula, nap közben 29-35 fok között alakul a hőmérséklet, és késő estére is csak 19-25 fokig hűl a levegő.

Szombaton már 31-36 fok is lehet nap közben, vasárnap pedig még ennél is melegebb lesz: 32, 37 fokot mérhetünk kora délután – írja a HungaroMet. A hét utolsó napján hőzivatarokra lehet számítani (ez olyan zivatar, amit az extrém meleg indít be) az ország nagy részén, legkisebb eséllyel a Tiszántúlon.

Oroszi Beatrix arra külön figyelmeztetett mindenkit, hogy a hőségnek több egészségügyi kockázata is van, ezért ilyenkor kiemelten fontos odafigyelni a sérülékeny csoportokra, így az idősekre, a krónikus betegséggel élőkre és a csecsemőkre. Felhívta a figyelmet a folyadékpótlás és a rendszeres pihenő fontosságára, arra, hogy melegben ne menjünk ki a napra, figyeljünk oda jobban a környezetünkben élőkre és idős rokonainkra, aki pedig rosszul érzi magát, azonnal forduljon orvoshoz.

Két házigazda lépett pályára éjszaka a labdarúgó világbajnokságon. Az első fordulóban Dél-Afrikát verő Mexikó a cseheket legyőző Dél-Koreával meccselt. Ahhoz képest, hogy a győzelem biztos továbbjutást ért a meccsen, kockázatkerülő, unalmas volt a játék, leginkább hátul passzolgattak a védők, majd amikor ezt megunták, előre vágták a labdát, hogy a túloldalon megismétlődjön ugyanez. Jellemző, hogy az első félidő legszebb jelenete az volt, amikor Alvarez Szol átemelését látványos mozdulattal hatástalanította a gólvonalon előtt, de kiderült, hogy feleslegesen, mert les miatt érvénytelenítették volna a gólt.

A második félidő elején Mexikó kihasználta a dél-koreai kapus hibáját, Romo élt a lehetőséggel, hogy Kim kiejtett egy beívelést. Mexikó ezután sikeresen ölte a játékot, Dél-Korea csak a legvégére pörgött fel, ez is csak egy igazán nagy helyzethez volt elég, Rangel nagy bravúrral őrizte meg Mexikó előnyét.

A társházigazda 6 ponttal már biztosan továbbjutó, a mindössze egy ponttal álló Csehországgal játszanak majd, Dél-Korea pedig Dél-Afrikával találkozik.

A másik meccs sokkal szórakoztatóbb volt. Kanada a rém gyenge Katarral találkozott. Hamar egyoldalúvá vált a meccs, a 16. percben már vezetést szereztek a házigazdák az első meccsen is betaláló Larin révén, aztán lendületben maradtak, a 30. percben már kettővel mentek. Nem mintha nem lett volna egyértelmű, ki nyer majd, de al-Amint a 33. percben még ki is állították, amikor utolsó emberként szabálytalankodott Buchanannal szemben. A szünetre már három gólos vezetéssel ment Kanada, David duplázott.

A fesztivált Madibo brutális belépője árnyékolta be, Koné lába el is tört a szabálytalanság után, Katar pedig kettős emberhátrányba került. A Koné helyére beálló Saliba szabadrúgásból gólt szerzett, majd a hordágyon levitt Koné mezét a magasba tartva ajánlotta a találatot a csapattársának.

Hatig jutott Kanada, ez volt történelmük első világbajnoki győzelme (1986-ban velünk voltak egy csoportban, ellenük nyertünk utoljára).

Az utolsó körben az egyaránt négypontos kanadai és svájci együttes, illetve az egyformán egypontos katari és bosnyák gárda találkozik egymással.

(MTI alapján)

A UnitedHealthcare vezérigazgatója, Brian Thompson lelövésével vádolt férfi ügyvédei mégsem fognak pszichiátriai védekezéssel érvelni a vádlott állami bíróságon zajló emberölési perében.

Luigi Mangione ügyvédei egy nappal azután változtattak álláspontjukon, hogy közölték a bíróval: megpróbálják bizonyítani, hogy Mangione „az eset idején rendkívüli érzelmi zavar” hatása alatt állt.

A 28 éves Mangione ártatlannak vallotta magát mind a szövetségi, mind az állami eljárásban, amelyet Thompson 2024 végén, Manhattan belvárosában történt halálos lelövése miatt indítottak ellene.

A fordulat az előtt a csütörtöki határidő előtt történt, ameddig Mangione jogi csapatának át kellett volna adnia a manhattani kerületi ügyészségnek a pszichiátriai védekezést alátámasztó információkat.

Ha Mangione kitartott volna a pszichiátriai védekezés mellett, és az esküdtszék ezt elfogadta volna, akkor rövidebb börtönbüntetésre számíthatott volna, mivel emberölés helyett gondatlanságból elkövetett emberölésben marasztalhatták volna el. Ugyanakkor ez a védekezés azt is jelentette volna, hogy Magione lényegében elismeri, hogy ugyan enyhítő körülmények mellett, de megölte Thompsont.

Ez az érvelés eltér attól, amikor valaki beszámíthatatlanságra hivatkozva vallja magát ártatlannak; ez utóbbi általában felmentésre irányul, és olyan büntetésre, amely börtön helyett pszichiátriai intézeti elhelyezést jelent.

Mangione szerdán jelent meg a bíróságon, amikor a bíró az akkor még tervezett pszichiátriai védekezéséről beszélt. A következő bírósági meghallgatását augusztus 11-re tűzték ki, az állami bírósági per pedig szeptember 8-án kezdődik.

Napokkal azután tartóztatták le, hogy az 50 éves Thompsont 2024. december 4-én hátulról lelőtte egy maszkos fegyveres, amikor egy manhattani szállodába tartott, ahol éves befektetői konferencián vett volna részt. (BBC)

Bulgária megvétózza az Oroszország elleni újabb európai uniós szankciócsomagot, mert az negatív hatással lehet a bolgár gazdaságra, továbbá a kormány nem ért egyet egy orosz ortodox püspök szankciós listára helyezésével - jelentette ki Rumen Radev bolgár miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve.

A Reuters azt írja, az EU által hétfőn kibővített szankciós listára 34 személy és 47 szervezet került fel, utóbbiak kapcsolatban állnak Oroszország katonai és ipari komplexumával, az olaj- és gáztankerekből álló úgynevezett árnyékflottával, illetve politikai befolyásolási tevékenységekkel.

A listára felkerült egy orosz ortodox püspök is, nem is akárki: az a Kirill pátriárka, akit korábban Orbán Viktor és az előző magyar kormány vétója védett. Az EU már 2022-ben megpróbálta szankcionálni Kirillt, azzal vádolva, hogy támogatja Ukrajna teljes körű megszállását, és revizionista propagandát terjeszt. Az Orbán-kormány azonban többször is bevédte a háborúpárti orosz egyházi vezetőt, és a kérdést a vallásszabadság ügyének nevezte. Az új kormány azonban már jelezte: kész hozzájárulni ahhoz, hogy az Európai Unió szankciós listára tegye Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyház fejét.

Úgy tűnik, most Bulgárián bukhat el a kezdeményezés, az áprilisban választást nyerő, oroszbarát és euroszkeptikus Radev ugyanis Orbánhoz hasonlóan érvelve jelezte az orosz egyház méltóságai elleni szankciókkal kapcsolatos egyet nem értését. „Ez a háború már túllépett a lövészárkokon; túlterjedt a gazdaságon és az energián, látjuk a hatását a kultúrára és a sportra, és most már csak az maradt hátra, hogy a vallást is magával ragadja” - fogalmazott.

Radev emellett hangsúlyozta, hogy az új intézkedés jelentős kockázatot jelentene a Lukoil orosz olajipari vállalat működésére nézve is. Az orosz olajvállalat Bulgária egyik legnagyobb üzemanyag-kiskereskedője, emellett a burgaszi finomítót, az ország egyetlen olajfinomítóját üzemelteti. „Azt szeretnénk, hogy levegyék a listáról” - mondta a miniszterelnök a Lukoilra utalva.

A bolgár kormányfő a gazdasági hatásokra hivatkozva a szankciók lehetséges következményei között említette a szófiai metróhoz szükséges pótalkatrészek, valamint a műtrágyák ellátásának esetleges zavarait is. A bolgár miniszterelnök kiemelte, hogy a felvetett kérdéseket az Európai Unió döntéshozó szerveinek kell megvizsgálniuk. Hozzátette: megítélése szerint kérdéses, hogy a szankciók mennyiben járultak hozzá a háború megállításához és a béke elősegítéséhez.

Radev ugyanakkor közölte azt is, hogy Bulgária nem akadályozza az Európai Unió közös döntéseit Ukrajnával kapcsolatban. „Támogatni fogjuk Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak folyamatát” - jelentette ki. (MTI, Reuters)

Szokatlan tranzakció ment végbe május utolsó napjaiban, vagyis két és fél héttel a kormányváltás, és bő egy évvel az MNB-botrány kirobbanása után. A főszereplők, azaz Matolcsy Ádám és barátja, Száraz István a sajtóban feltárt információk alapján aktívan kapcsolódtak a Matolcsy György korábbi jegybankelnök által létrehozott jegybanki alapítványos sztorihoz. A jegybanki alapítványok, illetve a köré szerveződő cégbirodalom tagjai által megszerzett ingatlanok ugyanis körbe-körbe, kézről kézre jártak, volt, amelyik a jegybanki alapítványos körből került Száraz István érdekeltségébe, volt olyan, amelyik Száraz István érdekeltségéből került a jegybanki alapítványos körbe.

Az egyik, jegybanki alapítványos körben forgó, kacifántos történettel bíró ingatlan a Vörösmarty tér 3. szám alatti iroda a pesti belváros egykori Luxus Áruház épületében. Az ingatlan a jegybanki alapítványos körből kikerülve előbb Száraz István érdekeltségéhez került, majd visszavándorolt az alapítvány lengyel leágazásához, onnan pedig ismét Száraz érdekeltségi körébe került. Innen vándorolt az elmúlt hetekben Matolcsy Ádámhoz. Ez nem az első eset, hogy Matolcsy Ádám a nevére vett egy Szárazhoz kötődő céget. Abból a szempontból viszont mindenképpen rendkívülinek tekinthető, hogy a nyilvánosan ismert információk alapján ez lehetett az első olyan tranzakció közöttük, amelynek egy milliárdos értéket képviselő ingatlan is a része.

Az ügylettel kapcsolatban a résztvevő feleket és Száraz Istvánt is kerestük. Utóbbi a cikkünk megjelenése után reagált a 444-nek. Levelében egyebek mellett azt írja, az ügyletben ő semmilyen minőségben nem vett részt.

A B csoportban is megkezdődött a második forduló csütörtök este, egy sokáig felejthetőnek tűnő, de a végére nagyon felpörgő Svájc-Bosznia-Hercegovina meccsel.

Az első félidőben mezőnyben teljesen felőrölte egymást a két csapat, voltak ugyan értékelhető pillanatok, de gólveszélyes helyzetek nem nagyon. A második félidő kicsit több kapkodást, több szabálytalanságot és pár szép jelenetet hozott, a félidő felénél már inkább a bosnyákok voltak a kezdeményezőbbek, ehhez képest a 74. percben a frissen beállt Manzambi szép kapásgóllal szerezte meg a vezetést Svájcnak.

Pár perccel később Embolo lépett ki, Muharemović utolsó emberként már csak felrúgni tudta, járt a piros lap. Innentől az emberhátrányba került bosnyákok, ezt kihasználva Vargas hamar meg is szerezte Svájc második gólját, hogy utána kevéssel később adjon még egy gólpasszt Manzambinak.

A bosnyákok is készültek egy kapásgóllal, már a ráadásban, a szintén csereként beállt Mahmic lőtt egy nagy gólt, ezzel lett 3-1, de még hátra volt egy jogos tizenegyes a hosszabbítás legvégén, amit Xhaka értékesített, 4-1 lett a vége.

Az utolsó fordulóban Bosznia majd Katarral játszik, míg Svájc a házigazda Kanadával.

Az éles hangvételt híresen meg nem vető J. D. Vance most az európai országok és Volodimir Zelenszkij után most Izraelt osztotta ki. Egészen pontosan az amerikai–iráni békemegállapodás izraeli kritikusait, miközben a még csak előzetes megállapodást annak több elemét félreértelmezve vagy pontatlanul bemutatva próbálta megvédeni – írja a New York Times.

„Donald J. Trump jelenleg az egyetlen államfő az egész világon, aki szimpatizál Izrael államával” – mondta Vance. Hozzátette: „Ha az izraeli kormány tagja lennék, talán nem támadnám azt az egyetlen erős szövetségesemet, amely az egész világon még megmaradt.”

A megállapodást egyre több bírálat éri izraeli törvényhozók, valamint washingtoni republikánus politikusok részéről is. Kritikusai szerint az egyezség gazdasági könnyítéseket ad Iránnak, miközben az iráni atomprogramról szóló tárgyalásokat későbbre halasztja.

Vance szerint megkezdődött az a 60 napos időszak, amely alatt az Egyesült Államoknak és Iránnak meg kell állapodnia az iráni atomprogram és egyéb vitás kérdések jövőjéről. Izrael nem részes fele a megállapodásnak. Izrael és a libanoni, Irán által támogatott Hezbollah közötti harcok ugyanakkor veszélyeztették az amerikai–iráni tárgyalásokat, ami egyre nagyobb frusztrációt váltott ki az amerikai tisztviselőkből. Egy nappal korábban maga Trump is bírálta Izraelt katonai hadműveletei miatt.

Vance arra is emlékeztette a megállapodás izraeli bírálóit, hogy (állítása szerint) az Izraelt védő fegyverek kétharmada amerikai gyártmányú, és amerikai adófizetők pénzéből finanszírozták.

Az Iránnak nyújtandó szankcióenyhítéseket kritizálóknak Vance azt üzente, hogy Iránnak előbb „változtatnia kell a viselkedésén”, igaz, a megállapodás több kedvezményt is tartalmaz, köztük olyan szankciós mentességeket, amelyek már a memorandum végrehajtásának megkezdésekor életbe lépnek.

Vance azt állította, hogy az Irán elleni olajszankciók feloldása „nem jelent új előnyt” az ország számára. Ez annak ellenére hangzott el, hogy a háború előtti szigorú gazdasági korlátozások miatt Irán csak jelentős árengedménnyel tudta értékesíteni az olaját. A szankciók feloldásával viszont magasabb áron adhatja el termékeit, több vevőhöz juthat el, és többféle valutában kaphat érte fizetséget.

Még jóval a választás előtt, február végén tett feljelentést egy magánszemély annak gyanújával, hogy a 2021-ben létrehozott MOL – Új Európa Alapítvány, az elmúlt években alapított kekvák egyike (amit tizennégy másik társával együtt idén augusztus 31-ig bezárnak) szabálytalanul, költségvetési csalást elkövetve kötött meg bizonyos szerződéseket és fizetett ki egyes támogatásokat, és azok nyomán sok százmillió forintnyi adót nem fizettek meg az államnak.

Arról, hogy a több tízmilliárd forintnyi vagyonnal rendelkező, ám széles körben sokáig ismeretlen MOL – Új Európa hogyan támogatott 11 milliárddal határon túli fociakadémiákat, hogy 27 milliárdért Munkácsy-festményeket készült venni, illetve hogy 20-25 milliárdért közép-európai kortárs múzeum létrehozását tervezte, 2024 őszén cikksorozatban számoltunk be, de bemutattuk azt is, hogy a Schmidt Mária, Demeter Szilárd, Világi Oszkár, Miklósa Erika és Bacsa György összetételű kuratórium egyedi döntésekkel mire adott pénzt (MCC Feszt) és mire nem (Böjte Csaba vagy Áder János Alapítványa). A MOL – Új Európa Alapítvánnyal kapcsolatos összes cikkünk itt olvasható.

A február végi feljelentésben azt a gyanúját fogalmazta meg, hogy az alapítvány több milliárd forint értékben adott támogatásokat hazai és külföldi sportszervezeteknek, illetve rendezvényeknek „mecenatúra” jogcímen, de valójában más konstrukcióban. Adózási szempontból a jogcím fontos: a mecénásként adott – és kötelezettségekkel nem járó – támogatás áfamentes. Csakhogy ebben az esetben számos támogatás együtt járt azzal a kötelezettséggel, hogy a támogatottnak fel kell tüntetnie a MOL – Új Európa nevét, logóját, illetve voltak más kommunikációs elvárások is. Az alapítvány ugyanis nem utólagos megjelenéseket rögzít, hanem előre rögzített módon többcsatornás kommunikációs jelenlétet vár el a támogatások fejében.

A feljelentő szerint „ez arra utal, hogy a kifizetések gazdasági tartalma nem adomány, hanem reklámszolgáltatás, szponzoráció ellenértéke” – ami azért fontos, mert a pénz ebben az esetben mecenatúra helyett reklámszolgáltatásnak minősíthető, márpedig akkor az ügyletek áfakötelesek. A lapunk birtokába került feljelentés szerint, hogy sem számlázás, sem áfabevallás, illetve -befizetés nem kíséri ezeket a tranzakciókat. A feljelentő számítása szerint mivel egyes támogatások nagysága meghaladhatja az egymilliárd forintot, a költségvetésicsalás-gyanús megoldás támogatásonként több százmillió forintos költségvetési kárt okozhat.

A feljelentést első körben, bő egy hónap után elutasította a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága (itt landolt az eredetileg a Nemzeti Nyomozó Irodához beadott feljelentés). Az április 7-én, tehát a választás előtt öt nappal kiadott határozat szerint ugyanis „a bűncselekmény gyanúja hiányzik”. Az adónyomozók azzal érveltek, hogy a feljelentő „pusztán általánosságban vélelmezi a költségvetésnek okozott vagyoni hátrányt”, nem közölt konkrét adatokat és számításokat az egyes esetekről.

A feljelentés elutasítása ellen az érintett két nappal később panaszt nyújtott be a NAV-nak. Ebben a korábbi feljelentés főbb állításait megismételve azzal érvelt, hogy a konkrét, számszerűsített adatok hiánya nem jelentheti a bűncselekmény gyanújának hiányát, hiszen éppen a nyomozás feladata lenne az általa felvetett visszásságok kivizsgálása. A panasza a Budapesti Gazdasági Ügyészségre került, ami a június 18-án kelt határozatával igazat adott neki, azaz hatályon kívül helyezte a NAV-nak a feljelentést elutasító határozatát.

A vádhatóságnak a lapunk birtokába került mai határozata többek között azt mondja ki:

„az ügyben bűncselekmény gyanúja nem zárható ki egyértelműen, ezért a tényállás tisztázása és a megalapozott döntés érdekében nyomozási cselekmények elvégzése szükséges”.

Az ügyészség azt is leírta, hogy a döntését a panaszban foglaltak, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján hozta meg. A birtokunkba jutott információk szerint az alapítvány csak egyedi kérelmek alapján 2024 végéig mintegy 300 kérelem alapján nagyjából hét és félmilliárd forintnyi, továbbá csaknem 30 millió eurónyi, mai árfolyamon is még több mint 10 milliárd forintnyi támogatás odaítéléséről döntött.

Börtönbüntetésre ítélték újratárgyalt perükben Belgrádban annak a fiúnak a szüleit, aki kilenc gyereket és egy biztonsági őrt lőtt agyon egy szerbiai általános iskolában.

A fiú 13 éves volt, amikor 2023-ban a belgrádi Vladislav Ribnikar iskolában agyonlőtt hét lányt, egy fiút és az iskola egyik biztonsági őrét. Egy másik lány később a kórházban halt meg.

A lövöldöző még nem érte el a büntethetőség korhatárát, ezért pszichiátriai intézetbe került. Szüleit, Vladimir és Miljana Kecmanovićot azonban kiskorú elhanyagolásával és bántalmazásával vádolták meg, apját pedig emellett a közbiztonság elleni súlyos bűncselekménnyel is.

Kecmanovićot csütörtökön 14 év és hat hónap börtönre ítélték. Felesége két év és 11 hónap börtönbüntetést kapott. Az ítéletek ellen a védelem és az ügyészség is fellebbezett.

Zora Dobričanin, az áldozatok családjait képviselő ügyvéd „hosszú küzdelemnek” nevezte a pert, amely a fellebbviteli bíróságon folytatódik.

A 2023. május 3-i belgrádi támadás idején Szerbiában rendkívül ritkák voltak a tömeges lőfegyveres támadások, iskolai lövöldözésre pedig korábban nem volt példa. A fiú két kézifegyvert vett ki apja széfjéből, betette őket a hátizsákjába, majd iskolába ment, ahol előbb a folyosón, majd az egyik tanteremben nyitott tüzet. A tíz halálos áldozat mellett további öt gyerek és egy történelemtanár is megsebesült.

A fiú szüleinek pere 2024-ben kezdődött, amikor a bíróság zárt ajtók mögött hallgatta meg bizonyítékként a fiuk vallomását. Bár az apát hosszú börtönbüntetésre ítélték azért, mert megtanította a fiát fegyverrel bánni, és nem gondoskodott a fegyverek biztonságos tárolásáról, a fiú anyját felmentették a lőfegyverek jogellenes birtoklásának vádja alól, és elhanyagolás miatt ítélték el. Bűnösnek találták azt a lőtéri oktatót is, akinél a fiú gyakorolt, hamis tanúzás miatt.

A belgrádi fellebbviteli bíróság azonban 2025 novemberében új eljárást rendelt el a fiú szüleinek ügyében, arra hivatkozva, hogy az ítéletek indoklása nem volt világos, és ellentmondásokat tartalmazott. Az apa őrizetben maradt, az anyának viszont megengedték, hogy az idei tárgyalásig szabadlábon maradjon.

Az újratárgyalás tavaly januárban kezdődött. A 2023. május 3-án történtek részletezésekor a bíró ismertette, hogy a fiú két perc és egy másodperc alatt 66 lövést adott le, és ezek közül sok eltalálta az áldozatokat, írták szerbiai beszámolók.

A házaspár védője azt mondta a bíróságon, hogy az a döntés, amely mindkét szülőt bűnösnek mondta ki elhanyagolásban, semmiben sem különbözik attól az elsőfokú ítélettől, amelyet korábban hatályon kívül helyeztek. Azt is állították, hogy a vádakat nem bizonyították, és nem nyújtottak be szakértői véleményt bizonyítékként arra vonatkozóan, hogy a fiút elhanyagolták. (BBC)

Az amerikai kormányzat 352 millió dollárnyi olyan szövetségi forrást csoportosított át Donald Trump Fehér Házi bálteremprojektjére, amelyet eredetileg a Titkosszolgálat (Secret Service) számára különítettek el – írja a Guardian. Történt ez annak ellenére, hogy Trump korábban többször is azt állította, az építkezést magánadományokból fogják finanszírozni.

A most átcsatornázott pénz a One Big Beautiful Bill Act nevű törvényből származik, Trump híressé vált kiemelt adócsomagjából, amelyet tavaly nyáron kizárólag republikánus szavazatokkal fogadott el a Kongresszus. A jogszabály egyértelműen előírja, hogy ezeket a forrásokat kizárólag a Titkosszolgálat személyi állományára, kiképzőlétesítményeire, technológiai fejlesztéseire és az ezekhez kapcsolódó költségekre lehet fordítani, építkezésekre nem.

Június 12-én mintegy 340,8 millió dollárt helyeztek át egy „beszerzés, építkezés és fejlesztések” elnevezésű számlára, egy másik, „működés és támogatás” nevű keretből pedig további 10,75 millió dollár felhasználását is jóváhagyták. Az átcsoportosítást megelőzően a Kongresszus kifejezetten elutasította a bálterem-projekt, hivatalos nevén az „East Wing Modernization Project számára kért egymilliárd dolláros támogatást.

A Trump-kormányzat azzal védekezett, hogy a pénzre valójában biztonsági fejlesztésekhez van szükség. Ennek alátámasztására Trump elleni közelmúltbeli fenyegetésekre hivatkoztak, köztük egy olyan állítólagos tervre, amelynek célja a Fehér Ház déli gyepén vasárnap megrendezett küzdősportgála megtámadása lett volna.

Ezzel egyre szélesedik a projekt finanszírozását övező vita. Amikor 2025 júliusában bejelentették a bálterem építését, költségét még 200 millió dollárra becsülték. Trump akkor úgy fogalmazott, hogy az egész magánügy. Március végére a becsült költségek 400 millió dollárra emelkedtek. Trump ekkor is kitartott amellett, hogy „egyetlen adófizető sem tesz bele tíz centet sem”. Ezek az állítások azonban azóta egyre kevéssé tűnnek igaznak. A Washington Post által megszerzett belső dokumentumok szerint a projektet vezető Clark Construction tervei 155 millió dollárnyi Titkosszolgálati forrással számolnak, és további 149 millió dollárral a Fehér Ház katonai hivatalától, valamint 3 millió dollárral az elnöki rezidencia költségvetéséből – tehát jelentős részben közpénzből –, magánadományok mellett. A Washington Post szerint a teljes beruházás költsége akár a 600 millió dollárt is elérheti.

A magánfinanszírozás kérdése önmagában is vitákat váltott ki, korrupcióellenes szervezetek szerint ugyanis olyan nagyvállalatok adományai, mint a Meta, a Coinbase vagy a Lockheed Martin komoly korrupciós kockázatot hordoznak, hiszen ezeknek a cégeknek jelentős szövetségi megrendeléseik vannak. (Guardian)

• Magyar Péter először képviselte miniszterelnökként Magyarországot Brüsszelben az EU-csúcson.
• A kétnapos csúcstalálkozó előtt az új miniszterelnök sajtótájékoztatót is tartott, ahol többek között arról beszélt a 444 kérdésére, hogy bármilyen hosszú is lesz az éjszaka, nem fog kimenni kávézni.

Június közepéig kapott legutóbb haladékot a fővárosi önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás befizetésére, ezt tolják ki későbbre a Magyar Közlönyben megjelent pénzügyminiszteri rendelettel. A rendelet tehát nem csökkenti Budapest szolidaritási hozzájárulását, csupán átütemezi annak befizetését. A kormány maga is ezt írja az indokolásban:

„Budapest Főváros Önkormányzata nehéz anyagi helyzetének rendezése és a működőképességének megőrzése érdekében indokolt a város szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének átütemezése.”

Az érintett rendelet alapján az új fizetési határidő 2026. október 20-a.

A szolidaritási adó az Orbán-kormány – rengeteg önkormányzat által – vitatott találmánya, amit a „gazdagabb” önkormányzatoknak kell megfizetni, és elvileg a kevésbé jómódú településekhez jutna el, tehát az állam elvileg a nagyobbakkal finanszíroztatja a kisebbek működését. Az elmúlt években folyamatosan nőtt az elvonások összege, a települések kevesebb mint 4 százaléka fizette ki a szolidaritási adó több mint 60 százalékát, amit a kormány valójában nem osztott vissza közvetlenül a szegényebb településeknek, hanem egyszerűen beöntötte az állami költségvetésbe. A főváros régóta azt állítja, hogy ez már a működőképességet veszélyezteti, és több per is indult a kérdésben. A vita odáig jutott, hogy az év elején az Orbán-kormány külön rendeletben próbálta korlátozni a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, majd ennek egyes részeit az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

Magyar Péterhez hasonlóan Volodimir Zelenszkij is doorstep sajtótájékoztatót tartott az Európai Tanács brüsszeli ülése előtt, aki érkezésekor történelmi jelentőségűnek nevezte a csatlakozási tárgyalások első klaszterének megnyitását, majd arról beszélt, a kétnapos ülés során öt újabb csatlakozási fejezet megnyitásáról fog tárgyalni Brüsszelben.

Ezekről a tárgyalási fejezetekről Magyar Péter is beszélt, ő úgy fogalmazott, fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban, hogy most, az első klaszter megnyitása után rögtön az összes többi klaszterfejezet megnyitásáról legyen szó. Magyar szerint nagyon széttartók az álláspontok, Magyarország nincs egyedül a sajátjával.

Az újságírók elé Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Antonio Costával, az Európai Tanács elnökével az oldalán érkező ukrán elnök egyébként a franciaországi G7-csúcson kezdte a hetet, ahol megegyezés született arról, hogy hogyan helyezzenek nyomást Vlagyimir Putyinra és hogyan kényszerítsék rá arra, hogy hajlandó legyen a tűzszünetre – mondta Zelenszkij az újságíróknak. Zelenszkij közölte, hogy az ülésen megosztják a G7-csúcstalálkozó eredményeit is az uniós vezetőkkel. Kiemelte a légvédelem megerősítésének, a téli időszakra való felkészülésnek, valamint az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozásának fontosságát.

Ursula von der Leyen elmondta, reméli, hogy a nyár során újabb csatlakozási fejezeteket fognak tudni megnyitni, ugyanis Ukrajna „nagyon keményen megdolgozott” ezért, a 90 milliárd eurós hitel egyértelmű és kemény üzenetet küld Oroszországnak. (Ez az a hitel, ami gyakorlatilag Orbán bukásával vált lehetővé.) „Amikor Ukrajna teljesít, nekünk is teljesítenünk kell” – fogalmazott von der Leyen, hozzátéve, hogy jelenleg különleges lendület érzékelhető, és meglátása szerint „fordul a kocka”.

Csütörtök délután megkezdődött a világbajnokság csoportköreinek második fordulója, az A csoportban a nyitó meccsen Mexikótól kikapó Dél-Afrika játszott az első fordulóban Dél-Koreával szemben szintén veszítő Csehországgal.

A csehek villámgyorsan megszerezték a vezetést a dél-afrikai védők szerencsétlenkedését kihasználva Michal Sadílek révén, és utána is, az első félidőben uralták a játékot, akadtak nagyobb helyzeteik is. Ahogy az lenni szokott, a kihagyott helyzetek aztán megbosszulták magukat, és a 81 percben egy vitatható kezezésért tizenegyest ítéltek meg a dél-afrikaiaknak, amit Mokoena értékesített.

Csehország így magát hozta nehéz helyzetbe, egy már megnyertnek tűnő meccset voltak képtelenek behúzni, és az utolsó fordulóban Mexikó vár rájuk. Dél-Afrika ezen a meccsen se játszott jól, de azzal, ahogy nem adták fel, és mentek előre, megérdemelten vitték el az egyik pontot, a végefelé még pár helyzetük is adódott.

Hétfőre tűzte ki az Alkotmánybíróság a Sulyok Tamás elmozdítását célzó Alaptörvény-módosításának ülését – derült ki az Alkotmánybíróság honlapjáról. Magyar Péter már a kampányban lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság elnökét. Ezt megismételte a kétharmados győzelem után azzal, hogy erre május 31-ig van lehetőségük, különben Alaptörvény-módosítással távolítják el őket a hivatalukból.

Ez a módosítás egyelőre nem ismert, egy tiszás képviselő arra számít, jövő hét végéig nyújtják majd be. Azt nem akarta megjósolni, milyen megoldást találnak majd Sulyok Tamás elmozdítására. Sulyok Tamás előremenekült, és az Alkotmánybírósághoz fordult, nagyon leegyszerűsítve azért, hogy meg lehessen állítani a folyamatot, amit a jelenlegi Alaptörvény szöveghű értelmezése alapján amúgy nem lehetne. Erről részletesen írtunk a héten, azzal, hogy tesztnek sem utolsó Sulyok lépése. (Az elnök egyelőre a miniszterelnöki ciklus korlátozásáról szóló módosítást sem írta alá, pedig már három napja az asztalán lehet. Kézhezvételtől számítva öt napja van dönteni. De miután itt Alaptörvény-módosításról van szó, túl nagy mozgástere nincs, nem vétózhat, hanem esetleg az Alkotmánybíróságnak küldheti tovább, ha eljárási hibát vélelmez.) Közben több tucat jogtudós tett közzé nyílt levelet, amelyben a közjogi vezetők leváltása mellett érvelnek.

Molnár Zsolt a mai napon jogi képviselőjén keresztül arról tájékoztatta a Magyar Szocialista Párt vezetését, hogy kilép az MSZP-ből. Döntését azzal indokolta, hogy semmilyen módon nem szeretné, hogy a folyamatban lévő ügy személyes vagy politikai terhet jelentsen a Magyar Szocialista Párt számára, illetve hogy az eljárással összefüggésben a pártot támadások érjék – írta az MSZP közleményében.

Molnár döntését az MSZP tudomásul vette, a párt a folyamatban lévő eljárás részleteit nem kívánja kommentálni.

Korábban Komjáthi Imre, az MSZP elnöke jelezte, hogy a párt közösségének politikai és erkölcsi védelmében elvárja Molnár Zsolttól, hogy a folyamatban lévő eljárás lezárultáig azonnal függessze fel tagságát. Molnár Zsoltot június 2-án helyezték előzetes letartóztatásba az úgynevezett parkfenntartási ügy miatt.

A parkfenntartó biznisz ügyének vádiratát a 444 már januárban közölte. Már akkor látszott, hogy az ügy politikai ciklusokon és oldalakon ível át, több fővárosi kerület – kormánypárti és ellenzéki – vezetése is érintett lehet. A nyomozást akkor május 14-ig, tehát az országgyűlési választás utáni időszakig meghosszabbították. Az akkori feltételezések kedden igaznak bizonyultak. Fideszes és baloldali, aktív és egykori politikusok kerültek az ügyészség célkeresztjébe, köztük Molnár Zsolt is.

A 2022-es orosz invázió óta a lengyelországi Rzeszów Ukrajna nyugati logisztikai kapuja, az itteni jasionkai reptérre érkezik a nyugati felszerelések, lőszerek, humanitárius szállítmányok nagy része, ezt használja az ukrán elit is határon túli bázisreptérnek.

Legalábbis idáig így volt. Volodimir Zelenszkij azonban a legutóbbi nyugati útjain nem innen, hanem Kisinyovból repült Londonba, hogy Starmerrel, Macronnal és Merzcel tárgyaljon Ukrajna támogatásáról és az Oroszországgal szembeni tárgyalási feltételekről. Majd a héten a G7-ek franciaországi találkozójára is a moldáv fővárosból indult el.

Az ukrán elnök nem véletlenül választott új útvonalat Európába, és kerülte ki hazája eddigi legfőbb támogatóját, Lengyelországot.

Miközben Magyar Péter éppen történelmi kisebbségi megegyezésről beszél Ukrajnával kapcsolatban, és bármikor bejelenthetik a Zelenszkijjel való találkozóját, a lengyel–ukrán viszony évek óta nem látott mélyponton van. A közvetlen ok egy újabb emlékezetpolitikai egymásnak feszülés, konkrétan az a május végi ukrán döntés, amellyel Zelenszkij egy ukrán különleges katonai alakulatnak az „UPA Hősei” nevet adta.

Az UPA a múlt század negyvenes-ötvenes éveiben aktív Ukrán Felkelő Hadsereget takarja, akik az Ukrán Nacionalisták Szervezete, az OUN fegyveres alakulataként a függetlenségért harcoltak a második világháború alatt és utána, hol a Szovjetunió, hol a náci Németország, de időnként lengyel alakulatok ellen is.

Az UPA-nak Sztepan Banderával együtt a donbaszi háború 2014-es kezdete, de főleg a 2022-es orosz invázió óta épül az államilag támogatott kultusza. Míg azonban náluk az UPA és Bandera az oroszellenes harcok történelmi előképeként jelenik meg, Lengyelországban ezek a nevek a volhíniai tömeggyilkosságokat idézik fel.

A mészárlások 1943 nyarán tetőztek. Július 11-ét Lengyelországban „véres vasárnapként” tartják számon: ekkor legalább 99 települést támadtak meg az UPA egységei a mai Nyugat-Ukrajnában, ahol akkor még kimondottan nagy számban éltek lengyelek. A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete a halálos áldozatok számát 100 ezerre becsüli. A számok persze vitatottak, az ukránok hivatalosan „csak” néhány tízezer áldozatot ismernek el, és mindig hozzáteszik, hogy a lengyel megtorlásoknak is több ezer ukrán áldozatuk volt.

Bár a lengyel–ukrán kapcsolatokban volt már néhány hullámvölgy az elmúlt években – a lengyel jobboldal és Nawroczki elnök egész kampányt is felhúzott például az ukrán menekültek elleni hangulatra –, a viszony mostani befagyása, illetve annak mértéke példa nélküli az orosz invázió óta.

„Volt ma egy gyümölcsöző megbeszélésem az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával. Egyetértettünk abban, hogy le kell zárni a Magyarország ellen már nyolc éve folyó 7-es cikkely es eljárást. Ebben minden segítséget meg fogunk kapni”

– kezdte Magyar Péter a doorstep sajtótájékoztatóját Brüsszelben, ahol miniszterelnökként először képviseli Magyarországot EU-csúcson.

Magyar arról is beszélt, hogy részt vett az Európai Néppárt állam és kormányfőinek gyűlésén, majd a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök által szervezett, „kohézió barátainak” nevezett formáció megbeszélésén is, itt a holnap tárgyalandó következő hétéves uniós költségvetésről egyeztettek 16 tagállam részvételével. Egyeztetett külön Robert Ficóval, majd V4 miniszterelnöki körben, ezt június 23-án Budapesten és Gödöllőn folytatják.

Magyar arról is beszélt, hogy másként fogják képviselni Magyarországot (mint Orbánék tették), biztosan nem fognak mindenben egyetérteni, de pártpolitikai okokból nem fog vétózni Magyarország, és nem fognak csak azért harcolni, hogy harcoljanak.

Magyar röviden kitért az ellenzékben lévő Fideszre, amely elmondása szerint próbálja megakadályozni, hogy a 6000 milliárd forint uniós forrás hazajöjjön, de nem fog sikerülni nekik.

Magyar Ukrajna csatlakozásáról azt mondta, hozzájárulnak ahhoz, hogy megnyissák az első klasztert, de fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban, hogy most, az első klaszter megnyitása után rögtön az összes többi klaszterfejezet megnyitásáról legyen szó. Magyar szerint nagyon széttartók az álláspontok, Magyarország nincs egyedül a sajátjával. Az érdemalapú csatlakozás mellett érvelt, ami a nyugat-balkáni országoknak is küldendő üzenet lenne. Azt mondta:

„Van, aki esetleg másfajta csatlakozási módot szeretne, van, aki azonnal megnyitna mindent, van, aki csak két fejezetet nyitna meg. Mi pedig azt mondjuk, hogy most nyitottuk meg az első klasztert, még meg sem száradt rajta a pecsét. Jelenleg szerintem azoknak a tagjelölteknek kell pozitív jelzést küldeni, akik már rengeteg munkát beletettek.”

A sajtótájékoztató végén még megígérte, hogy elődjével ellentétben ő nem fog kimenni kávézni, amikor fontos dolgokról tárgyalnak:

„Nekem azt mondták itt a régi motorosok, Donald Tusk, Robert Fico, de mondhatnám akár a francia elnököt is, hogy nem szoktak unalmasak lenni ezek az Európai Tanács ülések, és résen kell lenni, és figyelni kell, és nem érdemes kimenni kávézni, mert nagy dolgok történhetnek. Úgyhogy ígérem, hogy bármilyen hosszú lesz az éjszaka, én nem fogok kimenni kávézni, inkább ha lehet, akkor oda fogom kérni az asztalhoz a kávét.”

Őrizetbe vettek egy férfit emberölési kísérlet gyanújával az Egyesült Királyságban, miután egy hároméves kisfiú életveszélyes sérüléseket szenvedett egy állatkertben a krokodilok kifutójában.

A cambridgeshire-i rendőrség közölte, hogy helyi idő szerint 13:24-kor riasztották a Huntingdon közelében, Old Hurstben található Johnsons Zoo-hoz. A kisfiút súlyos sérülésekkel kórházba szállították, a rendőrség szerint állapota stabil.

Egy 30 éves norfolki férfit emberölési kísérlet gyanújával vettek őrizetbe, a rendőrök szerint a férfi és a gyerek nem ismerték egymást. Azt is közölték, hogy jelenleg szemtanúk történetei alapján próbálják felfejteni, hogy mi történhetett. (BBC)

Teljes egyetértésben szavazta meg a kecskeméti képviselő-testület, hogy vonják vissza Matolcsy György díszpolgári címét - írja a KecsUp. A Magyar Nemzeti Bank volt elnökétől a Szövetség a Hírös Városért frakciója már egy éve visszavonta volna a díszpolgári címet, májusban pedig már a Fidesz-ellenességgel távolról sem vádolható Szemereyné Pataki Klaudia polgármester is feszegette Matolcsy felelősségét az MNB és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ügyében.

Az eddig szabályozás szerint egy kitüntetés visszavonható volt, ha arra az elismerésben részesített bizonyíthatóan méltatlanná vált. Tehát ez opcionális lehetőség volt, nem automatikus, hanem mérlegelhették a képviselők, és ha megvolt hozzá a többség, dönthettek így. Méltatlanná pedig az vált az elismerésre, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, vagy aki a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll. A polgármester azt javasolta: pontosan határozzák meg, mely esetben kötelező a kitüntetés visszavonása és mely esetben mérlegelheti ezt a szankciót testület, valamint pontosították a méltatlanság eseteit is. Ezt a javaslatot a testület megtárgyalta, elfogadta, Szemereyné pedig azzal a lendülettel alá is írta.

A közgyűlésre a Szövetség frakciója készült egy indítvánnyal, amelyben már a tervezett új szabályozásra hivatkozva kezdeményezték Matolcsy György díszpolgári címének visszavonását.

„Az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank alapítványi rendszerével, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvánnyal, valamint a Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal összefüggésben nyilvánosságra került információk országos jelentőségű közéleti üggyé váltak. Az Állami Számvevőszék vizsgálatai súlyos megállapításokat tettek, amelyek nyomán büntetőeljárások és további vizsgálatok indultak. A történtek jelentős mértékben megrendítették a közbizalmat, és országos figyelmet irányítottak az érintett szervezetek működésére. Az ügy Kecskemét számára különösen érzékeny, mivel a Neumann János Egyetemért Alapítvány közvetlen kapcsolatban áll a város felsőoktatási, tudományos és gazdaságfejlesztési céljaival. A kialakult helyzet következtében Kecskemét neve és megítélése országos szinten is összekapcsolódott az ügyben felmerült kérdésekkel, amely alkalmas volt arra, hogy a város jó hírnevét hátrányosan érintse”

Az indítvány benyújtói szerint ezek alapján fennállnak azok a körülmények, amelyek megalapozhatják Matolcsy díszpolgári címre való méltatlanságának megállapítását (mármint ha életbe lép az önkormányzati rendelet módosítása).

A közgyűlésen 17 igen szavazattal meg is szavazták az indítványt. Igennel szavazott Kecskemét fideszes polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia is, aki így kommentálta a történteket (szavait az indítvány benyújtóinak címezte): „Aztán majd az élet beigazolja, hogy mi lesz az önök vágyaiból, igaz? És akkor majd visszavonjuk, ha véletlenül nem igaz semmi az önök vágyaiból. Most egyelőre a béke megteremtése érdekében azt gondolom, hogy ezt meg kellett lépni”.

A döntés értelmében egyébként a díszes kivitelű oklevelet, valamint a kitűzőt vissza kell vonni és az adományozás tényét, valamint a kitüntetett nevét az emlékkönyvből és az emléktábláról el kell távolítani.

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt hat és fél év fegyházbüntetéssel sújtotta Joób Márton korábbi független szegedi önkormányzati képviselőt a Szegedi Törvényszék első fokon csütörtökön.

A vádlottra 1,5 millió forint pénzbüntetést is kiszabott a törvényszék, hét évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól. A férfival szemben 65 millió forintra vagyonelkobzást rendeltek el.

A 2018-as országgyűlési választásokon Joób volt az MSZP képviselőjelöltje a Csongrád megyei 2. számú választókörzetben. 11 gyerek apja.

A vállalkozói és politikusi pályafutása előtt élsportoló férfi mellett még négy vádlottat marasztalt el a bíróság bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények miatt, valamennyiüket kizárta a feltételes szabadság lehetőségéből. A törvényszék velük szemben három és hat év közötti szabadságvesztést szabott ki. Más vádlottak rövidebb, felfüggesztett börtönbüntetést kaptak.

A szórólapterjesztéssel, műsorújság kiadásával foglalkozó céget irányító elsőrendű vádlott a körülmények számára kedvezőtlen változása miatt a piacon maradás és terjeszkedés érdekében elhatározta, hogy létrehoz egy bűnszervezetet a költségek minimalizálása és az adó meg nem fizetése érdekében. A vádlottak kezdetben Csongrád-Csanád, majd a későbbiekben Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben működő olyan céghálót hoztak létre, amelyben a szórólapterjesztést végző alkalmazottak egy részét a lánc alján levő gazdasági társaságokhoz jelentették be vagy azt meg sem tették.

Ezek a strómanok nevére íratott társaságok azonban adóbevallást nem nyújtottak be, vagy ha igen, akkor adófizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, szerepük a fiktív számlák kiállítása volt. A szórólapterjesztést továbbra is az elsőrendű vádlott és társai koordinálták, a bűncselekmény leplezésére valótlan teljesítési igazolásokat állítottak ki, külön könyvelést vezettek, a céghálón keresztül átutalásokkal átfuttatták a pénzt, amelyet a jutalékok levonása után készpénzben visszakaptak. A vádlottak között volt, akinek jutaléka meghaladta a 100 millió forintot.

A bűnszervezet 2013 és 2017 között 274 millió forint forgalmi adót nem fizetett be.

Gaudi Tibor tanácselnök bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a nyomozóhatóság nem vizsgálta, és így a vádirat és a bíróság sem foglalkozott azzal, milyen szerepet játszott a bűnszervezet kialakításában a „fekete foglalkoztatás”, az hogy elkerüljék a munkát végző alkalmazottak közterheinek megfizetését.

A bíró hangsúlyozta, a rendszer működését az önmagukra és társaikra is terhelő vallomást tevő vádlottak mellett alátámasztotta a szakértői vélemény, a lehallgatások és a szervezet számítógépeiről lefoglalt „könyvelések” anyaga is.

Kétségkívül megállapítható, hogy a csoport hosszabb ideig, hierarchikus rendszerben működött, az adóhatóság ellenőrzésének kijátszására olyan struktúrát alakítottak ki, amely alsóbb szintjein mindig strómanok álltak, miközben igyekeztek papíron a legalitás látszatát fenntartani - mondta a tanácselnök, indokolva, miért állapították meg a bűnszervezet létét.

Az ügyész három nap gondolkodási időt kért az esetleges feljelentés bejelentésére. Joób Márton és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. Más vádlottak védői felmentés, illetve enyhítés érdekében fellebbeztek.

Az ügyészség indítványozta Joób Márton és egy vádlott-társa letartoztatását, de a bíróság ezt elutasította, így továbbra is szabadlábon védekezhetnek. (MTI)

A hatalom és a hatalomnak alárendeltek viszonyáról, felszabadulási lehetőségekről és az emberi test csodálatos mivoltáról is szól Tompa Andrea pár hete megjelent, hatodik regénye, a Kiváló testek. A Ceaușescu-korszak Kolozsvárján, az erdélyi magyar értelmiségi közegben játszódó regényben egyéni és közösségi útkeresések, besúgók és besúgások, vágyak és megalkuvások között bolyonghatunk, így adta magát, hogy mindezekről a kérdésekről beszélgessünk Tompa Andreával a Nem rossz könyvek évadzáró epizódjában.

A tartalomból:

• 00:00 Vendégünk Tompa Andrea, akinek pár hete jelent meg legújabb regénye. Milyen érzés útjára engedni egy könyvet? És hogyan születik meg egyáltalán egy regény? Az elején mindig egy fojtogató fekete lyuk van. És a vágy az olyan irodalom iránt, amiben nincsenek emberek. A drámák,
• 07:30 Kézzel írt nagyregények, és amikor zaklatottá válik a kézzel írt szöveg. Test és szellem kapcsolata.
• 15:00 Erdélyi magyar értelmiségiek a rendszerváltás előtt, és a besúgók köztük. A gyanakvások és az állandó meglepetés, ami kíséri az ügynökkérdést.
• 22:30 Hogyan lehet megalkotni úgy egy történetet, amiben mi, sokan vagyunk, és mi csinálunk valamit egymással? Ahhoz, hogy láthatóvá váljanak az elnyomás vagy a szolidaritás alakzatai, sok ember kell.
• 30:15 Testek ellenőrzése és a testek felszabadulása. Amikor nem az a kérdés, hogy ki vagy, hanem hogy mit csinálsz.
• 39:11 Ügynökakták megnyitása, bármit is jelentsen a megnyitás. És lehetnek-e az akták művészet tárgyai? Hogyan lehet kifordulni a megfigyelők nyelvéből és perspektívájából?
• 43:30 Jelen és múlt viszonya az írásban. És a közelmúltból a fotó a gyűrött ágyról és a tánc a választás után.
• 48:35 Hogyan kapnak nyelvet a testek? A tánc, ami táncol bennünk. És ki kéne hirdetni, hogy kevesebb pszichológiát, és több filozófiát és szociológiát az irodalomba.
• 58:10 Három könyv Tompa Andrea ajánlásában: David Graeber - Bullshit munkák, Hannah Arendt - The Human Condition, Rüdiger Safranski - Idő.

Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük.

A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is.

Hivatali visszaélés gyanúja miatt indított nyomozást a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság, miután a 24.hu márciusban megírta, hogy az Esztergomi Járási Hivatal négy kormánytisztviselője március 9-én hivatali autóval ment támogató aláírásokat gyűjteni Erős Gábor fideszes országgyűlési képviselőnek.

A lap több fotót is kapott. Ezeken látható, hogy a tisztviselők kezében mappa van, sőt egyes képeken Erős Gábor neve, valamint a „Fidesz – a biztos választás” szlogen is olvasható. A lap megismerte a négy kormánytisztviselő közül kettő jelenléti ívét is, amik szerint mindketten a hivatalban dolgoztak aznap.

A 24.hu megkereste a járási hivatal felettes szervét, a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt, amely közölte: az érintett munkatársak az adott időpontban szabadságon voltak, egyikük pedig szabályosan, magáncélra használta a hivatali autót saját költségén. Hangsúlyozták, sem a járási hivatal, sem a kormányhivatal vezetése nem adott utasítást pártpolitikai tevékenységre – ugyanakkor a kért útnyilvántartást nem küldték meg. A lap újra rákérdezett, de erre sem kapott választ, sőt a két jelenléti ív a második megkeresés után már nem volt megtalálható a többi dolgozó dokumentumai között. Erős Gábor akkor úgy nyilatkozott, hogy nem tudott a dologról. (Erős végül kikapott a Radnai Márktól.)

Most a rendőrség arról tájékoztatta a lapot, hogy ismeretlen tettes ellen zajlik a nyomozás, amivel a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség bízta meg a komáromi rendőrséget.

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter brüsszeli látogatásán újra élesen bírálta a NATO európai tagállamait, és bejelentette, hogy a Pentagon hat hónapos felülvizsgálatot indít az Egyesült Államok európai katonai jelenlétéről. A felülvizsgálat eredménye pedig attól függ majd, hogy az európai országok milyen gyorsan vállalnak nagyobb felelősséget saját védelmükért.

Amerikai tisztviselők és magas rangú katonai vezetők korábban azt ígérték, hogy Washington szorosan egyeztet majd Európával, ha csökkenteni kezdi katonai szerepvállalását a kontinensen. Az elmúlt hónapokban Donald Trump és a Pentagon egymásnak részben ellentmondó üzeneteket fogalmazott meg arról, hogy az Egyesült Államok csökkenti vagy éppen növeli-e európai katonai jelenlétét.

„Ez valódi felülvizsgálat lesz” – mondta Hegseth NATO-s kollégáinak. „A célja annak biztosítása, hogy a NATO gyorsan és visszafordíthatatlanul abba az irányba haladjon, hogy Európa vegye át a vezető szerepet, és elsődleges felelősséget vállaljon saját védelméért. Lesznek országok, amelyek elbuknak ezen a vizsgán, és lesznek olyanok is, amelyek kiváló eredménnyel teljesítenek.”

A NATO brüsszeli központjában elmondott, magához képest is indulatos beszédében Hegseth azért is bírálta az európai szövetségeseket, mert szerinte nem biztosítottak megfelelő hozzáférést az amerikai hadsereg számára olyan európai támaszpontokhoz, amelyekről Irán elleni műveleteket lehetett volna indítani. „Ezek a szövetségesek veszélybe sodorták Amerika fiait és lányait azzal, hogy megtagadták a kiszámítható hozzáférést a bázisokhoz és a légtérhasználathoz, amelyeknek soha nem lett volna szabad kérdésessé válniuk” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a Pentagon felülvizsgálata arra is kiterjed majd, hogy az Egyesült Államok szükség esetén valóban korlátozás nélkül használhatja-e az európai támaszpontokat és légtereket.

Hegseth a migrációs és a nemek közötti egyenlőséget célzó európai politikákat is kritizálta, beszéde az AP szerint többeket emlékeztetett J. D. Vance alelnök tavaly februári, Európát sokkoló müncheni expozéjára. „A harckocsik, vadászgépek és légvédelmi rendszerek helyett a hangsúly a nemek közötti egyenlőségen, a klímaváltozáson és a védelmi kiadások visszafogásán volt. Európa határai kitárultak, a jóléti államok egyre nagyobbra nőttek, a védelmi költségvetések összezsugorodtak, és ezzel együtt Európa saját magába és a civilizációjába vetett hite is meggyengült” – mondta.

Mielőtt kardunkba dőlnénk Hegseth szavait olvasva, érdemes emlékeztetni arra, hogy az európai NATO-tagok és Kanada az elmúlt években sorra fellendítették a fegyverkezési programjaikat, csak tavaly 90 milliárd dollárral növelték védelmi kiadásaikat, ami 20 százalékos emelkedést jelentett az előző évhez képest.

Hegseth egyébként ritkán jelenik meg NATO-rendezvényeken: idén ez volt az első látogatás, miután februárban kihagyott egy hasonló találkozót. A mostani ülésen sem maradt sokáig: már órákkal azelőtt távozott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megérkezett volna, hogy szokása szerint további fegyvereket kérjen Ukrajnának.

A repülőtéren újságíróknak nyilatkozva Hegseth azt mondta: „Jó volt hallani, hogy ország ország után azt mondja: teljesíteni fogjuk a vállalásainkat. Még mindig vannak azonban kivételek, és velük kapcsolatban egyértelműek leszünk a felülvizsgálat során.”

Az Egyesült Államok csökkentené a szerepét Európa védelmében

Washington június 3-án jelezte, hogy egy jövőbeli válsághelyzetben már nem feltétlenül biztosítana olyan katonai eszközöket a NATO számára, mint repülőgép-hordozók, kísérő hadihajók, légi utántöltő repülőgépek vagy több tucat vadászgép.

A Trump-kormányzat szerint erre azért van szükség, mert az Egyesült Államoknak egyszerre két konfliktus lehetőségére is fel kell készülnie, és több katonai erőforrást akar tartalékolni arra az esetre, ha összeütközésbe kerülne Kínával az indo-csendes-óceáni térségben. (AP)

A 444 információja szerint a strasbourgi emberjogi bíróság Nagytanácsa elutasította a magyar állam fellebbviteli kérelmét, így jogerőssé vált az ítélet, ami kimondja, hogy a tanárok, gyámok és egészségügyi dolgozók titkos megfigyelése törvénysértő.

Ahogy Szelényi Zoltán traumatológus orvos, a pereskedés egyik elindítója fogalmazott ünneplő posztjában:

„Jogerőssé vált a döntés, amely alapján vissza kell vonni az egészségügyi dolgozók, pedagógusok, gyámok titkosszolgálati megfigyelhetőségéről szóló rendelkezést a munkaviszonyukat szabályozó törvényből.”

A választáson már megbukott, de a törvény szerint még hivatalban lévő utolsó Orbán-kormány egyik legérthetetlenebb húzása volt, hogy április 30-án, tehát 18 nappal a NER bukása után és 9 nappal Magyar Péter beiktatása előtt hivatalos levélben jelezték az Emberi Jogok Európai Bíróságának, hogy továbbviszik az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok ügyét, és felülvizsgálatot kérnek a bíróság Nagykamarájától. A bíróság február elején döntött az ügyben első fokon, elkaszálva a magyar szabályozást, ezt fellebbezte meg a zombikormány, és ez a folyamat zárult le most.

De mi is ez a törvénymódosítás, amit a legfelsőbb fórum most elkaszált és kikre vonatkozott?

Eredendően a korrupcióval vagy más súlyos törvénysértéssel gyanúsított rendőrök és a kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozók lebuktatására találták ki és írták bele 2010-ben a rendőrségi törvénybe az úgynevezett megbízhatósági vizsgálat intézményét. A vizsgálat lényege, hogy a célszemély viselkedését fedett nyomozók megrendezett élethelyzetben tesztelik olyan formában, hogy csapdát állítanak neki, amihez beszervezhetik az illető ismerőseit, kollégáit is, de „színészként” rendőrök és nyomozók is felléphetnek. Aki szereti a korrupt zsarus filmeket, jó eséllyel látott már ilyesmit: a belső elhárítás emberei olyan helyzeteket imitálnak, amik gyakran előfordulnak az illető munkája során, és titokban videóra veszik, ahogy az adott zsaru elfogadja/nem fogadja el a kenőpénzt, maffiaajándékot vagy szexuális felajánlkozást.

A törvény egy évtizeden át relatíve szűk körre vonatkozott: rendvédelmi dolgozókat és vezető pozíciót betöltő közszolgákat tesztelt így a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ) nevezett rendőrségi belső elhárítás.

Csakhogy az Orbán-kormány 2020-21-ben jelentősen kibővítette a potenciális érintettek körét. Azóta gyakorlatilag bárki ellenőrizhető volt így, aki az államigazgatásban dolgozik: a minisztériumok és az alájuk tartozó költségvetési szervek dolgozói, a kormányhivatalok munkatársai, a gyermekvédelmisek, a NAV-osok, a közszolgálati egyetemen dolgozók, az Oktatási Hivatal munkatársai és az egészségügyi dolgozók (kivéve az egyházi kézben lévő kórházak alkalmazottait).

A traumatológusként dolgozó Szelényi 2021 júniusában fordult az Alkotmánybírósághoz, miután kiszúrta, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, frissen hatályba lépett törvénybe belecsempésztek egy pontot, ami alapján a kórházi dolgozókat is megfigyelhetik a rendőrségi törvényre hivatkozva. Szelényi úgy érezte, hogy az érdemi indoklás és bírósági kontroll nélkül elindítható titkos nyomozások sértik az egészségügyi dolgozók magánélethez és személyes adatokhoz fűződő alkotmányos jogait. Az Alkotmánybíróság nem így látta, ezért fordult Szelényi 2023 áprilisában Litresits András ügyvéd segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Már az jelezte a téma forróságát, hogy az ügyet a bíróság befogadta, sőt kiemelt fontosságú, szakkifejezéssel impact case ügyként kezelte, ugyanis az ide beérkező kérelmek durván 95 százalékát elutasítják. A strasbourgi bíróság egy másik magyar keresetet is befogadott lényegében ugyanebben a témában: ezt eredetileg egy örökbefogadási tanácsadó, egy hivatásos gyám és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója indították. A rendőrségi törvény hatályának kiterjesztése ugyanis, mint említettük, a gyermekvédelmisekre és az OH-sokra is vonatkozik. Ezt az ügyet, amit később egyesítettek Szelényiével, a TASZ képviselte.

Szelényi évek óta tartó jogi küzdelmének és a jogvédők elítélő véleményének ugyanaz volt az oka:a megbízhatósági vizsgálatot szabályozó törvényi szakasz nem csak arra jogosítja fel a rendőrség belső elhárítását, hogy csapdát állítson. Hanem arra is, hogy az illető ellen a nyomozás ideje alatt titkosszolgálati eszközökkel titkos információgyűjtést folytasson, róla és környezetéről titkos hang- és képfelvételeket készítsen. És ha ez nem lenne elég, mindezt úgy, hogy az egész folyamat fölött nincsen semmiféle független bírósági kontroll: azt, hogy kit ellenőrizzenek, személyesen a belügyminiszter vagy egy rendőri csúcsvezető dönti el, a kontrollt pedig az ügyészség jelenti.

Pont ezek a részletek azok, amik miatt mind a jogvédők, mind Szelényi alkotmányellenesnek és emberi jogokat sértőnek tartották az eddig érvényes jogi szabályozást. Mint most kiderült, a legfelsőbb uniós fórum is így látja.

Hogy miért? Például azért, mert a vonatkozó törvényi szakasz – a jogszabály 7. fejezete – azzal kezdődik, hogy mi is a megbízhatósági vizsgálat célja. Nem más, mint „annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e az (…) előírt munkaköri kötelezettségének.” Ilyen alapon bárkit bármikor lehet ellenőrizni, hiszen a vizsgálat a törvényszöveg szerint még csak nem is valamilyen alapos gyanú bizonyítására szolgál, hanem simán csak annak az ellenőrzésére, hogy valaki a szerződése szerint végzi-e a munkáját. Ez ugye mindig, minden munkavállaló esetében kérdéses. A törvény következő mondata ugyanilyen zavarba ejtő: „A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.” Vagy feljelentést tesznek tehát a nyomozás lezártával, vagy nem történik semmi.

Hogy néz ki egy ilyen vizsgálat a gyakorlatban?

Magát a vizsgálatot az NVSZ vezetője vagy a belügyminiszter kezdeményezheti, mindig konkrét személy ügyében, névre szólóan. A megfigyeléssel kombinált lépre csalási kísérlet azután indulhat el, hogy az NVSZ írásos akciótervet készít, amit az ügyészségnek kell jóváhagynia két munkanapon belül. A törvény általános megfogalmazása miatt akkor is nehéz lenne elképzelni a visszautasítást, ha az ügyészség nem a kormány felügyelete alatt állna a rendőrséghez hasonlóan, hanem független szereplő lenne. Ezután indulhat is az akció, ami 15 napig tarthat, de további 15-tel meghosszabbítható. Egy ember ellen egy éven belül 3-szor is vizsgálódhatnak, így akadhatnak olyan egészségügyi dolgozók, akiknek évente 90 napon át lehallgatják és kamerázzák az irodáját a tudtán kívül, miközben közterületen is követik és folyamatosan figyelik, anélkül, hogy tudna róla. A titkos vizsgálat megindításáról ugyanis értelemszerűen nem kell értesíteni az érintettet. Annak befejezése után maximum 15 nappal viszont tudatni kell vele, hogy rászálltak.

Az egyik legvitatottabb elem, hogy az alkalmanként 15+15 napos titkos nyomozás során engedélyezett a titkos információgyűjtés az illetőről. Itt jönnek az igazán ijesztő lehetőségek. Első látásra megnyugtatónak tűnhet, hogy a törvény nem engedi a keményebbnek számító, azaz az úgynevezett „bírói engedélyhez kötött eszközök” alkalmazását, csak a bírói engedélyhez nem kötöttekét. Csakhogy a szó hétköznapi értelmében ez utóbbiak is durván sértik az ember magánszféráját.

Hogy konkrétan mit tehetnek meg bármelyik egészségügyi dolgozóval a tudtán kívül?

• A lakása belterületét kivéve bárhová követhetik és felvételt készíthetnek róla. Közterületen, nyilvános helyeken, de a munkahelyén, az irodájában, és ha van neki, akkor a szolgálati járműve belsejében is.
• Kívülről végig figyelhetik a lakását és a kocsija mozgását.
• A megfigyelésbe beletartozik, hogy ezeken az engedélyezett helyeken megfigyelőeszközöket is telepíthetnek, vagyis bepoloskázhatják a szolgálati kocsit, az irodát, a rendelőt vagy a munkahely bármely más részét.
• Megismerhetik az illető telefonjának metaadatait, vagyis hogy mikor kivel beszélt és merrefelé mozgott a telefonja.
• Beépített emberekkel rázhatják át az illetőt, akár a beszervezett ismerőseivel, akár fedett nyomozókkal, és ezek a szereplők a célszemély gyanakvásának csillapítása végett akár bűncselekményt is elkövethetnek, hogy elnyerjék a bizalmát.

Amit nem tehetnek meg, az a telefon lehallgatása, a számítógép meghekkelése, a levelek, csomagok felbontása, a magánlakás és a privát autó titkos átkutatása, illetve a lakás és a privát kocsi betechnikázása. Ezek ugyanis bírói engedélyhez vannak kötve.

Mindeközben okszerűen igen sok kívülállóról, ügyfelekről, ismerősökről, páciensekről és kollégákról készülhet titkos felvétel. Ezeket a törvény szerint 3 napon belül törölni kell, de ettől még elkészülnek.

Tényleg ijesztgetésre volt jó leginkább?

„Egyértelműen látszik, hogy a megbízhatósági eljárást a kormány csak vegzálásra és nyomásgyakorlásra használja" - nyilatkozta Szelényi a 444-nek még 2024-ben. Utánakutattam, és a statisztikai tények a traumatológust igazolták.

2022-ben például összesen 278 megbízhatósági vizsgálat jutott el a kontaktusig, vagyis ennyiszer teremtettek olyan éles helyzetet a fedett nyomozók, amiben az alanyt törvénysértésre próbálták rávenni. De csak kevesebb mint egyhuszaduk, összesen 13 érintett fogadta el az így vagy úgy, de bűnös ajánlatot. Ha ezen belül megnézzük az egészségügyi dolgozókat célzó vizsgálatokat, hasonló arányokat találunk. A 278 kontaktusból 45 vonatkozott egészségügyisekre, ennyi ügyben végül mindössze 2 (kettő) feljelentés született.

Vagyis az a kép rajzolódik ki, mintha a megbízhatósági vizsgálatok nem pontosan becélzott, bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható figurák tesztelését jelentették volna, hanem egyfajta vakon tüzelést, ami közben valaki nagy néha találatot kap ugyan, de csak az esetek kicsiny töredékében.

A világbajnokság első csoportkörének tán legnagyobb hőse a Zöld-foki Köztársaság válogatottjának kapusa, Josimar Jose Evora Dias, vagy ismertebb nevén Vozinha volt. A kapus az apró szigetország legismertebb focistája, pár héttel a torna előtt lett 40 éves, és ezzel ő lett minden idők második legidősebb debütáló játékosa a vébék történetében. A bemutatkozása pedig nem is sikerülhetett volna szebben, hiszen számos bravúrral és kapott gól nélkül hozta le a végső győzelemre is esélyesnek tartott spanyolok elleni meccset.

A 0-0 után a meccs legjobbjának választott kapus a mérkőzés után el is sírta magát, majd arról beszélt, hogy azért sírt, mert a nagyszüleinél nőtt fel, és ők már nem élhették ezt meg, illetve azért, mert anyja sem lehetett jelen vízumproblémák miatt, és mert nem tudták időben kifizetni a szükséges összeget.

Azóta viszont kiderült, hogy a második meccsen már ott lehet majd: ezt szerdán az amerikai Képviselőház demokrata frakcióvezetője, Hakeem Jeffries jelentette be.

A Zöld-foki Köztársaság egyike azon országoknak, ahonnan az Egyesült Államokba történő beutazáshoz nemcsak vízum kell, hanem még letétbe is kell helyezni 15 ezer dollárt, azaz mintegy 4,6 millió forintot. Ugyan az amerikai kormány aztán egy hónappal ezelőtt eltörölte ezt a kitételt azok számára, akiknek jegye volt a világbajnokságra, de a vízum költségei megmaradtak, és a kapus anyja, Ana Candida Evora már nem tudta elintézni az utazást. Az Associated Press korábban arról írt, hogy Evora még az eredeti költségek ismeretében nem igényelt magának útlevelet, mivel nem számított rá, hogy mehetne, ezért nem tudott aztán vízumot sem igényelni, azóta viszont már készül egy útlevél a számára.

Jeffries szerdán azt közölte, hogy a vízumdíjakat eltörölték, és ezért a nő ott lehet vasárnap Miamiban, amikor a válogatott Uruguay ellen játszik majd. A demokrata politikus megköszönte Marco Rubio külügyminiszter és a minisztérium segítségét.

Az 59 éves, takarítóként dolgozó nő otthonról nézte az első meccset a spanyolok ellen, és utána arról beszélt, hogy már előre megmondta, a fia nem fog gólt kapni, és végül ez is történt.

Vozinha korábbi interjúiban is rendre beszélt arról, hogy mennyire közel áll a családjához. Gyerekkorában ideje nagy részét a nagyszüleivel töltötte, Vozinha beceneve is at jelenti kreol nyelven, hogy Nagyi, mivel fiatal korától kezdve rengeteget focizott nála idősebb gyerekekkel, és rendkívül kompetitív volt, néha el is durvultak a meccsek, amikor pedig már nem tudott mit tenni, és vörös fejjel, dühösen hazament, olyankor mindig gúnyolódtak rajta, hogy megy panaszkodni a nagyijának.

Fiatalon hiába próbált focista lenni, az Athletic beszámolója szerint az edzők nem vették nagyon számításba, mert túlságosan alacsony volt, de aztán a tinédzser éveire megnyúlt, és onnantól több lehetőséget kapott, és csak a húszas évei közepére lett profi. Játszott Angolában, Cipruson, Szlovákiában, Moldovában és Portugáliában, ahol jelenleg is aktív, a másodosztályú Chaves színeiben.

2012 óta válogatott, nála többször csak a jelenlegi csapatkapitány Ryan Mendes szerepelt a nemzeti csapatban. Ott voltak mind a négy Afrika-kupán, amire kijutott valaha a Zöld-foki Köztársaság, ahogy most hazájuk első vébéjén is. Igaz, ez nem sokon múlt, ugyanis a legutóbbi Afrika-kupa selejtezőiben a fiatalabb Bruno Varela védett, és Vozinha pedig majdnem vissza is vonult a válogatottságtól.

Végül ott csoportutolsóként végeztek és nem jutottak ki a tornára 2025-ben, közben pedig a csapattársai rábeszélték, hogy folytassa a vébé miatt.

A hazájában eddig is ismert focista egyik napról a másikra nemzetközi sztárrá vált, 50 ezer követőjéből hirtelen kétmillió lett. A meccs után arról beszélt hogy gyerekként soha nem álmodott ilyen eredményekről, és egész életében ezért a pillanatért dolgozott.

Budapest számára csak az elfogadható, ha a város a pénzügyi helyzetének rendezését követően visszakapja a Városligetet, írta Karácsony Gergely főpolgármester csütörtökön a Facebook-oldalán.

A főpolgármester nagy örömnek nevezte, hogy csütörtökön a kormány is kimondta: nem épül új épület a Ligetben. Abban is teljes mértékben egyetértünk, hogy a lebontott épületek helyét parkosítani, a Kós Károly sétányt pedig autómentesíteni kell – tette hozzá. Ezekről itt írtunk bővebben.

Karácsony Gergely ugyanakkor úgy fogalmazott: „a jelenlegi pénzügyi helyzetben az a reális, ha ezeket az állam készíti elő, de hosszabb távon Budapest számára csak az elfogadható, ha a város pénzügyi helyzetének rendezését követően a város visszakapja a ligetét”.

Jogerősen is megnyerte csütörtökön a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ellen indított perét Bognár Bulcsu szociológus, akit tavaly nyáron egy LMBTQ-témájú tanulmánya után rúgtak ki az egyetemről. A szociológus docens 18 éve dolgozott a Pázmányon, a tudományos teljesítménye kiemelkedő volt, 2025 júniusában átszervezésre hivatkozva egyik napról a másikra mégis felmondtak neki.

Az egyetem csoportos leépítésre hivatkozott, de valójában ő volt az egyetlen, akit az aktív állományból eltávolítottak. Számára a kezdetektől egyértelmű volt, hogy valójában világnézeti okokból kell távoznia. Nem sokkal korábban jelent meg egy nemzetközi tanulmánya, ami arról szólt, hogy hogyan viszonyulnak a melegekhez a vallásos és nem vallásos emberek Közép-Európában.

A Pázmányon ezt pusztán a témája miatt az „egyetem szellemiségét sértőnek” találták, és ezért megtagadták tőle az ezért járó díjazást is. Ennél is árulkodóbb volt, hogy ugyanazon a napon, amikor az elbocsátásáról értesítették, a Pázmány az egyetemen dolgozó három pszichológus ellen is etikai eljárást indított. Velük szintén az volt a problémájuk, hogy LMBTQ-témát kutattak, és aztán a módszeres ellehetetlenítésükkel (egyiküket a dékán heti rendszerességgel akarta katolikus katekézisból korrepetálni kötelező jelleggel) azt is elérték, hogy ők végül inkább maguktól távozzanak.

Az ügy miatt a Pázmány hallgatói között is volt felháborodás, szolidaritásuk jeléül többen szivárványos kitűzővel vették át az ügyet levezénylő Birher Nándor dékántól a diplomájukat - Zsila Ágnes, az egyik érintett pszichológus és Bognár Bulcsu a 444 podcastjában mesélték el, milyen volt belülről megélni az ügyet a katolikus egyetemen.

Bognár a szerinte jogtalan kirúgása miatt a TASZ segítségével munkaügyi pert indított az egyetem ellen, és első fokon is teljes győzelmet aratott. A Fővárosi Törvényszék már akkor kimondta, hogy az egyetem jogszerűtlenül mondott fel neki, az átszervezésre való hivatkozás légből kapott volt.

„Kétséget kizáróan igazolt a diszkriminatív mintázat az LMBTQ témákban megszólaló oktatókkal kapcsolatban a Pázmányon”

– mondta ki elsőfokú ítéletében a Törvényszék. A diszkrimináció tényét a bíróság szerint a dékán maga is elismerte, amikor vallomásában azt mondta, hogy nem akar hasonló témákat támogatni.

„A bíróság szerint az sem világos, mit találtak a Pázmány kari vezetői egyáltalán kifogásolhatónak Bognár Bulcsu tanulmányában. Ez egy társadalomtudományi munka, ami egy értékszociológiai kutatás eredményét tartalmazza, és magát az LMBTQ tematikát teljesen tudományos oldalról közelíti meg. Nem derült ki a per folyamán, hogy mi az, ami ebben sérti a katolikus szellemiséget. Senki erre választ nem tudott adni” - állapította meg az ítélet indoklásában a bíró.

A Pázmány azonban fellebbezett, és a másodfokú tárgyaláson is kitartott amellett, hogy nekik egyházi fenntartású intézményként joguk van a saját szellemiségük védelmére, sőt azzal már lényegében a bíróság illetékességét kérdőjelezték meg, hogy szerintük törvény szerint „a vallási közösség belső ügyeibe az állami szerv nem avatkozhat bele”.

A kirúgott docenst személyében is próbálták támadni, azt állítva, hogy egyes hallgatóknak és kollégáinak problémáik voltak vele, leghangsúlyosabban pedig azzal védekeztek, hogy ők egyházi intézményként joggal kérhetik számon a világnézeti meggyőződést és a katolikus szellemiséget az oktatóikon.

Ez már csak azért is érdekes volt, mert a felmondásban a Pázmány még egyáltalán nem hivatkozott arra, hogy Bognárnak a vélelmezett világnézete miatt mondtak volna fel, ahogy arra sem, hogy bármilyen kifogás merült volna fel a személyével vagy a munkájával kapcsolatban.

Akkor még azt állították, hogy egyszerűen egy átszervezés miatt kellett mennie - egyedül neki –, sőt még a perben is azzal védekeztek, hogy ők már korábban, az LMBTQ-témájú tanulmány megjelenése előtt,” döntöttek a kirúgásáról, annak nem volt köze a szociológiai tanulmányhoz -, ezt azonban semmivel nem tudták bizonyítani.

A tárgyaláson így az egyetem az önellentmondásos védekezésével maga gyengítette a pozícióit.

A csütörtöki ítélethirdetésen a Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen is kimondta, hogy a Pázmány a felmondással megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A bíróság minden érdemi pontban helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, azt csak azzal egészítették ki, hogy a katolikus egyetem mellékesen joggal való visszaélés miatt is elmarasztalható lenne

„Az alperesi fellebbezés nem bizonyult alaposnak, az megalapozatlan”

– mondta az indoklásban Dr. Vajas Sándor bíró. Az ítélet szerint az egyetem részéről a megtorlás is megállapítható volt, ezt támasztotta alá az is, hogy Bognárnak pont akkor mondtak fel, amikor a pszichológus kollégái ellen is eljárást indítottak. „A felmondásra éppen akkor került sor, amikor az LMBTQ-téma Magyarországon erőteljes társadalmi és politikai vita tárgya volt” - állapította meg a bíró.

Mivel az ítélet jogerős, a Pázmánynak ki kell fizetnie a megítélt kártérítést Bognár Bulcsunak, és vissza is kell vennie az oktatót, hiszen a felmondása érvénytelen. Bognár ez alapján szeptembertől újra taníthat a Pázmányon, ahonnan hamis indokkal, diszkriminatív eljárással egy évvel ezelőtt távolították el

„A bíróság jogerősen is kimondta, hogy az egyetemen valóban üldözték a másként gondolkodókat. Az egyetem azzal védekezett, hogy ők egy katolikus intézmény, és ezért nem állnak a világi jog alatt, azt csinálnak nagyjából, amit akarnak, csak az egyházi jog szabályozza ezt a kérdést. Ezt a bíróság határozottan elutasította, és kimondta, hogy a magyar munkajog és a magyar jog általános elvei az egyenlő bánásmódról igenis irányadók az egyházi egyetemek működésére is”

- mondta az ítélethirdetés után Dr. Pető Márk ügyvéd, Bognár l védője a 444-nek.

Bognár, akit a Pázmánynak az ítélet szerint most vissza kell vennie, arról beszélt nekünk, hogy valójában egy precedensértékű döntés született.

„A kutatói szabadság korlátozása nemcsak a Pázmányon történt meg, más intézményekben is előfordult, nyilván összefüggésben az előző politikai kurzus tevékenységével. A Pázmányon a politika az utóbbi két-három évben kezdte felülírni a tudomány szabadságát. Ez nyilván magával a dékán személyével, Birher Nándor tevékenységével is összefüggött, de feltételezhetően egy külső politikai nyomástól sem független” - mondta.

Ő abban bízik, hogy az ítélet hosszabb távon a katolikus egyetemen is pozitív folyamatokat indíthat el. Az elbocsátásról értesülve tavaly a Magyar Szociológiai Társaság is kiadott egy állásfoglalást, és a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Bizottsága is megkereste az egyetemet, és párbeszédre kérte őket. „Én abban reménykedem, hogy az egyetem, miután egy éven át negligálta ezt a kérdést, a jogerős döntés után hajlandó lesz fogadni a Tudományos Akadémia Szociológiai Bizottságának a képviselőit, és elindul egy olyan párbeszéd, ami ezen az ügyön túl is talán meg tudja tisztítani a felsőoktatást a kutatói szabadságot sértő gesztusoktól és eljárásoktól.”

20 millió forintért adja el 200 négyzetméternyi tihanyi szőlőjét Rogán Cecília.

Rogán-Szendrei Cecília tavaly 125 millió forintért vásárolta meg egy bő 2000 négyzetméteres ingatlan háromnegyedét Tihany legszebb részén, Óváron. A terület hivatalosan szőlő művelési ágú, ezért a földek adásvételének szabálya szerint nyilvánossá kell tenni, ki kell függeszteni a szerződést, hátha valaki élni akar az elővásárlási jogával – mi is így találtunk rá anno arra a dokumentumra.

Az ingatlan a helyrajzi száma alapján szomszédos Rogán-Szendrei tihanyi nyaralójával, vagyis Rogán Antal exfelesége gyakorlatilag a szintén nagyjából 2000 négyzetméteres telkét bővítette ki, duplázta meg a víz felé.

Alig egy évvel a vásárlás után az üzletasszony már meg is válik a szőlője egy részétől, 20 millió forintért adja el.

Rogán-Szendrei nyaralója körül pár éve volt pár botrány, 2022-ben írtuk meg, hogy a földdel tették egyenlővé az ott korábban lévő házat, és új építkezésbe kezdtek.

Pósfai Gábor belügyminiszter felmentette a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) igazgatóját, Jeney Áront – tudta meg a HVG.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint péntektől Schőn Péter Ernő vezeti a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát. Jeney Áron 18 évet töltött a Nemzeti Nyomozó Irodánál, és négy évvel ezelőtt, 2022. július 1-jén nevezték ki igazgatónak.

Valamint a minisztérium csütörtökön visszavonta Tomin Szilvia, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatójának vezetői kinevezését is, őt pénteki hatállyal Ródler Norbert váltja.

A hónap elején Pósfai Gábor belügyminiszter sorra rúgta ki az alá tartozó hatóságok vezetőit, így az országos rendőrfőkapitány Balogh Jánost, a budapesti rendőrfőkapitány Terdik Tamást, továbbá az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokát. A belügyminiszter a menesztett Balogh helyére azon nyomban jelölte Mecser Tamást, aki fiatalítást és átalakítást ígért.

Szerdán a Pest Vármegyei Kormányhivatal visszavonta a normafai szánkó-, sífutó- és gyereksípálya működési engedélyét – tette közzé a Facebookon a Normafa Park.

„Ha ez a döntés változatlan formában fennmarad, akkor megszűnik Magyarország egyetlen rendszeresen működő szánkó- és sífutópályájának téli működése” – írják.

A kormányhatározat szerint a Pest Vármegyei Kormányhivatal engedélyezte az önkormányzatnak, hogy a Normafa Park téli sportfejlesztéseihez használjon egy védett természeti területet.

A Normafa Park történelmi sportterületével kapcsolatos hatósági ügyeket egy korábbi kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a síterephez kapcsolódó természetvédelmi engedélyezési eljárás is kiemelt eljárásnak számított.

Csakhogy a Védegylet Egyesület megtámadta a természetvédelmi hatóság engedélyező határozatát. A hatóság ezután megvizsgálta a keresetet, és maga is arra jutott, hogy „a tárgyi ügyben a megalapozott érdemi döntéshez a tényállás további tisztázása szükséges, ezért a Határozat jogszabálysértő, így a Természetvédelmi Hatóság annak visszavonásáról rendelkezett”.

A határozatot bíróságon lehet megtámadni.

A Reuters kutatása szerint Donald Trump második beiktatása óta megduplázódott az amerikai Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) őrizetében elhunytak halála. A nyilvántartások szerint 2025 januárja, vagyis Donald Trump tömeges kitoloncolási kampányának kezdete óta már ötvenen haltak meg amerikai bevándorlási őrizetben.

A Reuters elemzése szerint 2009 és 2024 között a bevándorlási „fogdákban” átlagosan évente egy haláleset jutott 3848 fogvatartottra, az intézmények átlagos napi létszámát alapul véve. Ez az arány Trump hivatalba való visszatérése óta több mint a duplájára nőtt: az idei, június elejéig rendelkezésre álló előzetes adatok szerint már körülbelül 1630 fogvatartottra jut egy haláleset.

Fontos leszögezni, hogy a fogvatartottak halálának okai összetettek lehetnek, és nem feltétlenül vezethetők vissza az ICE hanyagságára vagy visszaéléseire. Ugyanakkor három, a fogva tartás közbeni haláleseteket kutató szakértő az ICE dokumentumait és boncolási jegyzőkönyveit vizsgálva arra jutott, hogy a halálozási ráta emelkedése (és más adatok is) aggodalomra adnak okot a felügyelet és az egészségügyi ellátás minőségével kapcsolatban.

A fogvatartottak létszáma egyébként már Joe Biden elnökségének utolsó évében is emelkedett, amikor a kormányzat a kampány során erősödő kritikák hatására szigorított a bevándorlási szabályokon. Amikor Trump hivatalba lépett, az ICE mintegy 40 ezer bevándorlót tartott őrizetben, de aztán ez a szám gyorsan emelkedett, és januárban – a brutális minneapolisi razziák idején – elérte a 70 ezret. Ezután valamelyest csökkent, de június elején még mindig körülbelül 57 ezer ember volt bevándorlási őrizetben.

Az ICE adatai szerint az 50 haláleset közül 21 esetben a fogvatartottat már holtan vagy eszméletlen állapotban találták meg. Ezek az esetek – köztük 10 öngyilkosság – különösen aggasztóak, mert arra utalhatnak, hogy nem megfelelően felügyelték a fogvatartottak fizikai és mentális állapotát, illetve nem kaptak időben segítséget.

A halálozási ráta növekedésének okait nehéz pontosan feltárni, részben azért, mert a Trump-kormányzat halálesetekről szóló jelentései jóval kevesebb információt tartalmaznak, mint korábban. A Reuters és a szakértők által átvizsgált dokumentumokból sok esetben hiányoztak olyan adatok, mint a fogvatartottak kórtörténete, a szedett gyógyszerek listája vagy az, hogy pontosan milyen sürgősségi beavatkozások történtek a haláleset előtt.

Írország parlamentje megszavazta, hogy eltöröljék a korai terhesség idején végzett abortusz esetében kötelező háromnapos várakozási időt, miután aktivisták azt mondták, hogy a szabály szükségtelen korlátozás.

A jelenlegi szabály szerint kötelező háromnapos várakozási idő van aközött, hogy egy nő a terhesség 12. hetéig abortuszt kérhessen, és aközött, hogy megkaphassa az ahhoz szükséges gyógyszert.

A parlament szerda este elfogadta a törvényjavaslatot, megnyitva az utat azelőtt, hogy a jogszabály parlamenti bizottság elé kerüljön, és még az idén vagy jövőre törvénnyé váljon.

A támogatók szerint ez az egyik legjelentősebb változás a nők egészségügyi ellátásában azóta, hogy a választók egy 2018-as népszavazáson megszüntették az abortusz alkotmányos tilalmát. Az ellenzők szerint viszont ez felülír egy, a népszavazáson jóváhagyott biztosítékot.

„Nem kell azt gondolni, hogy az abortusz jó vagy kívánatos dolog ahhoz, hogy valaki úgy vélje: minden egyes embernek magának kell meghoznia a döntést arról, hogy számára ez-e a helyes lépés” – mondta Barry Ward, a Fine Gael képviselője, aki támogatta a törvényjavaslatot. „Feltételeznünk kell, hogy a nők hosszasan és alaposan átgondolnak egy ilyen fontos döntést, a kötelező háromnapos várakozási idő megléte pedig ennek az ellenkezőjét feltételezi.”

A háromnapos szabály támogatói szerint azt a népszavazás jóváhagyta, és lehetőséget adott a nőknek arra, hogy átgondoljanak egy fontos döntést. Hivatalos adatokra hivatkoztak, amelyek szerint 2019 és 2024 között körülbelül 10 400 nő nem tért vissza a várakozási idő után a második abortuszkonzultációra. (Guardian)

A kormánynál és az illetékes parlamenti bizottságok tagjainál kezdeményezik civil szervezetek azoknak a jogszabályoknak a hatályon kívül helyezését, amelyekkel a Fidesz-kormány a Pride-felvonulások, illetve a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlőségét támogató más gyűlések megtartását próbálta ellehetetleníteni – olvasható a Háttér Társaság sajtóközleményében.

Az Amnesty International Magyarország, a Diverse Youth Network, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szerint demokratikus jogállamban nincs helyük azoknak a rendelkezéseknek, amelyek nyomán békés gyülekezési jogukat gyakorló állampolgárok ellen indultak büntetőeljárások, és százezreket fenyegettek súlyos bírsággal.

A miniszterelnöknek, az igazságügyi miniszternek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek, valamint az Igazságügyi, a Rendészeti és a Törvényalkotási Bizottság tagjainak elküldött javaslat emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága idén áprilisban az uniós joggal ellentétesnek találta az úgynevezett gyermekvédelmi, valójában homofób és transzfób propagandatörvény azon paragrafusát, amely szerint 18 éven aluliak számára tilos olyan tartalmat elérhetővé tenni, ami a homoszexualitást, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést jeleníti meg.

Erre a paragrafusra hivatkozik a gyülekezési törvény tavalyi módosítása, ami alapján a rendőrség megtiltotta azoknak a gyűléseknek a megtartását, amelyeken megjelenik a homoszexualitás, illetve a transzneműség. A tiltásokat helyben hagyó Kúria pedig nem hagyott kétséget afelől, hogy az uniós és nemzetközi jogra tekintet nélkül vakon kívánja követni a Fidesz jogkorlátozó szándékát.

„Ezért függetlenül attól, hogy az idei Budapest Pride felvonulást a rendőrség már tudomásul vette, a civilek szerint hatályon kívül kell helyezni a gyülekezési törvény 13/A. §-át, hogy az előítéletes célból, önkényesen meghozott törvénymódosítás semmilyen körülmények között se lehessen alapja az állampolgárok hatósági vegzálásának” - olvasható a közleményben.

A Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk és a Jobbik alkotta országgyűlési többség a tavaly márciusban elfogadott törvénymódosítással a szabálysértési jogszabályokhoz is hozzányúlt, széles körben lehetővé téve azoknak a megbüntetését, akik a tiltás ellenére is részt vettek a Pride-felvonulásokon. A bírságot ráadásul akkor is meg kell fizetni, ha valaki megtámadná az erről szóló határozatot, mert a törvénymódosítás alapján a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.

„Az pedig csak ízléstelen propagandacélokat szolgált, hogy a módosítással a szabálysértési törvénybe foglalták, hogy a bírságok összegét az állam a gyermekvédelem céljaira fordítja. Ezért a civilek szerint ezeket a szabályokat is hatályon kívül kell helyezni” – áll a javaslatban.

A tavalyi törvénymódosítás emellett lehetővé tette, hogy a rendőrség bármilyen szabálysértés esetén automatizált arcfelismerést vehessen igénybe, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy elijesszék az embereket a Budapest Pride-on, illetve a Pécs Pride-on való részvételtől. Ráadásul az arcfelismerő technológia bevezetéséről kezdettől fogva semmilyen társadalmi konzultáció nem zajlott. Ezért az arcképelemző rendszerek használatáról szóló törvényt is vissza kell állítani a módosítás előtti állapotába, a későbbiekben pedig társadalmi egyeztetést kell kezdeményezni arról, hogy milyen súlyú cselekmények esetében indokolt az arcfelismerő technológia alkalmazása, írják a civilek.

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért a gyülekezési törvény önkényes és kirekesztő korlátozásával szemben – többek között a Pécs Pride szervezőjének ügyében – korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

Jókora, 100-150 kilósra becsült vizát mentettek ki egy halászhálóból ukrán határőrök az ukrán–román határnál a Fekete-tengerbe érkező Duna deltájában.

A gyors kivizsgálás megállapította, hogy nem orvhalászok tevékenykedtek, de a védett, igen ritka vizát így is gyorsan ki kellett vágni a hálóból. Érdemes megnézni a rövid videót, mert vizát igen ritkán lehet megpillantani. Főleg ekkora méretben.

Az egykor a budapesti Duna-szakaszon is ívó viza a nálunk ma is honos kecsege nagyobb termetű rokona. Nem csontos-, hanem porcoshal, így nincs csontos gerincoszlopa, helyette zselével töltött hosszú tömlőt hord a hátában.

Pikkelyek helyett csontos vértek fedik a testét, amik élesek, így soha ne öleld meg, ha úszás közben találkoznátok, csak ha páncélingben úszol! A viza ragadozó. Fogai nincsenek, cserébe húsos bajuszszálai igen. Édesvízben szaporodik, kaviár és haltej segítségével, majd visszavándorol a tengerbe. A Vaskapu erőmű akadályozza meg, hogy a vizák felússzanak Magyarországig.

„Nagy hatótávolságú »szankcióink« ismét elérték a moszkvai régiót, a héten már másodszor találtuk el a moszkvai olajfinomítót. Megsemmisítettünk további célpontokat is a rosztovi régióban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein. Mindez teljes mértékben igazságos válasz a városaink és a közösségeink elleni orosz csapásokra.”

Így kommentálta Volodimir Zelenszkij a Telegram-csatornáján a június 17-éről 18-ára virradóra Oroszország ellen végrehajtott dróncsapásokat. Az ukrán elnök később újságírók előtt kifejtette: „Ha Ukrajna égni fog, akkor égni fog Moszkva is. Ha Putyin nem akarja befejezni a háborút, akkor mi sem fogunk tétlenül ülni. A válaszunk erős és igazságos lesz.”

Az ukrán fegyveres erők a négy és fél éve kezdődött orosz–ukrán háború messze legerőteljesebb és legnagyobb volumenű légitámadását indították el Oroszország és Moszkva ellen. Az első beszámolók alapján a műveletek léptéke és sikeressége példátlan. Orosz jelentések szerint a légvédelem országosan 555 ukrán drónt semmisített meg. Egyedül a fővárosra közel 200-at küldtek rá, és jó néhány célt ért közülük.

Ahogy kedden, úgy csütörtökön is telibe verték az ukránok a Kapotnya kerületben, a Kremltől 17 kilométerre található olajfinomítót, a térség legnagyobb ilyen létesítményét. Szergej Szobjanyin moszkvai főpolgármester tájékoztatása szerint néhány drónnak „sikerült elérnie” a finomítót, károk is keletkeztek, ezek elhárítása tart. A történtekről készült videók és fotók alapján feltételezhető, hogy a finomító újraindítása nem lesz egyszerű feladat.

Egy robbanás szabályosan a levegőbe röpítette az egyik óriástartály nyilvánvalóan soktonnás fedelét:

Voltak olyan drónok is, amelyek lakóházakba csapódtak:

Moszkvában több helyen kénytelenek voltak leállítani az autóforgalmat.

Az orosz légvédelem több eszközt ki tudott lőni, ám a törmelékek és alkatrészek sok esetben lakott területekre hullottak, minek következtében bevásárlóközpontokban és más civil létesítményekben is károk keletkeztek.

Ugyanez történt számos Moszkva környéki városban és kisebb településen, így Zsukovszkijban, Sztyepanovóban, Ljuberciben, Pavlovszkij Poszadban, Ramenszkojéban, Szolnyecsnogorszkban.

Moszkva valamennyi repülőterét – Seremetyevót, Domogyedovót, Vnukovót és a Zsukovszkijt – több alkalommal és hosszabb időre le kellett zárni. Seremetyevóban a várakozókat ki kellett menekíteni, többeket a felszállásra készülő gépekről szállítottak le. Több tucatnyi, egyes jelentések szerint akár sok száz járat nem indult el időben, jó részüket törölték.

Korlátozásokat vezettek be más városok repülőterein is, így Kazanyban is, ahova csütörtökön megérkezett Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök, aki az elmúlt hét hónapban kizárólag Moszkvában vagy Szentpéterváron volt hajlandó előfordulni, két napra „vidékre”, Tatárföld fővárosába utazott. Itt elvileg Oroszország–ASEAN-csúcsot rendeznek. Az orosz vezetés és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége delegációinak tanácskozásáról információkat még nem tettek közzé, de Putyin-fotót már publikáltak.

Az egy nappal a G7-ek hét eleji csúcstalálkozója után – ahol Volodimir Zelenszkijnek és országának további jelentős katonai és diplomáciai támogatást ígértek – végrehajtott gigantikus ukrán támadást sem Putyin, sem a szóvivője nem kommentálta még cikkünk élesítését megelőzően.

Oroszország az elmúlt hetekben rendszeresen támadta nagy erőkkel Kijevet és Ukrajna szinte valamennyi régióját, többször előfordult, hogy az országra ráindított ballisztikus és más rakéták, valamint drónok száma rekordot döntött. Volodimir Zelenszkij erre utalt, amikor kommentárjában igazságos válaszról írt. Az ukrán elnök ugyanakkor azt is megjegyezte: „Ideje véget vetni ennek a háborúnak, Oroszországnak meg kell tennie a szükséges diplomáciai lépéseket.”

„Az elveim nem változtak. Mára egyértelművé vált számomra, hogy akkor maradhatok továbbra is önmagam és lehetek hiteles, ha pártoktól függetlenként folytatom a munkámat. Ezért kilépek a frakcióból” – írta hosszú Facebook-bejegyzésében Junghausz Rajmund, újbudai fideszes önkormányzati képviselő.

Most azt írta, elvesztette a hitét abban, hogy a párt valóban végrehajtja a korábban remélt változásokat. Junghausz korábban, 2018-ban és még 2022-ben is hitt abban, hogy a Fidesz rendbe teszi az egészségügyet, korszerűsíti az oktatást, leszámol a korrupcióval és teljesíti ígéreteit. Utólag belátja, hogy tévedett, és hiába várt valódi fordulatot.

„Belátom, hogy a hazugságok tesznek tönkre minket. A hazugságok, amikről azt hisszük, igazak, vagy csak hogy kellenek a túléléshez”

– írta. Bár nem Fidesz-tag, eddig a Fidesz-frakcióban dolgozott Újbuda önkormányzatában. Döntését lelkiismereti okokkal indokolta, arra jutott, hogy hitelesen csak pártoktól független képviselőként folytathatja.

Junghausz 2025-ban azért volt rövid ideig híres, mert Facebook-posztban kritizálta saját pártjának egyik vezetőjét, Semjén Zsoltot, amiért az ridegen nyilatkozott a gyermekvédelem világáról. Junghausz megdöbbentőnek nevezte, hogy „a kereszténydemokraták elnökének ennyire nem jelent semmit a legelesettebbek világa.” A posztja után meghívták a Karmelitába elbeszélgetni, de maradt fideszes képviselő. A választások után Junghausz listázta, kiket húzna le a Fidesz országos listájáról.

• Nincs változás, 16,4 milliárd eurónyi uniós pénz hazahozatala a cél, hangzott el a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.
• Kitiltják az autókat a Városligetből.
• Még csütörtökön visszakérik a mohácsi hídpénzt a Duna Aszfalttól.
• Felülvizsgálják a dohány- és kaszinókoncessziókat, hogy ne fideszes körök gazdagodjanak.
• Hétvégén várhatóan el kell rendelni a hőségriasztást.

Az uniós források hazahozatala a menetrend szerint halad, mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Jelenleg a véleményezési szakasznál tartanak, továbbra is 16,4 milliárdnyi uniós forrás a cél.

Hév, Intercity, közadat, Integritás Hatóság

Az uniós pénzekkel függ össze, hogy a kormány a jövő héten tárgyalja a hévek és intercity-vonatok beszerzéséhez szükséges jogi garanciákat. És dolgoznak azon is, hogy a Magyar Fejlesztési Bank piaci alapon, igazi bankként működjön.

A közadatokhoz való hozzáférésben egyszerűbb lesz a keresés, letöltés. „A kormánynak nincs titkolnivalója” – mondta Vitézy.

Az Integritás Hatóság munkáját a jövőben a jelenlegi kettő helyett négy alelnök segíti. Ha nincs elnöke a hatóságnak – jelenleg eljárás folyik Biró Ferenc Pál elnök ellen, az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezte a felmentését –, akkor az egyik alelnököt jelölhet ki.

Tovább zöldítik a Városligetet

A kormány jövőképet akar adni a Városliget fejlesztésének. A miniszter a Magyar Zene Házát vagy a park egy részének fejlesztését jónak tartotta, de vannak olyan részek, amik áldozatul estek elődje, Lázár János költségcsökkentésének. A Városliget tele van torzókkal, ilyen a lebontott Petőfi Csarnok vagy a Közlekedési Múzeum helye.

Fejleszteni akarják a városligeti közparkot is, az autóforgalmat kiterelnék a Városligetből, a Hősök terét pedig zöldíteni akarják.

Visszakérik az előleget a Duna Aszfalttól

Vitézy példátlan közpénzfizetési gyakorlatnak nevezte, hogy a választás előtti péntek délután is 97 milliárd forintot utaltak ki a Duna Aszfaltnak. Még ma megkapja a Duna Aszfalt azt a levelet, amelyben a kormány közli a céggel az alföldi útszakasz megépítésének felfüggesztését, az előleget visszakérik.

A hídépítést nem állítják meg, nem akarnak torzót hagyni, de átvilágítják a beruházást.

A bruttó 381 milliárdos tervezett költséggel elindított mohácsi hídépítést a kezdetektől kételyek övezték, hiszen a túloldalon lényegében nincs semmi, amivel Mohácsot érdemes lenne összekötni, az eleve feleslegesnek tűnő hidat ennek ellenére forgalmas nagyvárosi hídhoz illően 2X2 sávosra tervezték.

Koncessziókat vizsgálnak felül

A kormány felülvizsgálja a dohánykoncessziók kérdését, mivel a dohányboltokat egy „hódmezővásárhelyi gyökerű cég” látja el, ami monopolhelyzetben van, és 10 milliárdos a profitja. (Vitézy itt a Lázár Jánossal remek kapcsolatot ápoló, a dohánybizniszben érdekelt Sánta családra gondolt.)

Átvilágítják a trafik koncesszió kérdését is. Változatosak a szereplők, van, ahol családi vállalkozások szolgáltatnak, és van, ahol politikai szereplők is megjelennek. Vitézy azt is problémásnak tartja, hogy a trafikok előtt sokszor nem tartják be a közterületi alkoholfogyasztás szabályait, kocsmaként működnek.

A dohányzás egészségkárosító hatása miatt nem akarják kiterjeszteni a dohányvásárlás lehetőségét, de el akarják kerülni, hogy az iparágon politikai szereplők vagy hozzájuk köthető üzletemberek gazdagodjanak.

Vitézy szerint a kaszinókoncessziók kérdésében is hasonló a helyzet. Az előző kormány sorra osztottak ki a koncessziókat a választás előtti hetekben például Szegeden, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Nyíregyházán, Sopronban, Debrecenben. Vannak köztük 2061-ig szóló szerződések, a kedvezményezettek között politikai szereplők is vannak, így „volt kormánytagig is el lehet jutni”. (Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt honvédelmi miniszterre gondolhatott a miniszter.)

Már nem csak Balásytól lehet rendelni

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal átszervezéséről is döntött a kormány. Megszűnik az a kényszer, hogy minden állami szerv csak ezen a cégen keresztül rendelhetett, a választás előtt ezen a cégen keresztül gazdagodtak Balásy Gyula cégei. A jövőben az állami intézmények, például múzeumok más cégekkel is szabadon szerződhetnek.

Átalakítják a rendőrséget

Magyar Éva és Szondi Vanda kormányszóvivő elmondta még, hogy a kormány szerdai ülésén döntött

• a hatósági üzemanyagár kivezetéséről,
• arról, hogy aszálykárokra uniós forrást vonnak be,
• a fiatalítási programban az előző kormány idején felmentett katonák felmentésének visszavonásáról, több száz 45 év feletti ember térhet vissza a seregbe.

Észszerűsítik a rendőrségi munkamegosztást, megszüntetik a párhuzamosságokat. Új TEK jön létre az Országos Rendőr-főkapitányság irányítása alatt. A Nemzeti Nyomozó Iroda kiválik a Készenléti Rendőrségből, és önálló lesz. Megszűnik az Országgyűlési Őrség.

Túlélési útmutató a hétvégére

Nagy valószínűséggel szombaton hőségriasztást kell elrendelni, mondta a kormányszóvivői tájékoztatón Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos. Különösen az idősek, az újszülöttek, csecsemők, valamint a krónikus alapbetegséggel élők vannak a legnagyobb veszélynek kitéve. Ezekben napokban fontos lesz odafigyelni egymásra.

Különösen a hőkimerülésre, kiszáradásra. A fizikai munkát végzőknek, a szabadban sportolóknak különösen oda kell figyelni.

A megelőzésben a legfontosabb: igyunk több vizet. Rosszullét esetén azonnal hívjunk orvost, mentőt. Ne tartózkodjunk a napon 11 és 16 óra között.

A gyerekeket, kisállatokat nem szabad az autóban bezárva hagyni, percekre sem.

Oroszi Beatrix elmondta: az egészségügy ellátórendszer is felkészült a nagy hőségre.

2003-ban Nyugat-Európában több tízezer ember halt meg a nagy hőség miatt. Magyarországon ezután, Európában úttörőként vezették be a hőségriadó rendszerét.

Őrizetbe vették a Robert Kuzovkov orosz ellenzéki művész elleni gyilkos merénylet egyik gyanúsítottját Lengyelországban, a férfi georgiai útlevéllel rendelkezik – posztolta Donald Tusk kormányfő az X-re. Tusk szerint a hatóságok jelenleg a megrendelő kilétének felderítésén dolgoznak.

Tusk szerdán arról beszélt, hogy minden jel szerint politikai gyilkosság történt, de „várni kell a bizonyítékokra”. Amennyiben Kuzovkovot orosz megrendelésre gyilkolták meg, „nagyon komoly, nemzetközi jelentőségű tényről van szó” – mondta a lengyel kormányfő.

Robert Kuzovkovot, a 2021 óta Lengyelországban élő, Szemjon Szkrepeckij művésznevű orosz ellenzéki karikaturistát és előadóművészt hétfőn lőtték agyon a kelet-lengyelországi Biala Podlaskában. Az elkövető elmenekült.

A lengyel hatóságok először két fehérorosz állampolgárt vettek őrizetbe a Biala Podlaska-i fehérorosz főkonzulátus közelében, de miután kiderült, hogy nincs közük a gyilkossághoz, szabadon engedték őket.

Kuzovkov ismert volt a közösségi médiában az orosz eliten gúnyolódó performanszairól, karikatúráiról. Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálta, és kigúnyolta például Ramzan Kadirov csecsen vezetőt is.

A kormány döntése alapján elbontanák a Városligetben évek óta álló építési kordonokat, és közparkosítják a területeket – mondta a Facebookra feltöltött videóban Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Velkey György külügyi államtitkár, zuglói országgyűlési képviselő.

Vitézy a videóban arról beszélt, hogy a Városligetben több helyen ma is építési kordonok állnak, például a volt Petőfi Csarnok helyén, illetve a tíz évvel ezelőtt lebontott Közlekedési Múzeum területén. Szerinte ezek a félbehagyott beruházások torzóként maradtak a parkban, a kordonok mögött pedig jelenleg sok helyen építési törmelék található.

A miniszter szerint a kormány célja, hogy a lezárt területeket megtisztítsák, parkosítsák, és visszaadják a városligeti közparknak. Úgy fogalmazott, hogy folytatni akarják azt a munkát, amely évekkel ezelőtt félbeszakadt, és a Városligetet világszínvonalú közparkká szeretnék alakítani. Hozzátette: a park egyes részei már megújultak, de a nagyobbik részén nem történt hasonló beavatkozás.

A videóban elhangzott az is, hogy a tervezett beavatkozás nem csak a kordonok eltüntetéséről és a rendezetlen parkrészek helyreállításáról szólna. Vitézy szerint a Városliget autómentesítésével kapcsolatos régi ígéretet is teljesíteni szeretnék, vagyis azt, hogy az M3-as autópálya felől érkező forgalom ne a parkon keresztül haladjon át.

A céljaik között említette, hogy a Kós Károly sétány valóban sétányként működjön, ne pedig „állandó forgalmi dugóként”.

A tervek a Hősök terét is érintenék, amely ugyan nem volt része a Liget Projektnek, de Vitézy szerint nem lehet a Városliget jövőjéről beszélni anélkül. A miniszter arról beszélt, hogy a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum előtti nagy aszfaltozott felületeket is újra kell gondolni, hogy a Hősök tere ne csak rövid turistamegállóként, hanem valódi, használható köztérként működjön.

Velkey azt mondta, megígérték, hogy különleges figyelmet fognak fordítani a Városliget további zöldítésére, hogy

„valóban egy nagy, egybefüggő és az emberek rekreációs céljait szolgáló, az itt élők életminőségét javító parkot tudjunk létrehozni.”

A munkát a Közlekedési és Beruházási Minisztérium kezdi meg, együttműködésben Zugló önkormányzatával és a Fővárosi Önkormányzattal.

Karácsony Gergely főpolgármester azt írta, 13 éve küzd a Városliget beépítése ellen, ezért nagy öröm, hogy „a kormány is kimondta: nem épül új épület a Ligetben. Abban is teljes mértékben egyetértünk, hogy a lebontott épületek helyét parkosítani, a Kós Károly sétányt pedig autómentesíteni kell.” Szerinte az a reális, ha ezeket a beruházásokat a jelenlegi pénzügyi helyzetben az állam készíti elő. „De hosszabb távon Budapest számára csak az elfogadható, ha a város pénzügyi helyzetének rendezését követően a város visszakapja a ligetét. Végtére is ez a VÁROSliget.”

Bár a korábbinál kevesebb új társasházi projekt épül a Balaton körül, az árak továbbra is emelkednek, az átlagos kínálati négyzetméterár elérte a 2 millió forintot – írja közleményében az Otthon Centrum, hozzátéve, hogy a legkedveltebb helyszíneken az új lakások négyzetméterára már eléri a 2,5 millió forintot.

Az ingatlanközvetítők elemzése szerint míg néhány évvel ezelőtt jelentős különbségek voltak a tóparti üdülőhelyek ingatlanpiacán, mára a kisebb települések is felzárkóztak. A keleti és a nyugati medence lakáspiaca között érzékelhető a különbség, a Budapesthez közeli térségben 2 milliónál magasabb az átlagár, míg Nyugaton ennél alacsonyabb.

„A balatoni új építésű lakáspiac továbbra is stabil, ugyanakkor jól látható, hogy a fejlesztők óvatosabban indítanak új beruházásokat. A kínálat fokozatos szűkülése mellett az árak emelkedése folytatódik, ami részben a vízparti fejlesztések korlátozott lehetőségeivel magyarázható” – idézik Soóki-Tóth Gábort, az Otthon Centrum elemzési vezetőjét.

Az ingatlanközvetítő felmérése szerint jelenleg 75 lakóprojektben mintegy 3100 új lakás épül a tóparti településeken, amelyeknek nagyjából a fele még nem kelt el.

A közlemény szerint a legnagyobb fejlesztési központ továbbra is Siófok, az itt épülő több mint 700 lakás a teljes balatoni kínálat egynegyedét teszik ki. Balatonfüred a következő a sorban összesen 400 lakással, míg Balatonföldvár, Balatonlelle, Balatonszemes és Keszthely nagyjából hasonlóan, 300 lakással bővül.

Az árszint Fonyódon a legalacsonyabb, itt négyzetméterenként átlagosan 1,5 millió forintért árulják az új lakásokat, Balatonakarattya pedig a legdrágább, itt már 2,5 millió forintot kérnek el egy négyzetméterért.

A Tisza Párt európai parlamenti képviselői olyan szavazatokat adtak le az Európai Parlamentben, amik civil szervezetek szerint hozzájárultak az új génkezelési technikákkal (NGT) előállított növényekről szóló uniós rendelet elfogadásához – állítja közös közleményében a Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége. A jelenlévő többi magyar EP-képviselő ezzel szemben a GMO-mentes magyar álláspontot képviselte.

A szervezetek szerint a döntés azért különösen súlyos, mert Magyarországon több mint húsz éve politikai konszenzus van a GMO-mentes mezőgazdaság védelméről. Ez nemcsak szakpolitikai vállalás, az Alaptörvény is kimondja, hogy Magyarország a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését többek között a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság biztosításával segíti elő.

Az EP-ben a szerdai nem hagyományos végszavazás volt, a képviselők második olvasatban módosító indítványokról döntöttek, köztük arról is, hogy a Parlament elutasítsa-e a Tanács álláspontját. Mivel a módosítók nem kaptak többséget, a Parlament változtatás nélkül jóváhagyta a rendeletet. A három szervezet szerint a Tisza képviselői nem támogatták az elutasítást, és azokat a módosítókat sem, amik erősebb garanciákat építhettek volna be a szabályozásba.

A bírálók szerint a rendelet az új génkezelési technikákkal előállított növények jelentős részét kivenné a jelenlegi GMO-szabályozás több fontos eleme alól. Ezeknél a növényeknél nem lenne szükség a mostanihoz hasonló engedélyezésre, gyengülnének a nyomonkövetési és jelölési szabályok, a fogyasztók pedig sok esetben nem tudhatnák, ha ilyen technikával előállított élelmiszert vásárolnak.

A Greenpeace Magyarország, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint az új szabályozás ellentétes az elővigyázatosság elvével, a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogával, valamint az ökológiai és GMO-mentes gazdálkodók érdekeivel. Attól is tartanak, hogy a változtatás tovább erősítheti a nagy agrár-biotechnológiai és vetőmagcégek pozícióit.

A szervezetek szerint az EP-szavazás után a magyar kormánynak gyorsan és egyértelműen kell reagálnia. Arra kérték Magyar Péter miniszterelnököt és a kormányt, hogy erősítsék meg: Magyarország továbbra is kiáll a GMO-mentes mezőgazdaság, a fogyasztók tájékoztatáshoz való joga és az elővigyázatosság elve mellett. A három szervezet azt is kezdeményezi, hogy Magyarország más ellenző tagállamokkal közösen forduljon az Európai Unió Bíróságához a rendelet megsemmisítése érdekében. Szerintük erre a hatályba lépés után csak rövid idő áll majd rendelkezésre, ezért a szükséges jogi és diplomáciai előkészítést azonnal meg kell kezdeni.

Nyílt levélben érvel 42 jogtudós – köztük tanszékvezető egyetemi tanárok, docensek – amellett, miért lehet leváltani a közjogi tisztségviselőket, ugyanakkor önkorlátozásra kérik a kétharmados többséget.

A levelet azzal kezdik, hogy alapos megfontolás után jutottak arra a nehéz döntésre, hogy támogatják a lépést.

Magyar Péter már a kampányban lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság elnökét. Ezt megismételte a kétharmados győzelem után azzal, hogy erre május 31-ig van lehetőségük, különben Alaptörvény-módosítással távolítják el őket a hivatalukból.

Ez a módosítás egyelőre nem ismert, egy tiszás képviselő arra számít, jövő hét végéig nyújtják majd be. Azt nem akarta megjósolni, milyen megoldást találnak majd Sulyok Tamás elmozdítására. Sulyok Tamás előremenekült, és az Alkotmánybírósághoz fordult, nagyon leegyszerűsítve azért, hogy meg lehessen állítani a folyamatot, amit a jelenlegi Alaptörvény szöveghű értelmezése alapján amúgy nem lehetne. Erről részletesen írtunk a héten, azzal, hogy tesztnek sem utolsó Sulyok lépése. (Az elnök egyelőre a miniszterelnöki ciklus korlátozásáról szóló módosítást sem írta alá, pedig már három napja az asztalán lehet. Kézhezvételtől számítva öt napja van dönteni. De miután itt Alaptörvény-módosításról van szó, túl nagy mozgástere nincs, nem vétózhat, hanem esetleg az Alkotmánybíróságnak küldheti tovább, ha eljárási hibát vélelmez.)

A nyílt levélben a jogtudósok lényegében Sulyokra is reagálnak, mikor azt írják, „az Országgyűlés kétharmados többséggel módosíthatja az Alaptörvényt. Más intézmény nem bírálhatja felül tartalmi szempontból a módosítást. Ha a köztársasági elnök vétót emel a megfelelő eljárásban elfogadott módosítással szemben, és az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a módosítást, akkor megsértik az Alaptörvényt.”

Arra is figyelmeztetnek viszont, hogy a kétharmados többség hatalma sem korlátlan. „A közjogi tisztségviselők eltávolítása példátlan lépés, amelyre kivételes indokból, igazolható célok érdekében és megfelelő jogi eszköz alkalmazásával kerülhet sor. A közjogi tisztségviselők leváltásának kivételes indoka a demokratikus jogállam helyreállítása.”

Hivatkoznak arra, hogy az Európai Parlament pár éve megállapította, hogy Magyarország nem demokrácia, hanem az autokrácia egy újabb formájává vált, az uniós és a strasbourgi emberi jogi bíróság is kimondta, hogy „egyes alkotmányos intézmények és közjogi vezetői megbízatások átalakítása önkényesen és jogsértően történt.”

A jogtudósok szerint mértékadó kutatások sora támasztja alá, hogy az elmúlt időszakban a közjogi intézményrendszer nem a demokratikus jogállam működését mozdította elő, hanem egyszemélyi hatalom eszközévé vált. Úgy látják, a közjogi intézmények elvesztették jogállami integritásukat.

„A közjogi tisztségviselők a köztársasági elnöktől az alkotmánybírákig és a legfőbb ügyésztől a Kúria elnökéig lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában. Döntéseik és mulasztásaik miatt osztoznak a felelősségben a kirekesztett egyéneket és csoportokat ért tömeges jogsérelmekért, valamint a rendszerszintű vagyoni visszaélésekért, a közjavak magánkézbe való átjátszásáért és az így előidézett szociális igazságtalanságokért. Mivel a közjogi tisztségviselők a végsőkig lojálisak maradtak az autokratikus hatalomhoz, ezért helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak. Akármilyen döntéseket hoznának a jövőben, ők hatalomfüggő és részrehajló döntéshozóknak bizonyultak, akik nem a törvény szelleme és betűje alapján járnak el. Megbízatásuk fenntartása meggátolná a demokratikus jogállam helyreállítását. Hiteles működés csak új vezetőkkel lehetséges.”

Az aláírók szerint a kétharmados többség önkorlátozó jogi eszközökkel érheti el, hogy a személycserék a demokratikus jogállam helyreállítását segítsék elő.

Egyrészt el kell kerülni az olyan „trükkös” megoldásokat, amik az autokratikus időszakot jellemezték (például, hogy intézmények átnevezésével oldják meg a leváltást - a szerk.), másrészt arra kell törekedni, hogy a „halaszthatatlan személycserék ne járjanak együtt az államszerkezet és a hatáskörök végiggondolatlan megváltoztatásával (például, hogy ne vegyék el egyúttal az államfő vétójogát, így hatástalanítva őt, vagy ne vezessék be sebtében a közvetlen elnökválasztást - a szerk.).

Levelük szerint az önkorlátozó személycserék akkor lehetnek a fékek és ellensúlyok helyreállításához vezető első lépések, ha az új közjogi vezetőket nyilvános eljárásban, szakmailag elismert testületek bevonásával és etikai szempontok figyelembevételével választhat meg. „A kivételes, átmeneti helyzetben ez garantálhatja, hogy az Országgyűlés hiteles, pártatlan és alkalmas személyeket választ meg az autokrácia közjogi tisztségviselői helyett.”

A szöveggel kapcsolatban megkerestük az egyik aláírót, de egyelőre nem nyilatkoznak.

Az eredeti aláírók között ott van a Pécsi Tudományegyetem illetve a Debreceni Egyetem tanszékvezetője, Barcsi Tamás és Bartha Ildikó, Chronowski Nóra, az MTA doktora, kutatóprofesszor, a TK Jogtudományi Intézet munkatársa, Fleck Zoltán, az ELTE tanára, Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem docense illetve Tóth Gábor Attila, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem tanára.

A nyílt levélhez rövid időn belül csatlakozott mások mellett Kis János, a CEU emeritus egyetemi tanára, filozófus, a rendszerváltó ellenzék meghatározó alakja, Halmai Gábor, az ELTE professzor emeritusa és Róna Péter egyetemi tanár is.

Péntektől újabb, bruttó 7-7 forinttal csökken a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára – írja a Holtankoljak.hu.

Az üzemanyagpiaci portál szerint a héten bejelentett változások összességében már érdemi árcsökkenést hoznak, különösen a gázolaj esetében. A mérséklődés hátterében elsősorban a nemzetközi olajárak visszaesése áll, ami az elmúlt napokban folyamatosan lefelé nyomta az üzemanyagárakat.

A benzin literenkénti átlagára így péntektől 620 forint, a gázolajé pedig 632 forint lesz.

Közben a kormány szerdán bejelentette, hogy kezdeményezi a védett üzemanyagár kivezetését. Ez a 95-ös benzin esetében literenként 595 forintos, a gázolajnál pedig legfeljebb 615 forintos árat jelentett. A lépést egy Facebook-posztban Magyar Péter azzal indokolja, hogy a héten várhatóan már 10-15 forinttal amúgy is a védett ár alá csökken az üzemanyagok ára a kutakon – bár a csökkenés mértékét nézve ez még egy kicsit odébb van.

A védett áras rendszert március 11-én vezette be az Orbán-kormány, a közel-keleti háború közvetlen árhatásainak kivédésére. A kivezetését az olajárak és a forint árfolyamának alakulásához kötötték. Azóta a béketervek hatására nagyot esett az olaj világpiaci ára, miközben a forint is jelentősen erősödött: az euró árfolyama már a 350 forintos szintet közelíti.

Új gazdára találhatnak a Matolcsy György jegybankelnöki éveiben megálmodott, megszerzett és súlyos milliárdokért felújított épületek, Varga Mihály az MNB jelenlegi elnöke májusban ugyanis három ingatlant is megvételre kínált. Pontosabban az MNB leányvállalataként működő, MNB-Ingatlan Kft.

A jegybanki alapítványok révén az MNB-nél maradt ingatlanok eladása nem új keletű ötlet. Varga Mihály már az MNB-botrány kirobbanása után közölte, minden olyan dolgot, ami nem kapcsolódik szorosan a jegybank alapvető feladataihoz, meg fog szüntetni, le fog építeni. A folyamat pedig nyilvánvalóan hosszadalmas lesz, Matolcsyék ugyanis a jegybanki alapítványokon keresztül rengeteg ingatlant vettek meg, illetve néhányukat adták tovább, gyakran a fia, Matolcsy Ádám és körének érdekeltségébe.

Az már eddig is tudható volt, hogy Vargáék el akarják adni a balatonakarattyai ingatlanegyüttest, erről tavaly május utolsó napjaiban adott ki az MNB egy közleményt, ám azóta semmilyen információ nem jelent meg a tranzakcióról, azt sem lehetett tudni, mennyiért adná tovább azt a jegybank. Idén februárban én is küldtem kérdéseket a jegybanknak a BOKK értékesítésével kapcsolatban, válasz azonban nem érkezett a megkeresésemre.

Majdnem napra pontosan egy évvel az eladás bejelentése után viszont megjelent egy pályázati felhívás a balatonakarattyai oktatási- és képzési központ eladására vonatkozóan. Azonban nem ez az egyedüli ingatlan, amitől megszabadulna Varga Mihály, még két másik, Budai Várban található épülettől is megválna. Az ügy pikantériája, hogy megvan arra az esély, hogy a három ingatlant összességében veszteséggel adná el az MNB, ha a kikiáltási ár közelében sikerül értékesíteni az ingatlanokat. M

A három ingatlan kikiáltási ára összesen 23 milliárd forint, miközben Matolcsyék az ismert információk szerint a vásárlással és a felújításokkal együtt 36,5 milliárd forintot költöttek.

„Az elmúlt napokban minden lehetőséget megvizsgáltunk, kerestünk rövid- és hosszútávú megoldást is, azonban nem jártunk sikerrel. Be kellett lássuk, hogy a fesztivál finanszírozhatatlanná vált” – írta csütörtöki Facebook-posztjában Kleb Attila, a Jazzfest Budapest 2026 fesztiváligazgatója. A fesztivál június 27-től július 5-ig tartott volna, a fellépők között mások mellett szerepelt Al Di Meola, Pat Metheny, Marcus Miller és Charles Lloyd is.

A döntés előzményeiről Kleb azt írta, hogy miután idén már nem adták bérbe nekik az Erkel Színházat, új helyszínt kellett keresniük a fesztivál folytatásához. A főváros végül felajánlotta számukra a Városháza Parkot, ez azonban jelentős többletköltségekkel járt volna. Az új helyszínen színpadot, nézőteret és lelátót kellett volna építeni, emellett minden kapcsolódó szolgáltatást is biztosítani kellett volna.

Mint írta, ezek „elképesztően magas összegek”, amiket a külföldi fellépők honoráriumával és utazási költségeivel együtt előre kellett volna finanszírozni. A szervezők helyzetét az is nehezítette, hogy a korábbi pénzügyi támogatás megszűnt, így a fesztivált teljes egészében a jegybevételekből kellett volna finanszírozni. A jegyértékesítés azonban jóval elmaradt a várakozásoktól, Kleb szerint a teljes jegykontingens mindössze 26-27 százaléka talált vevőre.

„Ezen kívül az egész rendezvényszervező szektort érintő, a közelmúlt eseményei által generált problémák is jelentősen nehezítették a munkánkat”

– írta, hozzátéve, hogy jelenleg még ők sem látják a döntés következményeit, anyagi vonzatait.

„Azonban sok bizonytalanság ellenére is hangsúlyozzuk, hogy mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a jegyvásárlóinkat kártalanítsuk. Mostantól kezdve minden erőnkkel a károk enyhítésén fogunk dolgozni. A helyzetünket, lehetőségeinket folyamatosan és elsősorban egységesen szeretnénk kommunikálni, így könnyen megeshet, hogy egy-egy egyedi megkeresésre nem fogunk tudni azonnal vagy érdemben reagálni” – zárta a posztot a szervező. (via Telex)

35 évesen agyhártyagyulladás miatt halt meg Daveigh Chase, az egykori amerikai gyerekszínész – írta meg a Guardian. Chase volt Lilo hangja a Lilo és Stich című Disney-mesében, Chihiró hangja a Chihiro szellemországban című rajzfilmben, illetve ő játszotta a Samara Morgan nevű szellemet a 2002-es A kör című filmben.

Halálát Chase barátja, Roy Hernandez közölte, elmondása szerint a színésznőt agyhártyagyulladással és többféle vérmérgezéssel diagnosztizálták, amik végül szepszishez vezettek. Chase a hónap elején alultápláltság miatt került kórházba Los Angelesben. Hernandez a színésznő kórházba kerülése után arról írt, Chase rengeteg nehézséggel küzdött gyerekkora óta.

Kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt hat embert állítottak elő Dunaújvárosban és környékén – írja a police.hu.

A nyomozás még 2025 nyarán indult, miután a rendőrök információt kaptak arról, hogy egy férfi Nagyvenyimen kábítószerrel kereskedik. Később egy baracsi házaspár is gyanúba keveredett. A nyomozás során kiderült, hogy a házaspár a jellemzően amfetamint tartalmazó kábítószert egy kulcsi férfitól szerezte be.

A rendőrök kedden összehangolt akciót hajtottak végre: elfogták a bűncselekményekkel összefüggésbe hozható embereket, és kábítószergyanús anyagokat, nagyobb mennyiségű készpénzt, ékszereket, mobiltelefonokat, valamint egy autót foglaltak le.

Összesen hét embert állítottak elő a Dunaújvárosi Rendőrkapitányságra. Közülük hatot kábítószer-kereskedelem bűntettének gyanúja miatt, egy embert pedig kábítószer birtoklása miatt hallgattak ki.

Kigyulladt egy elektromos roller egy családi ház nappalijában Pétervásárán, a lángok a környező bútorokra is átterjedtek – írta Facebookon a katasztrófavédelem.

A házhoz a város hivatásos tűzoltói vonultak ki, akik rövid idő alatt eloltották a tüzet. Az eset során senki sem sérült meg. Az elsődleges információk szerint a roller vélhetően zárlatos akkumulátora miatt gyulladhatott ki, a tűz keletkezésekor a jármű nem volt töltőre csatlakoztatva.

A katasztrófavédelem azt javasolta, hogy ha töltés közben túlmelegedik a vezeték vagy a roller, azonnal ki kell húzni a csatlakozót. Azt is írták, a járművet nem szabad szétszerelni házilag, a javítást szakemberre kell bízni. Ha víz, ütés vagy sérülés éri, három-négy napra „karanténba” kell helyezni, ha lehet, akkor a szabadban, ahol ha kigyullad, legalább nem veszélyeztet más tárgyakat. Fontosnak nevezték, hogy akkor is hívni kell a tűzoltókat, ha sikerül eloltani a kigyulladt rollert.

Ukrajna csütörtök hajnalban a héten már másodszor mért csapást a Moszkva délkeleti részén található kulcsfontosságú olajfinomítóra – írja a CNN.

Orosz tisztviselők szerint több drón csapódott be a Kapotnya kerületben található létesítménybe, miközben a légvédelem több mint négy tucat, Moszkva felé tartó drónt lőtt le. A CNN által hitelesített felvételen sűrű füst és egy nagy robbanás látszik a finomítónál.

Additional footage of Russia’s Moscow oil refinery ablaze this morning after a successful Ukrainian drone attack. pic.twitter.com/34c27d565q

— OSINTtechnical (@Osinttechnical) June 18, 2026

A csütörtöki támadást megelőzően kedden is dróncsapás érte ugyanezt a finomítót, az akkori információk szerint a támadás „megrongált egy létesítményt” az üzem területén.

Az orosz állami TASZSZ hírügynökség Andrej Vorobjov moszkvai területi kormányzóra hivatkozva azt írta, hogy egy Moszkva melletti lakóépületet is dróntalálat ért. A kormányzó szerint a csapás megrongálta az épületet és több erkélyt, de áldozatok nem voltak. Hozzátette, hogy dróntörmelékek a fővároson kívül több más helyen is lezuhantak: megrongáltak egy fitneszközpontot, egy ipari létesítményt, egy bevásárlóközpontot – ahol tűz is keletkezett –, valamint egy magánházat. A rosztovi területen egy másik dróntámadás egy civil halálát okozta, két embert pedig megsebesített.

Kijev az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban támadja Oroszország energetikai és katonai infrastruktúráját, köztük olajfinomítókat, olajraktárakat, terminálokat és haditengerészeti létesítményeket. Zelenszkij szerint ezek a nagy hatótávolságú támadások fontos eszközei annak, hogy Moszkvát a háború befejezésére kényszerítsék. Az orosz költségvetés jelentős részben olajbevételekre támaszkodik, ezért az ilyen támadások gazdasági nyomást is jelentenek Moszkvára.

Ukrajna szinte napi rendszerességű akciói már érezhető hatást gyakorolnak az orosz olajinfrastruktúrára, a benzinkutakon korlátozásokat is be kellett vezetni. A helyzet különösen nehéz az annektált Krímben, valamint az oroszok által megszállt ukrán területeken: Donyeckben, Luhanszkban, Zaporizzsjában és Herszonban. Az orosz energiaügyi minisztérium kezdetben tagadta, hogy az ukrán támadások miatti benzinhiányból erednek a korlátozások, majd végül elismerte, hogy mindez „ideiglenes nehézségekhez vezetett az üzemanyag-ellátásban számos déli régióban”.

„Meggyőződésem, hogy az alapítványi működési forma jót tett a Corvinusnak. Ugyanakkor látom, hogy a közelgő jogszabályváltozás folyamán az egyetem valamilyen más és új feltételrendszer mellett fog működni. Bízom abban, hogy az új megőrzi a mostani vívmányokat és a változtatások egy még jobb egyetem irányába indulnak el” – írta nyilatkozatában Hernádi Zsolt Mol-vezér, aki ezzel szerdán lemondott a Maecenas Universitatis Corvini, vagyis a Budapesti Corvinus Egyetemet (BCE) fenntartó alapítvány éléről.

Hernádi úgy tartja helyesnek, hogy „új rendszer kialakításában régi elnökként én ne vállaljak szerepet – hiszen óhatatlanul elfogult lennék a saját munkámmal szemben”. A megüresedett elnöki pozícióra Misovicz Tibort, az alapítvány titkárát javasolja.

A Mol-vezér szerint a Corvinus mintaprojekt volt az egyetemi modellváltásban. „Vissza akartuk tenni a Corvinust a nemzetközi közgazdaságtudomány térképre. (...) Aki ismer, tudja, hogy soha nem vagyok elégedett, ugyanakkor nagyon büszke vagyok az eddig elért eredményekre” – írja Hernádi, majd sorolja: megteremtették „a stabil működés feltételeit”, megháromszorozták a költségvetést, új stratégiát alkottak, fejlesztettek, korszerűsítettek, növelték az ösztöndíjakat és versenyképessé tették az oktatók fizetését, életpályamodelljét. Angol nyelvű képzés, a HVG Diploma rangsorának éle, helyezés a Financial Times listáján satöbbi.

Átalakulóban

A BCE szenátusa kedden szűk többséggel (14 kontra 11) szavazott le egy, a fenntartói alapítvány kuratóriumának lemondatásáról és elszámoltatásáról szóló nyilatkozatot. A javaslatot benyújtó Toronyai Gábor, aki a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) Corvinuson működő szervezetének elnöke, a 444-nek azt mondta, hogy a kekváknál a szenátust úgy állítják össze, hogy a végén a menedzsmentnek mindig többsége legyen.

A Corvinus volt az első egyetem, ami közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) fenntartásába került. A Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány akkor 81 942 946 darab Mol-részvénnyel is gazdagodott, így lett az olajvállalat 10 százalékos tulajdonosa, ami csak idén mintegy 24 milliárd forintnyi osztalékra jogosította fel.

A Corvinust a következő néhány évben szinte kivétel nélkül minden egyetem követte a modellváltásban – még ha sokszor egészen látványos volt a tiltakozás az egyetem vezetősége, vagy akár a hallgatóság részéről is. Ezekről a tapasztalatokról épp a Corvinus Egyetemen vitatkozott számos egyetem oktatója, professzora, szakszervezetise és hallgatója június elején.

A parlament a június 9-én benyújtott, „Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvénnyel két lépcsőben szünteti meg a kekva-modellt, a felsőoktatási intézményekben 2027. augusztus 31-ig. Változás azonban már korábban is várható az alapítványi kuratóriumban, hiszen a kormány ugyanebben a törvényben 4 évben maximalizálná a tagságot (ahogy a felügyelőbizottságokban is) azzal, hogy a tag legfeljebb egyszer jelölhető újra.

Hangos fújólás fogadta az L-csoport meccsein szerda este-éjjel a „hidratációs szünetnek” nevezett háromperces reklámszünetet és leállást. A Reuters beszámolója szerint előbb Dallasban, ahol az angolok játszottak a horvátokkal, majd Torontóban is, a Ghána-Panama meccsen.

A mindkét félidő felénél kötelezően elrendelendő szünet idei újítása a FIFA-nak, és mint részletesen is megírtuk, a focisták egészségéről kamuzva, alighanem az extra értékesíthető reklámperceket szem előtt tartva vezették be, komoly változást hozva ezzel a sportágba, gyakorlatilag négy negyedre osztva a meccseket.

Az angol szurkolók már előre jelezték, hogy tiltakozni fognak, de a hangos fújólást mindkét tábortól hallani lehetett tegnap. És szintén felháborodva reagáltak a másik meccs nézői, hiszen ott szakadt az eső és kifejezetten hűvös volt az idő.

Thomas Christiansen, a panamai válogatott szövetségi kapitánya, miután csapata 1–0-ra kikapott Ghánától arról beszélt, hogy „nem volt meleg, de el kell fogadnunk, hogy mindezt a televíziós hirdetők finanszírozzák.”

Visszafogottabb tiltakozás volt már az Irak-Norvégia meccsen is kedden, mert a stadionban nagyjából 23 fok lehetett.

Két év alatt több mint 455 millió forint állami támogatáshoz jutottak a Király Nóra fideszes képviselőjelölthöz köthető civil szervezetek – derül ki az RTL Híradó gyűjtéséből. A fideszes politikus állítja, egyesületei pártpolitikától függetlenül működnek.

A szervezetek a Nemzeti Kulturális Alaptól (63 millió forintot), a Bethlen Gábor Alapkezelőtől (14 millió forint) és Rogán Antal korábbi minisztériumától kaptak (379 millió forint) közpénzt. A híradó a Fiatal Családosok Klubjához (Ficsak), a Mindennapok Női Szemmel Egyesület, a Patrióták Magyarországért Egyesülethez és a Zöld Követ Egyesülethez beérkezett pénzeket összesítette. Király a kampány idején többször megjelent az egyesületek videóin, de volt olyan szervezet is, ami Király Nóra Digitális Polgári Körét (DPK) népszerűsítette.

A Fidesz bukott csepeli képviselőjelöltje a választás után alig pár nappal bocsánatot kért a gyűlöletkampányokért, miközben azt bizonygatta, hogy semmit sem tehetett a megvalósulásuk ellen. Azt is mondta, hogy Orbán Viktornak már a választás estéjén le kellett volna mondania. Májusban arról posztolt, hogy a volt miniszterelnöknek nem Dopemannel kéne értékelnie a választási eredményt, a Fidesz-kongresszus után pedig arról, hogy ugyanaz a mentalitás folytatódik, ami megbuktatta a 16 évig kormányon lévő pártot.

Angliában eddig mintegy 200 életet menthetett meg a méhnyakrák ellen védő HPV-oltás – derül ki a Lancet tudományos folyóiratban megjelent elemzésből. A kutatás szerint a halálozások száma meredeken csökkent azóta, hogy 2008-ban iskoláskorú lányoknak is elkezdték beadni a vakcinát: 2020 és 2024 között egyetlen méhnyakrákos halálesetet sem regisztráltak a 20–24 éves nők körében.

„Hihetetlen belegondolni, hogy egyetlen oltás szinte teljesen felszámolhat egy bizonyos ráktípust”

– mondta Peter Sasieni professzor, a kutatás vezetője, a londoni Queen Mary Egyetem munkatársa.

A tanulmány alapján azoknál, akiket 12 vagy 13 évesen oltottak be, ma már közel nullára csökkent annak kockázata, hogy 30 éves koruk előtt méhnyakrákban meghaljanak. A HPV-oltási program előtt évente nagyjából 20 halálesetet regisztráltak ebben a korosztályban.

A méhnyakrák ugyanakkor továbbra is a 14. leggyakoribb daganattípus a nők körében az Egyesült Királyságban, évente 3300 esetet diagnosztizálnak. A betegség kialakulásáért az esetek 99 százalékában a HPV tehető felelőssé, ami elsősorban szoros bőr- és nyálkahártya-kontaktussal, leggyakrabban szexuális érintkezés útján terjed. A legtöbb HPV-fertőzés tünetmenetesen nélkül elmúlik, bizonyos esetekben azonban kóros sejtváltozásokat okozhat, ami évekkel később daganathoz vezethetnek.

A szerzők arra számítanak, hogy a halálozási szám tovább csökken majd, ahogy az oltott generációk idősebbek lesznek. Sasieni ezt úgy fogalmazta meg: a mostani eredmény csak „a jéghegy csúcsa”.

A Cancer Research UK „hihetetlen mérföldkőnek” nevezte az eredményeket, de figyelmeztetett, hogy az átoltottság Angliában elmarad az ajánlott szinttől. Michelle Mitchell, a szervezet vezérigazgatója szerint „a HPV-vakcina rendkívül hatékonyan akadályozza meg a méhnyakrák kialakulását”, és az új adatok most először mutatják, hogy életeket is ment. A brit kormány célja, hogy 2040-re közegészségügyi problémaként felszámolja a méhnyakrákot, ehhez azonban a jelenlegi 76 százalékos átoltottságot közelebb kellene vinni a WHO által szükségesnek tartott 90 százalékhoz.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy az oltás mellett továbbra is fontos a szűrés, a 25 és 64 év közötti nőknek továbbra is ajánlott rendszeresen részt venniük ezeken. A fiúknak 2019 óta szintén felajánlják a HPV elleni oltást, ami több más daganattípus ellen is védhet, és csökkenti a vírus továbbadásának esélyét. Az angliai egészségügyi minisztérium szerint a tanulmány a HPV-oltás „rendkívüli hatását” mutatja, ezért felzárkóztató oltási kampányokkal és önmintavételi tesztekkel próbálják növelni a részvételt. (BBC)

Vereséget hozott Üzbegisztán történelmének első vébémeccse, miután a magyar idő szerint éjszaka lejátszott meccsen simán kikaptak Kolumbiától 3-1-re. A katari világbajnokságot kihagyó kolumbiaiak nem indult könnyen a mérkőzés, de aztán Luis Diaz nagyszerű labdájából Daniel Munoz megszerezte a vezetést.

Üzbegisztán a hatvanadik percben még egyenlíteni tudott, Abbosbek Fayzullaev góljával, de pár perccel később Diaz révén már ismét vezettek a dél-amerikaiak, majd a hosszabbításban Jaminton Campaz fejesgóljával beállt a végeredmény.

Ezzel a K-csoportot Kolumbia vezeti, mivel a másik meccsen Portugália és a Demokratikus Kongói Köztársaság csak döntetlenre jutott egymással.

Ghána - Panama 1-0

A hosszabbítás legvégén szerzett góllal tudta Ghána legyőzni Panamát az L-csoportban, a beszámolók szerint egy kifejezetten lükeő meccsen. Az utolsó perces kontra végén Caleb Yirenkyi szerezte meg élete első válogatott gólját, megszerezve így a győzelmet is csapatának.

Ghánára ezután a szerda este remek formában játszó angolok ellen folytatják majd, de ekkor már a csapattal lehet majd a legjobb középpályásuk, Thomas Partey, akit Kanadába nem engedtek be. Panamára a vereséggel kezdő Horvátország vár majd.

Jó reggelt, forróságra felkészülni, mindjárt beüt! Ez itt a 444 napindító hírlevele a legfontosabb szerdai cikkekkel. Vannak más hírleveleink is, ezekre itt lehet feliratkozni.

Belföld

Bánja-e, hogy a nagy víziók helyett nem fordított nagyobb figyelmet a rábízott államra inkább? – kérdeztük a volt miniszterelnököt Brüsszelben. Szerinte el kell dönteni, hogy házmester vagy miniszterelnök az ember. Azt is mondta, hogy nem abból kell kiindulni, amit az emberek az egészségügyről mondanak, inkább a tényeket érdemes nézni.

A volt miniszterelnök a Patrióta pártszövetség csúcstalálkozója előtt próbálta nyugtatni nemzetközi barátait, a választási bukása szerinte nem jelenti a szuverenista jobboldal végét. Mellesleg fantasztikus országot csináltak, a gazdaság is az európai trendek miatt volt sikertelen.

• Bige László szerint Orbán Viktor „ma már egy senki”, Orbán viszont megérti, hogy „nehéz az oligarchák élete”.

Mécs János alkotmányjogász szerint Sulyok Tamás alkotmánybírósági beadványa kreatívan oldotta meg a kérdést, de nem számít arra, hogy az elnöknek kedvező döntés születne. Akkor ugyanis egy új szerepkört kreálna magának a testület. A Political Capital elemzője, László Róbert szerint hiba volt Magyar részéről, hogy úgy sulykolta a lemondás határidejét, hogy másnap nem történt semmi.

Bemutatkozott a parlamenti bizottságnak az új országos rendőrfőkapitány Mecser Tamás, az egykori borsodi rendőrkapitány a bürokrácia csökkentéséről, decentralizálásról, fiatalításról és a vidék problémáiról beszélt – a menő egyenruhákat ígérő Mecsert a Fidesz és a KDNP is támogatta, egyedül Novák Előd tartózkodott.

• Magyar Péter azonnali vizsgálatot rendelt el aranykonvojügyben a NAV-nál, a TEK-nél és az érintett szolgálatoknál. A miniszterelnök követeli, hogy „a legfőbb ügyész haladéktalanul szólaljon meg az ügyben”.
• A Perintfalvi Rita elleni kamupornós lejáratás miatt mehettek házkutatásra a rendőrök Bede Zsolthoz, Orbán igeforrásához.

Közzétették a miniszteri vagyonnyilatkozatokat: Ruff Bálintnak nemesi oklevele és 4000 kötetes könyvtára van, Tóth Péter egy motoros kishajót is bevallott a vagyonnyilatkozatában, Lannert Judit oktatási miniszternek pedig több mint 114 milliója van értékpapírban.

Zsoltibácsi-ügy: most a Fidesz épít támadást Magyar ellen, újabb pofont adva az áldozatoknak – ezúttal Pócs János játszik oknyomozót, de ebből a pokoli színjátékból kiveszi a részét mindkét fél, azok is, akik támadnak, és azok is, akik visszatámadnak. A felelősség m,indenkié, aki ebben a formában gördíti tovább az ügyet.

Hűtlen kezelés gyanújával bepanaszolták a Számvevőszéknél Kubatov Fradiváros-projektjét, a számvevők a rendőrséghez továbbították az ügyet. Kirúgták a hetilappá alakuló Magyar Nemzet szerkesztőségének felét, a leépítések keretében pedig többeket az Origóhoz helyeztek át. Szűk többséggel, de leszavazta a Corvinus szenátusa az egyetemi kuratórium lemondatásáról és elszámoltatásáról szóló nyilatkozatot.

Hír volt még:

• Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone Budapesten forgat, két teljes napra leállítják emiatt a 2-es metrót a Deák Ferenc tér és az Örs vezér tere között.
• Több százezres bértámogatást ad a minisztérium a nyári diákmunkára a cégeknek.
• Sétány, bicikliút, futópálya, parkok: kész a koncepcióterv a dél-budai Duna-partra.

Gazdaság

„Mire költött az Orbán-kormány? Önmagára” – közgazdászok beszéltek számvetésről és újratervezésről az Akadémián. Kanyarban előzésből falnak csapódás, 6000 milliárd a NER-es oligarcháknak ingyen, és magyar euró, ami legkorábban 2032-ben lehet.

• Tovább csökken a benzin és a gázolaj piaci ára, és bár így is literenként körülbelül 30 forintra van a védett ártól mindkét üzemanyag ára, a kormány kivezeti az intézkedést.

Foci

• A hetedik napon elkezdődött: Messi mesterhármassal érte be Klosét az örök vb-góllövőlistán, Mbappé a nyomában, Haaland kettővel nyitott.
• Portugália nem bírt a majdnem vb-újonc Kongói Demokratikus Köztársasággal, akár meg is nyerhetik a vébét.
• Akár szerb válogatott is lehetne az osztrákok vb-hőse.

Külföld

Donald Trump bírálatai ellenére Izrael újabb csapásokat hajtott végre Libanonban, a háború lezárásáról szóló amerikai-iráni megállapodást viszont még így is sikerült aláírni.

• Megállapodtak a G7-ek: több fegyvert adnak Ukrajnának és nagyobb nyomást helyeznek az orosz gazdaságra.

Hír volt még:

• Elítélték Jair Bolsonaro fiát, amiért Washingtonban lobbizott apja érdekében.
• Tömeges leépítés kezdődik a BBC-nél, első lépésként 550 dolgozót küldenek el.

Az Egyesült Államok és Irán elnöke előzetes békemegállapodást írt alá a háború lezárásáról, ami azonnal hatályba is lépett – írja a BBC.

A megállapodás része a Hormuzi-szoros újranyitása, egy 300 milliárd dolláros terv Irán „újjáépítésére”, valamint az, hogy az Egyesült Államok megszüntet Iránnal szemben „minden típusú szankciót”. Irán atomprogramjának kérdése azonban – amit az Egyesült Államok a konfliktus fő okaként nevezett meg – továbbra is nyitott: erről egy meghosszabbítható, 60 napos időszak alatt kell tárgyalni.

Donald Trump a franciaországi G7-csúcson azzal indokolta a megállapodást, hogy az elkerülhetővé tesz egy súlyos gazdasági válságot. Mint mondta, nem akart gazdasági katasztrófát, és szerinte a háború folytatása akár „világszintű depresszióhoz” is vezethetett volna.

„Csak azt tudom, hogy valahányszor a béke lehetőségéről beszéltünk, a tőzsde kilőtt, mint egy rakéta- Valahányszor viszont valami negatívat mondtunk, például azt, hogy képzeljék, nem fogunk tudni megállapodni, nagyon nagyot esett”

– mondta. Ugyanakkor kemény fenyegetést is megfogalmazott: ha nem lesz végleges megállapodás, az Egyesült Államok „pokollá bombázza” Iránt.

Maszúd Peszeskján iráni elnök szerdán szintén aláírta a dokumentumot, amit Teherán is megerősített. Mohammad Bagher Ghalibaf, az iráni parlament elnöke és a tárgyalások egyik kulcsszereplője az állami médiának azt mondta, továbbra sem bízik az Egyesült Államokban, és Irán „ujja a ravaszon van”.

„Ha az ellenség nem érti a logika nyelvét, akkor ismét az erő nyelvén fogunk beszélni”

– mondta a Fars állami hírügynökségnek.

A konfliktus február 28-án kezdődött, amikor az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, és meggyilkolta Ali Hamenei ajatollahot, valamint több magas rangú katonai vezetőt. A háború azóta az energiaárak emelkedéséhez és újabb inflációs nyomáshoz vezetett, különösen azután, hogy Irán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, amin a világ olaj- és LNG-kereskedelmének jelentős része halad át.

A megállapodás szerint Irán megerősíti, hogy „nem szerez be és nem fejleszt nukleáris fegyvereket”, dúsított uránját pedig a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alatt a helyszínen visszahígítják. Ez kompromisszumos megoldás, mert Washington eredetileg azt követelte, hogy a nukleáris anyagot teljes egészében szállítsák ki Iránból. A végleges nukleáris alku azonban még nem született meg, csak a 60 napos tárgyalási keretet rögzítették.

A Hormuzi-szoros ügyében a megállapodás 60 napra díjmentes áthaladást biztosít a hajóknak, de nyitva hagyja a későbbi díjszedés lehetőségét. Ghalibaf jelezte is, hogy a szoros „nem fog visszatérni a háború előtti állapotokhoz”, és Irán a határidő lejárta után díjat vethet ki az áthaladó hajókra. Ez azért érzékeny pont, mert a konfliktus előtt ilyen díjak nem léteztek.

A megállapodás elvileg minden fronton, így Libanonban is azonnali és végleges tűzszünetet ír elő, Izrael azonban jelezte, hogy nem tervezi csapatai kivonását Libanonból, és támadásokat is indított a Hezbollah ellen. Trump emiatt a héten nyíltan figyelmeztette Benjamin Netanjahut, úgy fogalmazott:

„Nem kell lerombolni egy épületet minden alkalommal, amikor bemegy oda valaki, aki a Hezbollahhoz tartozik.”

Washingtonban a megállapodás mindkét pártban komoly ellenállást váltott ki. Republikánus oldalról „évtizedek óta a legsúlyosabb külpolitikai baklövésnek” nevezték, és bírálták a 300 milliárd dolláros iráni újjáépítési alapot, mondván: „Nem jó ötlet dollármilliárdokat adni teokratikus őrülteknek.” A demokraták közül is voltak, akik „nagyon rossz megállapodásnak” minősítették az alkut, mert az nem kezeli Irán regionális proxyhálózatát és rakétaprogramját. Ahogy azt a 444-en is írtuk korábban, Amerika semmit, Irán viszont sokat nyert a tervezett békemegállapodás szerint.

Jó, akkor fussunk neki újra a nem létező „Zsolti bácsi”-ügynek.

Legutóbb május elején írtuk meg, hogy hogyan viszi el a fókuszt a gyermekvédelemben történt visszásságokról, és főleg a Szőlő utcai ügyről az, hogy a fél ország Zsolti bácsit keresi. Azt a Zsolti bácsit, akinek semmilyen köze nincs a Szőlő utcai ügyhöz.

Emlékeztetőül: a Szőlő utcai javítóintézet egykori igazgatója, Juhász Péter Pál és élettársa ellen tavaly májusban indult eljárás, majd ősszel Kuslits Gábor, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat volt igazgatója a Válasz Online-nak adott interjújában arról beszélt, hogy két nagyon magas rangú politikus védheti Juhászt, „[a]z egyiknek állítólag a fiúkat vitték, a másiknak a lányokat.” Utóbb kiderült, hogy Kuslitsnak nincs bizonyítéka erre az állításra, csak szóbeszédre alapozva beszélt róla az interjúban, ettől függetlenül pillanatokon belül felmerült Rogán Antal és Semjén Zsolt neve a közbeszédben, többek közt ellenzéki politikusok közbenjárásával.

Zsolt(i) bácsi ügye viszont Juhász Péter egykori politikus egy videójában bukkant fel, egy megkérdőjelezhető hitelességű nyilatkozó azt állította, hogy 10 évvel ezelőtt Ózdon odament hozzá két fiatal, akik elmondták neki, hogy egy Ózd környéki gyermekotthonba rendszeresen járt „egy nagyon magas rangú politikus fekete autóval”, általában esténként, akinek fiúkat vittek, vagy aki bement a fiúkhoz, „olyan 10-12 éves srácokhoz”, és szexuális kapcsolatot létesített velük. A fiúk nem látták az arcát, de megismerték a hangját, felismerték a tévében, és elmondták, hogy

„hát hiszen ez a Zsolt bácsi.”

Innen már tényleg pillanatok kérdése volt, hogy Arató Gergely DK-s politikus az Országházban felkérdezze Semjén Zsoltot, aki emberemlékezet óta nem látott összeomlást produkált. Az ügyre rárepült az ellenzék, és természetesen az akkor még kormányon lévő Fidesz-KDNP is, mindkét oldal igyekezett politikai tőkét kovácsolni az esetből.

Mint azt többször is megírtuk már: két különböző ügyről van szó, soha, semmilyen bizonyíték nem volt arra nézve, hogy ezek összefüggenének egymással. Sőt, az ózdi zsoltibácsizással kapcsolatban még arra sincs semmilyen értelmezhető bizonyíték, hogy egyáltalán van ügy.

Ez azonban nem zavart ekkor már senkit, a DK egyenesen kampányeszközzé emelte a zsoltibácsizást, és szakmailag súlyosan kifogásolható interjúkat kezdett el készíteni a Szőlő utcai javítóintézet egykori igazgatójának áldozataival, ahogy Juhász Péter is hasonló módszerekkel interjúzott egyikükkel, majd Magyar Péter és Bódis Kriszta is beszállt, ők egy 11 éves, gyermekvédelemből szökött gyereket faggattak, szintén súlyos morális és etikai kérdéseket felvető módon.

A DK által megszólaltatott egyik áldozatot tavaly novemberben kétszer is kihallgatták az ügyészségen a Juhász Péter Pál ellen folyamatban lévő eljárás keretében.

Aztán ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, miután a köz figyelme más irányba fordult, kikopott a politikusi repertoárból is az áldozatok faggatása, a zsoltibácsizás pedig már csak említés szinten bukkant fel időről időre.

A kormányváltás után viszont megint lendületet kapott a téma.

Április 20-án Juhász Péter bejelentette, hogy gyűjtést indít, hogy fény derüljön Zsolti bácsi kilétére, mert mint mondta:

„Én tudom [hogy ki ő], de ez a tudás nem állja ki a jog próbáját, mert nem tudom bizonyítani. Viszont számtalan információ kering, miszerint lehet olyan, akinél van bizonyíték erre. ”

Juhász 10 nap alatt 100 milliót kalapolt össze, az összeg azt illetné meg nyomravezetői díjként, aki a bíróság előtt is bizonyítani tudja, hogy ki az a Zsolt bácsi.

Eközben azonban a Tisza Párthoz közeli Kontroll is készített interjút azzal a fiúval akit a Szőlő utcai ügy koronatanújának neveznek (és akit korábban, kitakart arccal még a DK szólaltatott meg, majd tavaly ősszel az ügyészség is meghallgatta kétszer). A fiú azt állította, hogy Juhász Péter Pál bántalmazta őt, majd azt is mondta:

„Zsolti bácsi ott volt, akit így ismernek most (…), ez egy politikus személy volt. Én csak annyit láttam belőle (…) sötétbe levitt a Péter bácsi és akkor amikor megtörtént a szexuális aktus a Zsolti bácsival, akkor én őt nem láttam. És akkor láttam meg, amikor végzett és felöltözött és felkapcsoltam a villanyt. És csak ennyit láttam belőle. Én nem ismertem még akkoriban a politikus személyeket, hiszen 14 éves gyerek ne is ismerje a mai világban a politikát, élje a gyerek énjét.”

Vagyis ezen a ponton hangzott el először az állítólagos Zsolti bácsi és a Szőlő utcai javítóintézet, illetve Juhász Péter Pál neve ugyanabban a kontextusban. Még egyszer: korábban és azóta sem merült fel semmilyen hivatalos módon, hogy ennek a két ügynek bármi köze lenne egymáshoz.

A Kontroll interjúja szakmailag és morálisan is súlyosan megkérdőjelezhető módon készült, túl azon, hogy a riporternő sugalmazó kérdéseket tesz föl, a nyilatkozó szemébe lámpa világít, a végén ráadásul elhangzik az is, hogy a lap „már tudja, hogy ki Zsolti bácsi, ugyanakkor ezt a személyiségi jogok védelme miatt nem hozhatjuk nyilvánosságra”.

Hogy a nyilatkozó mennyire zavart állapotban volt, azt talán az is jól bizonyítja, hogy a Kontroll videójában előbb jelezte, hogy az interjú után elmegy és vallomást tesz, nem sokkal később azt írta, hogy attól tart, a jogi eljárásban nem tudná kellően bizonyítani az állításait, ezért mégsem tesz vallomást, és a nyomást sem bírja, majd egy nappal később ismét meggondolta magát, és azt üzente, hogy mégiscsak tesz vallomást, ám mindenkit arra kért, ne hagyják magára és álljanak ki mellette, ha megpróbálják őt hitelteleníteni, végül bejelentette, hogy bement az ügyészségre és elmondta, hogy ki az a Zsolti bácsi.

Ez volt az a pont, ahol viszont újra beszállt a történetbe a „másik oldal” is.

Az L-csoport két legerősebb csapatának rangadóján Anglia 4-2-re verte Horvátországot. Ghána és Panama van még a csoportban.

A 32 csapatos vébéken ilyenkor már a második fordulót játszották, most még csak a 43. és a 44. csapat mutatkozott be. Hosszú lesz ez a vb, de ha olyan meccsek vannak, mint az angol-horvát, akkor ki bánja?

Az angolok 1970 óta úgy utaznak a vébékre – már ha kijutnak –, hogy majd most hozzák haza a trófeát, a horvátok pedig? Háromszor jártak már a legjobb négy között, nem lehet más cél, mint negyedszer is eljutni odáig.

A meccs tragikus hőse. A 40 éves Luka Modrić az utolsó vébéjén a labda helyett Maduekét találta el a meccs elején, mindezt a saját 16-osán belül. Szökőévente kap Modrić hibájából 11-est a csapata. A második félidő elején, amikor az angolok plusz három-négy gólt is lőhettek volna, lehozta őt a szövetségi kapitány.

A meccs kapusa. A horvát Dominik Livaković elsőre kivédte Kane 11-esét, de hiába, mert a lassításon látszott: a kapus a lövés pillanatában elhagyta a gólvonalat. A Bayern csatára másodszorra nem hibázott. Livaković az első félidőben nem fogott meg lövést, a második félidő elején viszont gólok sorától mentette meg csapatát, hat védése volt szinte percek alatt. Ha csak a fele bemegy, csúnya lett volna a vége.

A meccs „hazai” játékosa. A 28 éves Petar Musa a horvát válogatott csatára. Kevésbé ismert játékos, Európában a Benfica volt a csúcs, onnan ment 2024-ben Dallasba. Remek döntés volt, 73 meccsen 46 gólt szerzett, egyszer az MLS All-Star válogatottjába is bekerült. Ő volt az, aki másodszor is egyenlített, nem csoda, hogy elsírta magát a dallasi arénában.

A meccs gólkirálya. Harry Kane, ki más? Megszerezte kilencedik és tizedik vb-gólját. Ha így folytatódik, akkor még az is előfordulhat, hogy a vébék góllövőlistáját 16 góljával eddig egyedül vezető Miroslav Klose a vébé végére a dobogóról is leszorul. Messi már beérte, Mbappé két gólra van tőle, Kane már csak hatra, és ha az angolok így játszanak, akkor még hosszú lesz nekik ez a vb.

A meccs szövetségi kapitánya. Hol van már a Gareth Southgate unalmas, biztonságra játszó angol válogatottja? És ki hitte volna 1945-ben vagy akár csak két éve, hogy lehet német szövetségi kapitánya az angoloknak? Az 52 éves Thomas Tuchel a Chelsea-vel bajnok Ligáját nyert, a Bayern Münchennel és a Paris SG-vel bajnokságot, bőven lehetne még klubedző valamelyik topcsapatnál, ő azonban kapitánykodásra adta a fejét. A kerethirdetésnél több váratlan húzása volt, de most a váratlanul otthon maradók közül se Phil Phoden, se Cole Palmer nem hiányzott. Hosszú még a vébé, korai bármit mondani, egy biztos: az angol válogatott egy meccsen feleannyi gólt lőtt, mint az egész 2024-es, ezüstérmet hozó Eb-n.

Szerda reggel házkutatást tartottak a rendőrök Bede Zsoltnál, a Vadhajtások oldal gazdájánál. Bede állítása szerint a rendőrök reggel fél hét előtt mentek a lakására, lefoglalták a gépét és a telefonjaikat, és nem engedték meg, hogy ügyvédet hívjon.

A szélsőjobbos uszító-provokáló trash oldal a Fidesz kiszervezett online propagandalapjaként működik évek óta, ahhoz hasonlóan az online világban, ahogy Kubatov verőembereinek szervezték ki a piszkos munkát időnként a való életben is. Orbán Viktor a Vadhajtásokat kedvencének, napi igeforrásának nevezte a választási vereség után Dopemannek adott interjújában.

Bede ugyan a szerdai házkutatásról először azt mondta az erről publikált videójában, hogy a rendőrök nem tudták megmondani neki, miért mentek ki hozzá, de ezután mégis elárulta, hogy azt közölték vele, hogy személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt foglalták le az adathordozóit.

Az eljárás nagy valószínűséggel a Perintfalvi Rita elleni nagyon durva tavalyi lejárató kampánnyal függ össze. A Fidesszel szemben harcosan ellenzéki teológusról akkor szélsőjobbos oldalak azt állították, hogy ő szerepelt egy osztrák extrém pornóban, amihez valójában semmi köze nem volt.

Az ügy után Perintfalvi rágalmazás és becsületsértés miatt tett feljelentést Bede ellen, és mint a teológus a Gulyáságyú Médiának mondta, a rendőrségi eljárás ezzel állhat összefüggésben.

„Június 8-án kaptam egy bírósági végzést a Bede Zsolt ellen folyamatban lévő magánvádas büntetőügy kapcsán, amiben az állt, hogy a bíróság »házkutatásra, lefoglalásra, átvizsgálásra, kielemezésre« utasította a rendőrséget. (…) Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy ez a rendőrségi akció az ellenem elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt történt” – mondta az oldalnak Perintfalvi Rita.

„Leírhatatlanul boldog vagyok, hogy a magyar rendőrség és a bíróságok teszik a dolgukat és végre az áldozatok oldalára állnak. Ez bizonyítja azt, hogy újra beköszöntött a jogállam és a törvényesség korszaka. Hálásan köszönöm a BRFK áldozatos munkáját”

– nyilatkozta az eljárás megindulásáról.

A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) mindössze másodszor szerepel világbajnokságon. Az 1974-es vébén voltak kint először, még Zaire néven, és a fene tudja, milyen szívvel gondolnak erre Kinshasa, Kananga vagy Bunia füstös lebujaiban, beszélnek-e még egyáltalán azokról az időkről.

Mert kijutottak ugyan, ott viszont gólt sem rúgva estek ki, de ez még semmi: akkor szenvedték el fennállásuk legnagyobb vereségét, Jugoszlávia verte őket 9-0-ra, ennyit azóta sem kaptak. Ez a csúfság ráadásul úgy esett meg velük, hogy kispadjukon pont jugoszláv szövetségi kapitány ült.

Azóta sok víz lefolyt a Kongó folyón, az ország nevében hordozza azt, hogy demokratikus, de ez semmit nem jelent, elég csak a Német Demokratikus Köztársaságra vagy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra gondolnunk.

A KDK mai válogatottja semmiben sem hasonlít az 1974-es Zaireire. Szemben az agyonvert elődökkel, itt már alig született valaki Afrikában, mindössze hatan, közülük egy olyan is van, aki még az 1997-ig fennálló Zaire-ban látta meg a napvilágot: Chancel Mbemba, aki 18 évesen lelépett az Anderlechthez az éppen távozó Juhász Roland helyére.

Az 1974-es zaire-i válogatott összes játékosa hazája bajnokságában játszott, olyanok is voltak, mondhatnák rosszmájúan. Bezzeg a maiak. Senki nem játszik az óhazában, és van hat topligás játékosuk is. Világválogatottnak azért nem nevezném őket, legértékesebb játékosuk a 35 millió eurós, a premier league-es Sunderlandben játszó Noah Sadiki. Nálunk Kerkez Milos ér ennyit, ezzel ő a második a 100 milliós Szoboszlai mögött, csakhogy ők (mi) nincsenek ott a vébén.

Ezek a kongói demokratikus fiúk találkoztak magyar idő szerint szerda este a portugálokkal, a vb-győzelem egyik nagy esélyesével, legalábbis az opta szuperszámítógépe (ez olyan, mint a brit tudósok) az ötödik helyre rangsorolta őket. Négy évvel ezelőtt még csak a kilencedikre, de felejtsük is el ezt gyorsan, mert a végül világbajnok argentinokat a nyolcadik helyre várták, aztán történt, ami történt.

Azt kérdezik, mi lett az eredmény? Jogos! 1-1.

A portugálok João Neves révén már a 6. percben percben vezetést szereztek, aztán levittem a kutyát, mert, gondoltam, itt már semmi izgalmas nem lesz az első félidőben. Ahogy visszaértem, kapcsolom be a tévét, mit látok? Egy szöglet utáni kombináció végén Yoane Wissa érkezett üresen, és fejelte a labdát a hálóba.

Nem tudom, mennyire érezte magát motiválva C. Ronaldo azután, hogy Lionel Messi mesterhármassal nyitotta a vébét. Szerintem enélkül is mindig győzni, és gólt rúgni akar, azt pedig már régen megemésztette, hogy nyolc vb-gólja kevés ahhoz, hogy beérje az örökranglistán a 16 gólos Miroslav Klosét és most már Messit. Kezdett, végigjátszotta meccset, 41 évesen ez nem rossz, én annyi idősen biztos nem lettem volna rá képes, pláne most.

A portugálok mindenesetre elég szarok voltak a nyitómeccsükön ahhoz, hogy a vb nagy esélyeseivé lépjenek elő. Hogy mást ne mondjunk, négy évvel ezelőtt az argentinok egy Szaúd-Arábiától elszenvedett vereséggel nyitottak.

A K-csoportban még semmi sem dőlt el, Kolumbia és Üzbegisztán hajnal 4-kor meccsel. Jó szórakozást!

A dél-budai Duna-part talán a legelhanyagoltabb partszakasz Budapesten. A Kopaszi-gáttól, pontosabban a Hengermalom útnál lévő Dürer-kerttől délre kezdődik az igazi eklektikus káosz, alig hasznosított volt ipari terület hajléktanyákkal és dzsumbujjal keverve vegyes technikával, Budapest egyik potenciálisan legértékesebb területén.

Amikor két hete átbicikliztem rajta, direkt nem a Budafoki út városi autópályája mellett kialakított lehangoló bicikliutat választottam, hanem a parthoz legközelebbi, ember által még éppen járható ösvényeket. Láncra vert farkaskutyák, virágzó boglárkák, sóderdombok és szarkupacok között botorkálva én is azon gondolkodtam, mint mindenki, aki valami különös hóbort folytán jobban szeret fák között tekerni a folyóparton, mint egy posztindusztriális sitthalom és kamionok között a járdán: visszakapja-e még az én életemben a város a folyóját és a folyópartját.

A jó hír, és ami miatt ez a cikk is most idegurul, hogy van remény, és ezt most nem Pál írja a korinthosziaknak, hanem a XI. kerületi önkormányzat állítja. Igaz, azzal ők sem áltatnak senkit, hogy ez a remény túl gyorsan valósággá válhat.

Elkészült ugyanis a Hengermalom utca és a Fibula utca közötti, majdnem 3,5 km hosszú Duna-part zöldfelület-fejlesztési koncepcióterve, ezt mutatta be most a dél-budai önkormányzat. A cél egy összefüggő Duna-parti sétány kialakítása, gyalogos sétánnyal, új kerékpáros úttal, futópályával, pihenő- és rekreációs területekkel, sportpályákkal, közösségi funkciókkal. A tervek szerint mindezt a zöldfelületek megőrzésével, fejlesztésével, parkosítással és 800 új fával valósítanák meg.

A koncepcióterv szerint ez valahogy így nézne ki – persze ezt a műfaji sajátosságoknak megfelelően kezeljük megfelelő forráskritikával:

Meg így:

És így:

A koncepciótervet a partszakasz egyik ingatlanfejlesztője, a Metrodom finanszírozta, miután erre a településrendezési szerződésben kötelezettséget vállaltak. Mint a bemutatóra elmenő Telex írja, az önkormányzat azt szeretné, ha a többi, a területen beruházó ingatlanfejlesztő, mint a Biggeorge és a Sundel is beszállna az előttük lévő szakaszok finanszírozásába.

Délebbre, az Árasztó-part környékén, ahol valamivel már ma is rendezettebb (de csak a teljesen kaotikus északibb szakaszhoz képest) a helyzet, az állam, a Főváros és a kerületi önkormányzat együttműködésében képzelik el a megvalósítást, és felmerült uniós forrás igénybevétele is - derül ki a Telex cikkéből.

Mindez azonban még inkább a távoli jövő, és a szakaszolás időzítése nem is túlságosan konkrét.

A koncepcióterv szerint a fejlesztésék üteme attól függ, hogy mikor kezdődnek a beruházói fejlesztések az egyes telkeken. Leghamarabb szerencsére éppen a legkatasztrofálisabb állapotú északi részen, a Galvani út és a Hengermalom út között indulhat a tényleges megvalósítás, de a XI. kerületi önkormányzat azért itt is azzal számol, hogy az átadásig még három évet kell várni - és tudjuk, hogy ezek a tervek menet közben általában nem gyorsulni, hanem csúszni szoktak.

A délebbi szakaszon, ahol most a rossz állapotú bicikliút közvetlenül a Duna fölött halad, még sokkal későbbi lehet az átadás. Hivatalosan ezért most az a mondás, hogy a teljes, 3,5 kilométeres szakasz, hidakkal, 2,6 méter széles kerékpárúttal, néhol a folyó fölé bekanyarodó lebegő sétánnnyal 3-8 éven belül valósulhat meg.

Jó lenne, ha ezt valahogy mégis fel lehetne gyorsítani. Amúgy is nagyon ciki, hogy az Eurovalo 6 nemzetközi kerékpárút budapesti szakasza egyszerűen értelmezhetetlen errefelé, de messze nemcsak a kerékpárosokról van szó. A túlépített Dél-Buda hosszabb szakaszokon most fizikailag sem tud könnyen átjutni a maga Dunájához, a folyóhoz, ami igazán élővé tehetné a környéket, ami nagyon szenved a valódi várostervezés hiányától.

Akár már holnap aláírhatják az Egyesült Államok és Irán közötti békéről szóló megállapodást, mondta Donald Trump amerikai elnök a G7-csúcson tartott sajtótájékoztatóján a BBC tudósítása szerint. Azt az iráni külügyminisztérium is megerősítette, hogy a felek hamarosan aláírhatják a dokumentumot.

Ugyan az elnök szerint még nem végleges, de ismertették a leendő megállapodás 14 pontját is. A szándéknyilatkozat egyebek mellett előírja, hogy Irán soha ne rendelkezhessen atomfegyverrel, és szerepel benne egy 300 milliárd dolláros alap létrehozása is, amit az ország „újjáépítésére és gazdasági fejlesztésére” használnának fel, de az Egyesült Államoknak nem kötelező ehhez hozzájárulnia. Magas rangú amerikai tisztviselők ugyanakkor világossá tették, hogy az Egyesült Államok teljesítményalapúnak tekinti ezt a megállapodást, amely „semmire” nem kötelezi el magát, amíg Irán nem teljesíti saját kötelezettségeit.

A fontosabb pontok:

• A katonai műveletek azonnali és végleges befejezése minden fronton, Libanont is beleértve.
• Az USA és Irán is vállalja, hogy legfeljebb 60 napon belül tárgyalásokat folytat és végleges megállapodást kötnek.
• Az USA 30 napon belül feloldja az Irán elleni tengeri blokádját, illetve a végleges megállapodás megkötését követő 30 napon belül a csapatait is kivonja.
• Újra megnyílik a Hormuzi-szoros és 60 napig díjmentes is marad.
• Az USA megszünteti az Iránnal szemben bevezetett szankcióit, de ennek az ütemtervéről meg még kell majd állapodni.
• Az USA és Irán megállapodott abban, hogy Irán soha nem lesz atomfegyvere, és együtt fognak működni Irán dúsított nukleáris anyagának eltávolításában „a NAÜ felügyelete alatt, a helyszínen történő keveréssel”.

A kormány kezdeményezi a védett üzemanyagár kivezetését, erről a szerdai kormányülésen döntöttek. A lépést egy Facebook-posztban Magyar Péter azzal indokolja, hogy a héten várhatóan már 10-15 forinttal amúgy is a védett ár alá csökken az üzemanyagok ára a kutakon.

A védett áras rendszert még az Orbán-kormány vezette be a közel-keleti háború közvetlen árhatásainak a kivédésére március 11-én. A kivezetését az olajárak és a forint alakulásához kötötték, azóta pedig a béketervek hatására az olaj világpiaci ára nagy esésbe kezdett, és közben a forint is sokat erősödött, az euroárfolyam már a 350 forintot karcolgatja.

Mint a Portfolio is írja a döntés előtti cikkében, a védett üzemanyagárat már idáig is sokszor bírálták. Bár a rendszer a rögzített kiskereskedelmi áraival kedvez az autósoknak, és a nagykereskedők sem jártak rosszul, hiszen ők fixált áron intézhették a beszerzéseiket az ország stratégiai gázolaj- és benzintartalékából, ennek megvan az ára: Magyarország stratégiai üzemanyag- és kőolajkészletei történelmi mélypontra zuhantak.

Emiatt a védett áras rendszer sokáig nem maradhat fenn, és a Tisza-kormány már korábban is tárgyalt a Mollal a kivezetésről.

Magyar Péter miniszterelnök a posztjában, amellett, hogy a Fidesz 1000 forintos benzinárral való riogatására emlékeztet, azt hangsúlyozza, hogy a kormány a jövedéki adó csökkentését fenntartja, akárcsak a MOL a csökkentett árréseket. Magyar szerint a védett ár idáig havi 50 milliárd forintjába került a költségvetésnek.

A Gilgo Beach-i sorozatgyilkosként ismert Rex Heuermann, aki beismerte nyolc nő brutális meggyilkolását, szerdán megkapta a maximális büntetést. Három életfogytiglani börtönbüntetést fog letölteni elsőfokú gyilkosságért, plusz 25 év börtönbüntetést négy másodfokú gyilkosságért, mindegyiket egymás után.

Áprilisban Heuermann elismerte, hogy megkötözte és megfojtotta áldozatait, majd a maradványaikat szétszórta Long Island félreeső strandjain – írja a BBC.

„Undorító és aljas, kis ember vagy, ha egyáltalán férfi vagy. És gyáva vagy” – mondta Timothy Mazzei bíró, miközben kihirdette a maximális büntetést a Long Island-i Riverheadben tartott tárgyalóteremben. „Vigyék ki innen!”

A Gilgo Beach-i gyilkosságok néven is elhíresült, a Netflix Lost Girls-filmjének alapjául szolgáló emberölések gyanúsítottja, Rex Heuermann az ítélethirdetés előtt rövid vallomást tett, amelyben vállalta a felelősséget, majd elismerte, hogy szavainak ezen a ponton már „nincs értelme”. Amikor a bíró megkérdezte, hogy „egy kicsit sajnálja-e”, azt válaszolta, hogy „igen”.

A gyilkosságok 1993 és 2010 között történtek, de az ügy felderítése több mint egy évtizedet vett igénybe. Miután kezdetben ártatlannak vallotta magát, Heuermann végül beismerte a 24 éves Melissa Barthelemy, a 22 éves Megan Waterman, a 27 éves Amber Costello, a 25 éves Maureen Brainard-Barnes, a 20 éves Jessica Taylor, a 24 éves Valerie Mack, a 28 éves Sandra Costilla és a 34 éves Karen Vergata meggyilkolását.

A rendőrség 2023-ban tartóztatta le Heuermannt, egy kétgyerekes, nős férfit. A 62 éves építészt a Suffolk megyei rendőrség vette őrizetbe, akik manhattani irodájában fogták el, miután egy pizzásdobozon hagyott DNS révén összefüggésbe hozták a gyilkosságokkal.

Heuermannt először hét nő meggyilkolásával vádolták, de áprilisban bűnösnek vallotta magát egy további, 1996-os gyilkosságban is. Sok áldozatát évekig nem találták meg, az ügy 2010-ben került napvilágra, amikor a nyomozók négy holttestet találtak egymástól negyed mérföldes körzetben a Gilgo Beachen.

A Suffolk Megyei Rendőrkapitányság eleinte nem vonta be a szövetségi nyomozókat a vizsgálatba, és a nyomozás vezetői különálló akadályozási botrányokkal szembesültek. 2022-ben, új vezetéssel, a Suffolk Megyei Rendőrség a gyilkosságok kivizsgálására létrehozott egy munkacsoportot, amely mindössze hat hét alatt eljutott Heuermannhoz.

Nyári diákmunka 2026 néven bértámogatási programot indít a Szociális és Családügyi Minisztérium, a támogatást a munkaadó cégek igényelhetik idén nyáron a 25 év alatti diákok után.

A cél a 16 és 25 év közötti diákmunka terjesztése, ez ugyanis Magyarországon alatta van az uniós átlagnak, noha a cégek a 25 év alatti adómentesség miatt elvileg már most is érdekeltek abban, hogy diákokat alkalmazzanak.

Az SZCSM most egy összegszerűen is jelentős újabb támogatással akarja a munkaadókat jobban motiválni.

Ez szakképzettséget nem igénylő munkáknál azt jelenti, hogy nyolc órás állásnál havi 242 100 forintot adhat az állam a diákmunkások után, és a bérük 75 százalékát két hónapra megtéríti a sikeresen pályázó cégeknek.

A program csak a július 1. és augusztus 31. közötti időszakra szól, és vannak szektoriális megkötések is: a teljes munkaidős, 8 órás foglalkoztatást a turizmusban és vendéglátásban, valamint a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban lehet háromnegyedrészt az állammal megfinanszíroztatni.

A program támogatja az önkormányzatoknál és az önkormányzati cégeknél is a nyári diákmelót, de ott a támogatás csak legfeljebb napi hat órás alkalmazásnál jár, és az összege is alacsonyabb emiatt.

Praktikusan a támogatásra a munkaadók tudnak pályázni, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat oldalán lehet leadni a kérelmeket, de a diákoknak is ki kell tölteni egy regisztrációt – ez már most, június 17-től lehetséges. (MTI)

A szerdán bejelentett elbocsátási terv a következő három évre kitűzött 500 millió font (több mint 200 milliárd forint) költségmegtakarítási cél elérésének egyik sarkalatos eleme. A 2027-2028-as pénzügyi év kezdetéig első lépésként 550 alkalmazottnak kell távoznia a cégtől. A vállalat felajánlja az önkéntes kilépés lehetőségét, de Matt Brittin vezérigazgató szerint szükségessé válhat elbocsátások elrendelése is. Az 550 állás szerdán bejelentett megszűnésével az 500 millió fontos megtakarítási célból 160 millió font teljesíthető.

A BBC azzal számol, hogy a három évre szóló leépítési program végéig 1800-2000 alkalmazottjától kell megválnia a költségtakarékossági célkitűzés elérése végett. A 104 évvel ezelőtt alapított BBC-nél jelenleg csaknem 22 ezren dolgoznak, vagyis a szerdán bejelentett leépítési terv az állomány 8-9 százalékát érinti. Matt Brittin vezérigazgató szerint ugyanakkor a felsővezetői szinteken a munkahelyek legalább tíz százaléka megszűnik.

Az első leépítési hullám a hírszolgáltató és a tartalomgyártó részlegeket, valamint az Egyesült Királyságot alkotó országokban (Angliában, Walesben, Skóciában és Észak-Írországban) működő, helyi hírekre és műsorok gyártására szakosodott, Nations nevű osztályt érinti. A vezérigazgató hozzátette, hogy a leépítésekkel együtt több a BBC több állandó programja is megszűnik.

A médiatársaságnak évente hozzávetőleg 5,4 milliárd font bevétele van. Ennek zömét a jelenleg évi 180 fontos (73 ezer forintos) előfizetési díj adja. Ezt minden olyan brit háztartásnak kötelezően fizetnie kell, amelyben van televíziós közvetítés vételére alkalmas eszköz. Szerdai tájékoztatóján Matt Brittin vezérigazgató ugyanakkor kiemelte, hogy a lakosság körében folyamatos az átvándorlás a hagyományos televíziózástól az alternatív, jórészt online tartalomszolgáltatókhoz, és ennek tükröződnie kell a BBC létszámgazdálkodásában is. (MTI)

Az afganisztáni tálib hatóságok kezdeményezésére szerdától tilos az afganisztáni közalkalmazottaknak az okostelefonok használata – erősítette meg több tisztviselő.

„Felolvasták az Iszlám Emirátus szóbeli rendeletét, és minden osztályvezetőt arról tájékoztattak, hogy a mai naptól egyetlen közalkalmazott sem használhat okostelefont” – közölte az AFP-vel egy északkelet-afganisztáni, Badahsán tartományból származó köztisztviselő, aki biztonsági okokra hivatkozva névtelenséget kért.

A múlt héten egy, a legfelsőbb bíróságnak tulajdonított, hasonló tartalmú körlevél is elterjedt a közösségi médiában. A dokumentum szerint „minden osztályvezetőt felkértek arra, hogy saját tartományukban tájékoztassák beosztottakat: június 17-től az okostelefonok használata szigorúan tilos”. A rendelkezés a polgári és katonai személyzetre egyaránt vonatkozik, és ez alól csak Hajbatullah Ahundzáda legfőbb vallási vezető adhat felmentést. Az intézkedést - amelynek indokait nem részletezték - hivatalosan nem hozták nyilvánosságra és a kormány két szóvivője sem reagált az ezzel kapcsolatos megkeresésre.

Irfan Andarh, Gazni tartomány bányászati és kőolajügyi igazgatóságának munkatársa ugyanakkor megerősítette, hogy a tiltás életbe lépett.

„Döntés született arról, hogy szerdától Gazni tartomány valamennyi hivatalában tilos az okostelefon használata” – írta az egyik közösségi oldalon.

Az okostelefonok széles körben elterjedtek az afgán városokban, és korábban a közszférában is mindennaposak voltak. Egy városi hivatalnok szerint a dolgozókat figyelmeztették: a tilalom megszegése akár elbocsátással és büntetőeljárással is járhat, és akár hat hónap szabadságvesztésre is ítélhetik őket. A tálib hatóságok 2021 augusztusi hatalomátvétele óta az iszlám jog szigorú értelmezése szerint kormányozzák az országot. Tavaly több tartományban átmenetileg korlátozták a szélessávú internet-hozzáférést, és két napra minden távközlési hálózatot lekapcsoltak. (MTI)

• Orbán Viktor szerdán Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót a Patrióta pártszövetség másnapi csúcstalálkozója előtt.
• Mi többek között arról kérdeztük a volt miniszterelnököt, hogy beszélt korábban arról, hogy ő a felelős a választási vereségért, de ez pontosan mit jelent, személy szerint miben hibázott.
• Illetve, hogy bánja-e, hogy a nagy víziók helyett nem fordított nagyobb figyelmet a rábízott államra inkább.

Vádat emelt az ügyészség Siposné Horváth Anita mezőcsáti fideszes polgármester nyelvvizsga-ügyében. A Mezőkövesdi Járási Ügyészség nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt fordult a bírósághoz – írja a 24.hu.

A polgármester még 2020-ban szavaztatott meg magának a képviselő-testülettel nyelvpótlékot, amit azóta rendszeres juttatásként fel is vett. Így összesen mintegy 2 millió forintot vett fel a rendszeres nyelvi pótlékoknak köszönhetően.

A polgármester tavaly az őt ért „támadásokra válaszul” egy közösségi médiás videóban bemutatta a vizsgadokumentumát, amiről azt állította, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem intézményi nyelvi vizsgája volt. Csakhogy Tompos Márton megtalálta az egyetem szabályzatát, amely kimondja, hogy az úgynevezett „diplomamentő” nyelvvizsga nem használható állami nyelvvizsgaként, és nyelvi pótlék felvételére sem jogosít.

A polgármesternő ennek ellenére azt állította, hogy a vizsgaügy csak azért került napirendre, mert a Tisza Párt és Magyar Péter helyi fórumán „kiállt Mezőcsát érdekeiért”.

Orbán Viktor Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót a Patrióta pártszövetség csütörtöki csúcstalálkozója előtt, de mondani igazán csak egy dolgot akart: azt hangsúlyozni újra, hogy a választási bukása nem jelenti azt, hogy a szuverenista jobboldalnak máshol is leáldozott volna.

„A Fidesz veresége nem változtat azon a szerintem történelmileg determinisztikus tényen, hogy Európában folytatódik a patrióták előretörése. Egyetlen választási vereség sem írja ezt felül” - hangoztatta a Fidesz elnöke, aki szerint a bevándorlásellenes és szuverenista pártok Európában a következő években tovább erősödnek majd.

„Azt az üzenetet akarom átadni, hogy bár Magyarországon a Fidesz vereséget szenvedett, ez nem változtat a mi külpolitikánkon, a Fidesz elkötelezett támogatója marad a patrióta mozgalomnak”

– mondta Orbán Viktor, azt hangsúlyozva, hogy a cseh Babiš révén az ő veresége után is lesz patrióta miniszterelnök az Európai Unióban. Orbán szerint a következő, nagy áttörésre esélyes ország patrióta szempontból Ausztria, és mint mondta, hétvégén ott lesz ő is Bécsben a jobboldali FPÖ születésnapi rendezvényén.

Vivát Le Pen, Trumpról most ne beszéljünk

Orbán mellesleg hitet tett a bűncselekményekkel vádolt Marine Le Pen mellett is, akinek az ügyében júliusban dönt majd a bíróság, és könnyen eltilthatják a francia elnökválasztáson való indulástól is. Orbán most azt mondta, hogy a Fidesz jelentős részben Le Pen személye miatt választotta a Patrióta pártcsaládot a többi jobbos szövetséggel szemben, miután távoztak az Európai Néppártból.

„Mi őt egy legendának tartjuk. Most, hogy a lex Orbánnal akarnak engem kizárni, külön szimpátiám az övé, mert ővele is hasonlóképpen akarnak elbánni”

– mondta Le Penről, úgy biztosítva őt a támogatásáról, hogy ezzel ki nem mondva azért Le Pen párton belüli riválisát, a mérsékeltebb irányba húzó Bardellát is leszólta.

A patrióta pártok számára nemcsak a Fidesz veresége jelent problémát mostanában, nagyobb nehézséget okoz az EU-szkeptikus szervezeteknek, hogy Donald Trump támogatása most már inkább jelent tehertételt, mint előnyt a számukra. Orbán a sajtótájékoztatóján elmondottak szerint Trump szövetségeseként és kvázi magyar hangjaként nem akarja ezt a kérdést kiélezni. Ezt ő úgy csomagolta be, hogy a patrióta pártok, mivel alapvetően nemzeti érdekeket képviselnek, nem akarnak minden fontos kérdésben egységes álláspontot kialakítani, így Amerikával kapcsolatban sincs erre szükség - szemben például a migráció, a klímaügy vagy az energiapolitika témájával, ahol ez lehetséges.

A volt miniszterelnök az esetleges nemzetközi karrierjéről szóló találgatások kapcsán azt mondta, valójában soha nem merült fel komolyan, hogy ő lehetne a Trump-féle Béketanács elnöke, ez csak egy nemzetközi politikai pletyka.

Egy fantasztikus ország

A Fidesz történelmi vereségéről Orbán Brüsszelben főleg a gazdasági okokat és a külső tényezőket hangsúlyozta. Arról beszélt, hogy 2022 után hiába próbálta, nem tudott olyan gazdaságpolitikai utat találni, amin a magyar gazdaság akkor is fejlődhet, ha az Európai Unió nem képes növekedni.

„Ezt próbáltam, de nem sikerült megtalálni. Nagyon nehéz Magyarországot sikeresen tartani, ha Európa nem ebbe az irányba halad” – mondta. A neki nem tetsző kérdéseket egy-egy szóval lekeverő Orbán máskülönben úgy beszélt, mintha egy nagyon sikeres országot hagyott volna hátra.

„Mi egy fantasztikus országot csináltunk 16 év alatt, számos, Európában példátlan sikerrel”

– mondta, és leginkább a foglalkoztatottságra és a bevándorlók hiányára hivatkozott.

Micsoda kórházak

A 444 kérdésére, hogy nem kellett volna-e a vizionárius világmegfejtések helyett inkább többet foglalkoznia olyan húsba vágó szakpolitikai kérdésekkel, mint az oktatás vagy az egészségügy állapota, azt válaszolta, hogy a kis és nagy dolgok kiegészítik egymást a kormányzásban, és ő igenis rengeteget foglalkozott az oktatással és az egészségüggyel. „2010-ben a kórházak sokkal rosszabb állapotban voltak, mint most. Nagy eredményeket értünk el az egészségügy területén” – állította, és azzal ütötte el a kritikákat, hogy ezek olyan területek, ahol soha nem lesz mindenki elégedett.

Bár Orbán a Fidesz-kongresszus után most is magára vállalta a felelősséget a választási vereségért, de arra, hogy konkrétan milyen hibákat követett el, nem mondott semmit. A belső vitákról annyit árult el, hogy voltak ilyenek, és többen félfordulatot szorgalmaztak a párton belül bizonyos ügyekben, de ő nem kívánt változtatni – ezt most is alapvetően erényként mondta –, azt hangsúlyozva, hogy ő kuruc.

Vétó!

Arról, hogy a Tisza-kormány jó úton halad afelé, hogy hazahozza a befagyasztott uniós forrásokat, Orbán azt mondta, hogy a kormányváltás után Magyarország taktikát váltott: míg a Fidesz-kormány vétóval válaszolt arra, hogy szerinte az Európai Bizottság pénzügyileg zsarolta őket, Magyar Péterék „a zsarolásra megadással válaszolnak, teljesítik, amit Brüsszel követel”.

A Fidesz vétópolitikáját, bár az uniós pénzek nagy része már négy éve nem jön, Orbán Viktor utólag sem látja elhibázottnak. Azt hangsúlyozta, hogy a további vétófenyegetésekkel a forrásokat 2026 decemberéig szerinte megkaptuk volna, szóval már csak egy kicsit kellett volna kibírni, hiszen a következő uniós költségvetési ciklus elfogadásának blokkolásával Magyarország végül eredményesen tudta volna kijátszani az Európai Uniót.

Sőt, Orbán szerint a Tisza-kormánynak is folytatnia kellene a vétófenyegetéseket.

Szerinte ezzel azt a kétmilliárd eurót is haza lehetne hozni, amiről valójában tudni lehet, hogy azért vesztek el Magyarország számára, mert a Fidesz éveken át nem tette meg azokat a lépéseket, amiket az Európai Bizottság elvárt volna, és már minden határidőből kifutottunk.

Aljas rágalom

„A családtagjai egy része már Amerikában van, jobb, ha a korrupciós ügyek miatt ott is maradnak?”

– kérdezte a Financial Times Orbántól, aki erre egyetlen nemmel válaszolt, és több, korrupcióra vonatkozó kérdést is azzal ütött el, hogy ő a tények embere, nem foglalkozik sejtetésekkel, és ez már nem az ő dolga, hanem a hatóságoké.

„A pedofíliaügyekről is ki fog derülni, hogy lufi. Biztos vagyok benne, hogy ki fog derülni, hogy minket pedofíliával vádolni aljas rágalom. Ugyanez lesz a korrupciós vádak jelentős részével is”

– mondta a Fidesz elnöke.

Három jegye van

A legkonkrétabb választ Orbán egy focis kérdésre adta: azt elárulta, hogy az amerikai világbajnokságon három meccsre, a két elődöntőre és a döntőre van jegye, és hat napos utat tervez.

„Jelentős” bizonyítékokat foglalt le a rendőrség annál a 65 éves férfinél, akit három társával együtt azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek a délszláv háború idején a szarajevói „hétvégi mesterlövész” utakon, írja a milánói ügyészségre hivatkozva az Ansa. A gyanúsítottak állítólag nagy összegeket fizettek a szerb milíciáknak, hogy boszniai állampolgárokat lőhessenek ki az 1993-95-ös szarajevói ostrom során, amelyben 11 000 ember halt meg.

Az ügyészek szerint a lefoglalt bizonyítékok között volt egy fénykép a gyanúsítottról, amelyen katonai egyenruhában áll feltehetően valahol Bosznia-Hercegovinában, illetve egy hangtompítót is találtak a lakásán. A házkutatásra volt felesége és volt partnere vallomása alapján került sor. A kihallgatás során a volt partner azt mondta, hogy a gyanúsított mesélt neki rémálmairól, mert az 1990-es években embereket ölt Boszniában.

„Azt mondta nekem, hogy repülővel indult Milánóból, és hogy volt vele még néhány ember, akik a hétvégét (…) mesterlövészként muszlimokra lövöldözve töltötték”

– mondta a nő a nyomozóknak.

A 65 éves férfi kihallgatása során élt a hallgatáshoz való jogával. A többi gyanúsított egy 80 éves, Pordenone tartományból származó egykori kamionsofőr, egy 64 éves, Brianzában élő üzletember és egy toszkán személy.

Kedden ülésezett a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) szenátusa, a harminchárom tagból huszonöten voltak jelen. Napirend után tárgyaltak arról a javaslatról, amit Toronyai Gábor szenátusi tag, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) Covinuson működő szervezetének elnöke nyújtott be. Egy olyan nyilatkozatot javasolt szenátusi határozatként elfogadni, ami a MOME szenátusának május 22-i határozatához hasonlóan a kekvás működési modellel való szembenézés és leszámolás jegyében többek között az alábbi állításokat teszi:

• a BCE szenátusa egyetért „a honi tudományos élet szabadsága, az egyetemek autonómiája és a tudományos élet szereplőinek akadémiai szabadsága maradéktalan helyreállítására”, továbbá az Európai Kutatási és Felsőoktatási Térségbe való visszatérésére irányuló törekvéssel;
• a szenátus a továbbiakban az egyetem autonómiájának újraépítésén fog dolgozni;
• az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumát felszólítja lemondásra;
• a szenátus kinyilvánítja, hogy a kuratórium „önállóan nem hozhat az egyetem működésének biztosításán túlmutató döntéseket, és nem vállalhat az egyetem vezetőinek és szenátusának beleegyezése nélkül jövőbeli kötelezettségeket”.

A nyilatkozat elfogadásával emellett a testület felszólította volna a Hernádi Zsolt vezette kuratóriumot, amelyben például Lánczi András is benn ül, a „teljes, átfogó és transzparens elszámolásra, amely a pénzügyi források felhasználásától a kuratóriumi ülések jegyzőkönyveinek, határozatainak teljes nyilvánosságán keresztül az egyetem működését befolyásoló döntések teljeskörű indoklásáig terjed”. A tervezett, és a Petíciók.com-on is közzétett, ott aláírható nyilatkozat utolsó pontja arról szólt, hogy a BCE szenátusa a MOME szenátusához csatlakozva kezdeményezi egy, az összes hazai egyetem részvételével zajló felsőoktatási fórum létrehozását.

A szavazáson azonban az előterjesztés elbukott – erről, illetve magáról az egész előterjesztésről Benczes István, a BCE egyetemi tanára, akadémiai doktor beszélt egy szerdai közgazdasági konferencián (amiről itt írtunk bővebben). Benczes azt mondta, hogy a szenátus ülésén „volt 11 bátor ember, aki igennel” szavazott az előterjesztésre, de 14-en leszavazták azt, méghozzá érdemi vita nélkül. Azt mondta, úgy tűnik, az egyetem vezetésében két eltérő vízió van, „az egyik csapat töretlenül lojális” a bukott rezsimhez, míg a másik szerint nincs helyük politikából érkezett embereknek egyetemek élén. Aki egyébként annak idején nem követte volna a felsőoktatás kekvásítását: a Corvinus volt az első egyetem, ami vagyonkezelő alapítvány fenntartásába került, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány akkor 81 942 946 darab Mol-részvénnyel is gazdagodott, így az olajvállalat 10 százalékos tulajdonosa, és csak idén mintegy 24 milliárd forintnyi osztalékra jogosult.

A szenátusi ülésről és a szavazásról természetesen megkérdeztük az egyetemet is. Egy írásos válaszban megerősítették, hogy valóban volt ilyen előterjesztés a szenátus előtt, azt valóban Toronyi Gábor nyújtotta be, szabályosan és időben, illetve hogy azt valóban nem fogadták el. Kérdéseinkre továbbá azt írták:

„A javaslat napirendre vételéről a szenátus titkos, véleménynyilvánító (nem hivatalos) szavazáson döntött, 13 igen és 12 nem arányban, és úgy döntött, hogy vitára bocsájtja. Az előterjesztő az ülésen felolvasta a javaslatot, ami után nem érkezett egyetlen kérés sem arra, hogy hozzászóljanak a javaslathoz. A szenátus egy újabb titkos, véleménynyilvánító (nem hivatalos) szavazáson 14:11 arányban elutasította a javaslatot. A tagoknak nem szükséges a döntéseiket indokolni, és a szavazás titkossága miatt sem a javaslat ellen szavazók személye, sem indokaik nem ismertek.”

Toronyai Gábor a 444-nek arról beszélt, a javaslatáról napirend után szavaztak, az egyetem jogászának álláspontja szerint ugyanis a szenátus nem szólíthatja fel határozatban a kuratóriumot semmire. Ezért ez egy nem hivatalos állásfoglalás lett volna. A 11 támogató szavazatot „szép dolognak” tartja, amiben „sok esetlegesség” volt, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kekváknál a szenátust úgy állítják össze, hogy a végén a menedzsmentnek mindig többsége legyen.

A parlament a június 9-én benyújtott, „Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvénnyel két lépcsőben egyébként is megszünteti a kekva-modellt, a felsőoktatási intézményekben 2027. augusztus 31-ig (a nem felsőoktatási kekvákat már idén augusztus 31-i határidővel, róluk itt írtunk bővebben). Változás azonban már korábban is várható az alapítványi kuratóriumban, hiszen a kormány ugyanebben a törvényben 4 évben maximalizálná a tagságot (ahogy a felügyelőbizottságokban is) azzal, hogy a tag legfeljebb egyszer jelölhető újra.

A 4 év már ketyeg, emiatt várhatóak komoly változások a törvény hatályba lépése után sok kuratóriumban.

Toronyai a szenátusnak írt levélben erre a törvénymódosításra hivatkozva érvelt a nyilatkozat mellett. Azt írta, miután megszavazzák a törvényjavaslatot, a szenátus visszakapja jogát az SZMSZ és a költségvetés elfogadására, a rektorválasztásra, és a Corvinus alapítványában 5-ből 4 ember mandátuma lejár. Azt írta, a nyilatkozat elfogadása továbbra is erős szimbolikus jelentéssel bírna, alakíthatná az egyetem és a szenátus megítélést a közvélemény szemében, és a szenátus kinyilváníthatja, hogy elkezdi visszanyerni az erejét és a méltóságát. Vagyis ez számára a jövőről, az egyetem presztízséről, a szenátus méltóságáról és önbecsüléséről szólt volna.

Toronyai szerint egyébként az egyetemen vegyes a hangulat, a kollégák jelentős része aggódik a finanszírozás miatt, az egyetem ugyanis nagyon sok pénzhez jutott a Mol- és Richter-osztalékokból. (A cikket pontosítottuk, kedden volt az ülés.)

A mexikói vb-ről sokunknak vannak már éles emlékeink, pedig 1986 nemhogy nagyon régen volt, de túlzás nélkül egy teljesen másik világban történt. Vegyük például azt, hogy negyven éve néhány állástalan munkásosztálybeli angol fiatal megtehette, hogy kiutazik Mexikóba, és a helyszínen szurkolja végig az angol válogatott összes meccsét. A mostani vébén ezt már csak jóval tehetősebb társaik engedhetik meg maguknak, és ez csak egy különbség a száz közül. A Lost Down Mexico Way című dokumentumfilmnek azonban ez csak a kiindulópontja, mert ami utána történt, abból csodás játékfilmet is lehetne forgatni.

Az 1986-os világbajnokság negyvenedik évfordulójára készült, a YouTube-on elérhető dokumentumfilm elbeszéli egy csoport Wolverhampton-drukker történetét, akik életük nagy kalandjára készülve utaztak Mexikóba, de arra még ők sem számítottak, hogy ez mindannyiuk életét megváltoztatja. Bár Nagy-Britannia innen, a szocialista Magyarországról nézve irigylésre méltó helynek tűnhetett, a nyolcvanas évek közepén a szigetországot munkanélküliség, gyárbezárások, sztrájkhullámok és városi zavargások sújtották. Ez volt a Thatcher-korszak, amely nem kímélte az olyan iparvidékeket, mint a Fekete Vidéknek nevezett közép-angliai régió, amelyhez Birmingham és a köré csoportosuló kisebb-nagyobb városok tartoznak. Ilyen Stourbridge is, ahol a fiatalok előtt ugyanolyan kilátástalan jövő állt, mint a többi brit iparvárosban.

Gary, Garry, Stuart és a többiek ugyanazt az életet élték, mint millióan Anglia-szerte: örültek, ha kaptak valami munkát, kínnal-keservvel megszerzett pénzüket leginkább a pubban hagyták, hétvégenként pedig jött a meccs, aminek örömére még több sört ittak, hangoskodtak, balhéztak, néha verekedésekbe keveredtek. Abszolút megfeleltek a focihuligán definíciónak, de ők nem a szervezett, keménységükről hírhedt „cégekben” harcoló hardcore figurák voltak. Azok közé tartoztak, akiket a kívülálló szemlélő ugyanolyan könnyen „huligánnak” nevezett, mint a Chelsea Headhunters vagy az Inter City Firm tagjait (hogy a két leghírhedtebb csoportot vegyük), csakhogy az ő esetükben a verekedés nem cél volt, csak alkalmi velejárója a kalandoknak.

Márpedig a mexikói vb igazán nagy kalandnak ígérkezett, és pont a legjobbkor jött Garyéknek: valamennyien elvesztették az állásukat, a Batesy néven emlegetett Stuart ellen pedig több büntetőeljárás is folyt. Ő már érezte, hogy számára ez az utazás nagyobb téttel bír, a többiek közül pedig volt, aki úgy indult neki, hogy a barátnőjének csak annyit mondott, leugrik tejért. Az internet előtti időkben a srácoknak kb. annyi fogalmuk volt Mexikóról, hogy az valami egzotikus hely: azt se tudták, milyen nyelven beszélnek ott (nem mintha spanyolul bármelyikük tudott volna).

Itt azért nyilván felvetődik az elbeszélői túlzás lehetősége, hiszen néhány fotón kívül semmi nem maradt fenn. Kénytelenek vagyunk hinni a visszaemlékező Garynek, Batesynek, plusz Arnie-nak, aki már Mexikóban csapódott hozzájuk, mivel ő is a környékről származik – csak épp Birmingham City-szurkoló –, valamint Steve-nek, aki amerikaiként haverkodott össze az angolokkal, amikor azok átrándultak Texasba. De miért ne hinnénk? Amit elmesélnek, simán lehet igaz, és közben annyira jó figurák, hogy akarunk is hinni nekik.

Azt is elhisszük tehát, hogy Monterrey városában a nyolcvanas években annyira kevés külföldi járt, hogy azoknak az angol szurkolóknak is örültek, akiket épp akkor tiltottak ki egész Európából. Itt játszotta a csoportmeccseit az angol válogatott, a magukat viccesen Disco Firmnek nevező társaság pedig természetesen jelen volt mindhárom mérkőzésen. A nemzetközi fociról láthatóan nem sok fogalmuk volt, hiszen azt gondolták, a portugálok (az előző Eb-n elődöntőt játszottak, ahová Anglia ki se jutott) könnyen verhetők lesznek, erre egy rém gyenge meccsen legyőzték őket. Ezen a meccsen az angolok azzal szórakoztatták előbb magukat, később az egész stadiont, hogy a pucér feneküket mutogatták.

Aztán a saját kárukon tanulták meg, hogy a mexikói törvények büntetik az utcai italozást, csakúgy, mint a félmeztelen sétálást a köztereken (utóbbin egyébként idehaza is el lehetne gondolkodni), arra pedig ők is rájöttek, hogy az utazási csekk szabályainak köszönhetően kétszer kaphatják meg a pénzüket: miután beváltották a náluk lévő csekkeket, bejelentették a kiállítónál, hogy elvesztették a csekkfüzetet, a cég pedig átutalta nekik az „elveszett” összeget. Ehhez csak a brit követségre kellett elzarándokolniuk, ahol már száz, a csekkfüzetét elveszítő angol szurkoló állt sorban.

A féktelen sörözésekbe és kalandokba torkolló buli akkor kapott gellert, amikor pár napra átugrottak a Texas legdélebbi csücskében lévő South Padre Island nevű üdülővárosba. Ott előbb kiadták magukat az angol válogatott tagjainak, és így szereztek rövid ideig tartó népszerűséget, de ennél fontosabb, hogy kiderült, könnyedén kaphatnak munkát. Úgyhogy a tengerparton heverészve szöget ütött a fejükbe a gondolat, hogy minek mennének haza az esős, lepattant Stourbridge-be?

De előbb még vissza kellett menniük, hogy kövessék az angol válogatottat, amely Lengyelország legyőzésével továbbment a csoportból, sőt a nyolcaddöntőn is túljutott, és Mexikóvárosban nem más várta őket, mint a falklandi háború óta ősellenség Argentína. „Az egész stadion látta, hogy kéz volt!” – mondják Diego Maradona első góljáról, de a másodikról ők is elismerik, hogy a vébék történetének talán legemlékezetesebbje volt. Számukra azonban az igazi meccs a lefújás után kezdődött, ahol a jelentős létszámfölényben lévő argentin szurkolók végigkergették őket az Azték-stadiont környező utcákban, mielőtt a hadsereg kimentette volna a társaságot.

A Disco Firm számára tehát véget ért a világbajnokság, ők viszont úgy döntöttek, maradnak. Utazgattak még kicsit, aztán átrepültek Dallasba, ahol pillanatok alatt sikerült munkát találniuk. Volt, aki további utazásokra gyűjtött, volt, aki céget alapított, végül az USA-ban és Mexikóban találták meg a számításukat. Most, negyven év elteltével újra találkoznak, méghozzá pont Dallasban, ahol Anglia magyar idő szerint szerda este játszik Horvátországgal. Ott lesznek a hetven felé közelítő egykori balhés arcok, így Gary is, aki egy szennyvíz- és csatornaberendezésekkel foglalkozó, komoly vállalatot alapított, mielőtt tavaly nyugdíjba ment.

Stuart a houstoni autóiparban helyezkedett el, míg Arnie Mexikóban maradt, ahol egy monterreyi nyelviskola vezetője lett. Csak negyedik társuk, a Rabbithead néven emlegetett Garry nem érhette meg az évfordulót, ő így kimaradt a filmből is.

Jack Leigh filmje nincs negyven perc, és tényleg remek szórakozás egy jóval egyszerűbbnek és izgalmasabbnak tűnő időszakról, amikor még létezett az amerikai álom, és reális volt az a fajta újrakezdés, hogy valaki azt mondja a barátnőjének, „leugrok tejért”, és egy-két hónap múlva már egy másik kontinensen él.

Lost Down Mexico Way, 2026, 38 perc, YouTube

Közzétették szerdán a kormany.hu-n a miniszteri vagyonnyilatkozatokat. Ezek szerint Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter felerészben tulajdonosa Csornán egy 237 négyzetméteres családi háznak, emellett 209,7 hektár termőföldtulajdonnal rendelkezik Csornán, valamint Rábapordány, Dör, Bodonhely és Bágyogszovát településeken. A szántó és gyep besorolású földeket 36 pótlapon szerepelteti nyilatkozatában, ami szerint föld bérbeadásból származó bevétele is van. A miniszter értékpapírban tart 34 ezer eurót és 9,4 millió forintot, bankszámláján 7 millió forint van, hitelintézettel szembeni tartozása pedig 8,5 millió forint.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a II. kerületben egy 81 négyzetméteres lakás birtokosa, és Badacsonytomajban van egy 100 négyzetméteres üdülője is. Értékpapírban több mint 114 millió forintot tart, tartozása nincsen. Vagyonnyilatkozatában kutatóként havi bruttó 200 és 500 ezer forint közötti jövedelmet vallott be, illetve díjazás nélkül látja el egy közalapítvány kuratóriumi elnökségét.

Görög Márta igazságügyi miniszter Szegeden felerészben tulajdonosa egy 65 négyzetméteres lakásnak, és egy 300 négyzetméteres családi háznak, emellett haszonélvezeti joga van egy budapesti VII. kerületi 70 négyzetméteres és egy szegedi 78 négyzetméteres lakáson is. A miniszternek van egy 2022-ben vásárolt 2018-as évjáratú BMW X5-ös autója, és mintegy 35 millió forintot tart értékpapírban. Hitelintézettel szemben 7,5 milliós tartozása van, és egy millió forintot szerepeltet a szerződés alapján fennálló pénzkövetelések között. Görög Márta nyilatkozatában a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam- és Jogtudományi Karán intézetvezető egyetemi tanárként és dékánként kapott fizetését, valamint az SZTE rektori megbízottjaként és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság kollégiumi elnökeként kapott jövedelmét szerepelteti. A miniszter díjazás nélkül tagja egy kft-nek is.

Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszternek négy ingatlanja van: egy Budapest XI. kerületben lévő 57 négyzetméteres, valamint egy 36 négyzetméteres lakás, egy 885 négyzetméteres telek rajta családi házzal Nagykovácsiban. 2021-ben örökléssel résztulajdonosa lett egy II. kerületi 437 négyzetméteres lakóháznak udvarral, amellyel kapcsolatban azt közölte: a 23940/100000 arányú tulajdoni hányadára végrehajtási jog van bejegyezve. Ruff Bálintnak van egy 2020-ban vásárolt Volvo V60-as autója. A védett műalkotások között egy 2010-ben örökölt nemesi oklevelet tüntetett fel a miniszter, aki négyezer kötetes könyvtárral rendelkezik. A politikusnak 1,8 millió forint értékben van OTP-részvénye; bankszámláján 7,3 millió forint van, de eurót és dollárt is tart, összesen 7,4 millió forint értékben. Ruff Bálint adóstárs egy 9,3 millió forintos babaváró támogatással nyújtott kölcsönben, magánszemélyeknek pedig 35 millió forinttal tartozik. A miniszteri megbízatása előtti három évben tanácsadó volt a józsefvárosi önkormányzatnál, valamint Szeged városánál is dolgozott, míg az Invisible Hand Tanácsadó Kft.-ből osztalékot vett ki.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszternek nincs változás az ingatlanjaiban a januári, még fővárosi képviselőként benyújtott nyilatkozatához képest. Az I. kerületben egy 113 négyzetméteres, a XI. kerületben egy 67 négyzetméteres, illetve egy 82 négyzetméteres lakásnak a tulajdonosa. Édesanyjától egy XII. kerületi, édesapjától egy III. kerületi ingatlant örökölt, de édesapjától egy balatongyöröki gyümölcsöst is kapott. Anyai öröksége egy 2008-as Audi A4-es. A miniszter több mint három oldalon át sorolja jelentős részben édesanyjától örökölt, értékpapírban elhelyezett megtakarításait, egyéb befektetéseit, részvényeit, utóbbiak száma nőtt is előző vagyonnyilatkozatához képet. Januárhoz képest átalakult állampapír-portfóliója is: míg januárban magyar állampapírban több mint 15 millió forintot tartott, most 2,4 millió forintja van; euróban nyilvántartott magyar állampapírjainak értéke továbbra is 145 ezer, és újdonság az OTP portfóliókezelt állománya, amelynek névértéke 46 millió forint. Vitézy Dávidnak 2,5 millió forint készpénze, bankszámláján pedig 3,4 millió forintja és 2 millió forint értékű devizája van; két lakáshitel miatt 44 millió forinttal tartozik banknak, míg magánszemélyekkel szembeni tartozása 3,5 millió forint. Miniszteri kinevezése előtt jövedelme származott a fővárosi képviselőségből, valamint a Közlekedési Kutató Kft. ügyvezetői posztjából. Vitézy Dávid ingatlanbérbeadásból is bevételhez jut.

Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadónak Budapest XIII. kerületében három ingatlanja van: egy 50 négyzetméteres társasházi lakás, egy 505 négyzetméteres ingatlan rajta családi házzal és egy 461 négyzetméteres lakóház. A főtanácsadó Balatonszemesen is rendelkezik családi házzal egy 1151 négyzetméteres ingatlanon, a Fejér vármegyei Válon pedig egy 1133 négyzetméteres beépítetlen terület résztulajdonosa. Tóth Péternek van egy 2018-ban vásárolt Seat Alhambrája és egy 2023-ban vett Regal OBX 21 motoros kishajója. 18 millió forint készpénzt tüntetett fel nyilatkozatában. A megbízatása előtti három évben pedig bevételhez jutott a Tisza Párt kampánymenedzsereként és három cég ügyvezetőjeként. (MTI)

Az orosz energetikai infrastruktúra elleni ukrán támadások egyre jobban fokozzák az üzemanyaghiányt Oroszországban. Egy Agentstvo online portál kutatása szerint, amit a Der Spiegel szemlézett az ország számos benzinkútján már jegyrendszer működik, és nagyjából minden negyedik benzinkút vezetett már be korlátozást a benzinértékesítésre.

A jelentés szerint a Tatneft kedden országszerte az összes kútján korlátozást vezetett be, a magánszemélyek legfeljebb 30 liter benzint és 60 liter gázolajat vásárolhatnak. A vállalkozások vásárlásait 300 literre korlátozták. A Tatnyeft több mint 850 benzinkutat üzemeltet Oroszországban.

A mintegy 2200 kutat üzemeltető Rosnyeft a kútjain a kannás benzin értékesítését tiltotta be, de így járt el a közel 500 kúttal rendelkező Bashnyeft és a TNK is. A több mint 2800 kúttal rendelkező Lukoil 100 literre korlátozta az értékesítést.

A helyzet különösen nehéz az annektált Krímben, valamint az oroszok által megszállt ukrán területeken: Donyeckben, Luhanszkban, Zaporizzsjában és Herszonban. Donyeckben néha csak napi néhány órára árulnak üzemanyagot. Luhanszkban és Zaporizzsjában hivatalosan legfeljebb 20 literes mennyiséget lehet venni, sőt ott tilos a kannákban történő értékesítés is.

Az orosz energiaügyi minisztérium kezdetben tagadta, hogy az ukrán támadások miatti benzinhiányból erednek a korlátozások, majd végül elismerte, hogy mindez „ideiglenes nehézségekhez vezetett az üzemanyag-ellátásban számos déli régióban”.

Nyílt levelet írt Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa Orbán Viktornak, amiben pontról pontra végigveszi, hogy az elmúlt 16 évben milyen módon és milyen intézkedésekkel próbálták őt tönkretenni. Mindezt azért, hogy Orbánék megszerezzék Bige vagyonát, vagy ahogy ő fogalmaz, „be szerették volna rakni a családi gyűjteménybe”. A levelet a Kontroll.hu-n közölte a vállalkozó.

Bige szerint „az ország legnagyobb »uzsorásának« titulált bankár barátjával közösen” próbálták Orbánék megszerezni a Nitrogénműveket. Ezt úgy, hogy miután piaci alapon hitelt adott a bank, amit Bige átstrukturált és 450 millió euróért beruházást hajtott végre, felmondta a bank a hitelt, „és a gyár felét egy strómanon keresztül meg akarta szerezni”.

A vállalkozó levelében felidézi, hogy 2013-tól elkezdték a cégét zaklatni, számos alkalommal járt kint nálunk a Nemzeti Nyomozó Iroda, amelynek nyomására 2019-ben a Katasztrófavédelem be is záratta a gyárat. A nyomásgyakorlás egyik eszközeként azonosította Bige a Gazdasági Versenyhivatal 11,05 milliárd forintos büntetését is, ami országosan és európai szinten is rekordnak számít. Ezek mellett a számos bírósági pert is részletesen felsorolja.

Majd levelét azzal zárja, hiába a rendkívüli nyomás, a vagyonelkobzási kísérletek, ő és a családja talpon maradt. „A magyar társadalomnak a következő adminisztrációval szemben a minimum elvárása, hogy helyreállítsa a jogállamiságot kompromisszumok nélkül, az ellopott vagyon teljes elkobzása és visszahelyezése a Magyar Állam tulajdonába, valamint a tolvajok törvény szerinti maradéktalan elszámoltatása. Én kénytelen voltam tűrni és várni, mert tehetetlen voltam a teljes államapparátussal szemben, de soha egyelten percig nem fordult meg a fejemben, hogy veszíthetek az Önök maffia rendszerével szemben”.

Bige levelére Orbán Viktor is reagált az MTI-n keresztül. Rövid nyílt levelében azt írta:

„Olvastam nyílt levélnek álcázott fizetett hirdetését az egyik tiszás pártlapban (még nem a Mandinerben). Megértettem, hogy nehéz az oligarchák élete, azt is megértettem, hogy tiszás oligarchák zászlóvivőjeként most könnyebb életben reménykedik. Sok sikert kívánok!”.

„Kiöregedett a csapat, szükség van az utánpótlásra” – mondta Mecser Tamás Sándor r. dandártábornok országos rendőrfőkapitány-jelölti meghallgatásán a Honvédelmi és Rendvédelmi Bizottság ülésén. Tóth Gábor rendészeti államtitkár szerint Pósfai Gábor belügyminiszter Mecser személyében olyan szemléletű tábornokot jelölt, aki „a decentralizált vezetés” és „a helyi szervek autonómiájának” híve.

A hónap elején Pósfai Gábor belügyminiszter sorra rúgta ki az alá tartozó hatóságok vezetőit, így az országos rendőrfőkapitány Balogh Jánost, a budapesti rendőrfőkapitány Terdik Tamást, továbbá az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóját, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokát. A belügyminiszter a menesztett Balogh helyére azon nyomban jelölte Mecsert.

Mecser jelöltségét a bizottság 7 igen és 1 tartózkodás (Novák Előd) mellett elfogadta.

Bürokráciacsökkentés és decentralizálás

Mecser expozéjában azt mondta, még mindig néha úgy érzi, mint egykori nyomozó, hogy „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis”, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul. Szeretné megszüntetni azokat a szerepeket, feladatokat, amik csak azért jöttek létre, hogy javítsanak a statisztikákon. A bürokrácia csökkentésére törekszik, a jelentési rendszer átalakításáról beszélt, a nem aktuális feladatok kivezetéséről.

Mecser azt mondta, a lakosok a kapitányságokkal találkoznak először, miközben a lehetőségeik beszűkültek, pedig pont nekik kéne eldönteniük, mi az, amivel az adott területen leginkább foglalkozni kéne. A megyei kapitányokat a közvetlen munkatársainak tartja, szerinte ők tudják, mi a régióban a legfontosabb, és ha ők értik a feladatukat, akkor tudják motiválni az állományukat is.

Kell a rendőr, de kiöregedett a csapat

Mecser szerint mindenhol igénylik a rendőröket a közterületeken, a közbiztonságot állami szolgáltatásnak tartja, amire mindenki – falusiak, tanyasiak, városiak – egyenlően jogosult, a minősége pedig az államtól is függ. Viszont korlátozott a rendőrök száma, ezeket kell jól elosztani, és vonzóbbá tenni a pályát.

„Kiöregedett a csapat, szükség van az utánpótlásra” – mondta, hozzátéve, hogy az átlagéletkor az ötvenet közelíti. Szerinte az utóbbi 16 évben nem igazán foglalkoztak a humánerőforrás kérdésével.

Az átképzési rendszer fejlesztéséről – akár informatika terén – és új képzési rendszerről beszélt, olyanról, ami piacképes, amivel a rendőrök a világon bárhol megállják a helyüket. Szerinte a legjobb toborzás, ha a rendőröknek gazdaságilag is biztos hátteret biztosítanak. Azt mondta, csodát nem tud tenni a létszámhiánnyal, az életpálya terén a jogalkotóknak kell tenniük.

A rendőri szakszervezetek a választás előtt arról beszéltek, hogy a rendőrségi korfa be van szűkülve, a szervezet vízfejű lett, az alsó szinteken nagy a fluktuáció.

Az egyenruhákat is említette: nem mindegy, hogy milyen képet sugároznak magukról, az ódivatúság taszítja a fiatalokat. Újakra van szükség, mondta, és felajánlotta a képviselőknek, hogy túrázzanak egyet ezekben.

Novák Előd mi hazánkos, szélsőjobbos képviselő később felvetette, hogy szívesen menetelne is az egyenruhákban, akár a Bűnvadászokkal együtt egy szegregátumban. Mecsert Simicskó kérdezte a számos jogi aggályt keltő Bűnvadászokról, akiknek a nevét a rendőrfőkapitány válaszában nem mondta ki, cserébe arról beszélt, bejelentésre kimennek, és hogy a polgárőrségnek vannak hasonló, jogszabályban lefektetett szerepkörei.

Borsodi tapasztalatok

Mecser az expozéjában arról beszélt, „nehéz városban, de inspiráló közegben” kezdte a szakmáját Kazincbarcikán. Sokat jelent számára, hogy azok, akik tényleg látják a munkáját a lakóközösségben, hogyan viszonyulnak hozzá. Szerinte Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy rendőrkapitányság vezetőjeként nem lehetett statisztikáról beszélni, ha az idősek nem tudnak aludni, a gyerekek nem mehetnek ki a játszótérre.

„Azért ülök most Önök előtt, mert arra kértek fel, hogy egy szakmai, emberközpontú rendőrség elindításában vegyek részt.”

Mecser Tamás 1988-ban kezdte karrierjét a Kazincbarcikai Rendőrkapitányságon nyomozóként. Elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, majd a Janus Pannonius Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. Dolgozott az Edelényi és a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság vezetőjeként, majd a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi rendőrfőkapitány-helyetteseként is. Korábban megkapta a rendőrségi főtanácsos, valamint az Év Rendőre címet, és átvehette a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést 2025-ben a köztársasági elnök rendőr dandártábornokká nevezte ki. Kazincbarcika Önkormányzata 2024-ben Pro Urbe Kazincbarcika díjat adományozott Mecser Tamásnak.

Mecser szerint „a kollégák részéről nagy a várakozás”, „úgy érzik, közülük került ki valaki, ugyanazt végigjártam, mint ők, vidéki vagyok, látom, hogy a napjaik hogy telnek, hogy szükség van a megbecsülésre. Ha ezt nem kapják meg, a bizakodás előbb-utóbb elkopik.”

Később Novák Előd kérdésére arról beszélt, hogy a vidék rendben tartása nem egyszerű történet, mert rengeteg mindent várnak tőle, miközben a problémák jelentős része nem rendőri feladat: a társadalmi együttélés szabályainak átalakulása, az italboltok szerepe, az emberek viselkedése az úton. Az olyan komplex kérdéseket, mint az egészségügy vagy a család, nem a rendőrség fogja megoldani, ezért kell összefogni – mondta.

Kicsit zavarosan egy rétegről beszélt, akiket az egyszeri polgárok a buszról leszállva láthatnak meg, akik mindenre fittyet hányva, boldogan zavarják a hétköznapi embereket. Oda kell menniük a rendőröknek, de akár jogszabálymódosításra is szükség lehet, hogy ezek az emberek eltűnhessenek a közterekről – mondta.

Ellenzéki támogatottság

„Őszinte, szakmailag megalapozott bemutatkozást hallhattunk.”

Ezt nem valami tiszás képviselő mondta, hanem a KDNP-s Simicskó István, aki azt mondta, hiába ellenzéki képviselő, Mecserről nem tud rosszat mondani. Simicskó szerint a rendőrség, a honvédség és a titkosszolgálat tevékenységének politikán felül kell állnia.

Mecser a fideszes Takács Árpád szerint is meggyőző, felkészült, helyben támogatott „jó zsaru”, akit támogatni tud. Takács kérdésére a feldarabolni tervezett TEK-ről azt mondta, az ott szolgálókat értéknek tartja, a szervezetről jelenleg is vannak egyeztetések.

Novák Előd azt mondta, egyedüliként nem tudja támogatni Mecser jelöltségét, de ezt nem feltétlenül szakmai, inkább elvi alapon teszi.

Választás utáni változások

A választás után a hatóságok működése látványosan megváltozott. Eljárások indultak régóta ismert korrupciós ügyekben, nyomozások értek véget hirtelen, Budapest rendőrfőkapitánya pedig tudomásul vette az idei Budapest Pride felvonulást, amit tavaly a most is hatályos törvények miatt a Fővárosi Önkormányzatnak kellett trükközve megvalósítania, ami miatt aztán vádat emeltek (majd a választás után ejtettek) Karácsony Gergely főpolgármester ellen.

Novák Előd ugyan rákérdezett, hogy most miért engedélyezték, ha tavaly nem, erre azonban Mecser nem válaszolt.

Orbán Viktor tavalyi hadjáratát a Pride-on túl a drogok ellen is indította. Ennek lényege a kiszabható büntetési tételek szigorítása – már a fogyasztókra is –, a büntetés helyett választható elterelés hozzákötése a dealerek felnyomásához, a razziák számának növelése, illetve a szórakozóhelyek bezáratása, amennyiben felmerül a drogterjesztés gyanúja. A fesztiválozók egész nyáron a Fidesz ellen skandáltak, az addiktológiai szakértők szakmaiatlanságról beszéltek, a szórakozóhelyek összefogással tiltakoztak a működésüket fenyegető törvények ellen.

Az alaptörvény-módosítással is járó szigorítás után a rendőrség elindította a DELTA Programot, aminek első évértékelőjén elmondták, harminc helyszínt zárattak be, és hogy túlnyomórészt még mindig a fogyasztók ellen indultak az eljárások – továbbá itt kampányolt Horváth László fideszes drogügyi kormánybiztos a Tisza ellen, mondván a párt támogatja a drogliberalizációt.

Számvetés és újratervezés címmel szervezett konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság az Akadémián. A szerdai rendezvényen mások mellett előadást tartott Surányi György volt jegybankelnök, László Csaba volt pénzügyminiszter, Halmai Péter akadémikus, az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke, valamint Benczes István, a Corvinus egyetemi tanára, az MTA doktora.

Halmai arról beszélt, hogy kifulladó növekedés jellemezte a magyar gazdaságot az elmúlt években, de ha hosszabb távra nézünk vissza, akkor is azt látjuk, hogy „a növekedés átlagosan évi 1,5 százalék volt, ami nem nevezhető felzárkózási pályának”. Az EU-csatlakozást magas, de fenntarthatatlan növekedési ütem követte, ami után elkerülhetetlen volt a kiigazítás, ez összecsúszott a pénzügyi-gazdasági válsággal. Miután az véget ért – ez nagyon elhúzódó időszak volt, a gazdaság 2008-as kibocsátási szintje csak 2015-re állt helyre –, a 2010-es évek közepétől ismét volt egy megugrás, de 2020-ban nagy visszaesés jött, majd 2022 óta a stagnálási korszaka tart.

A gazdaságpolitikai fordulathoz átfogó reformok kellenek, ezzel kapcsolatban Halmai hét pontot sorolt fel, köztük volt az állami feladatok és presztízskiadások felülvizsgálata, a piactorzító beavatkozások leépítése, dezinfláció, termelékenységi fordulat, az euróövezeti csatlakozás, de felmerült az előadásában az új társadalmi szerződés igénye is.

Hogy milyen presztízskiadások voltak, többek között arról is beszélt Benczes István, amikor áttekintette nemzetközi, teljes EU-s és régiós összevetésben, hogy mire költött az Orbán-kormány. „Önmagára” – válaszolta meg a saját kérdését azzal, hogy felsorolta, mennyivel több ment igazgatásra, illetve az adósság kamatterheire. „Sportra, presztízsre és bizonyos járadékok lefölözésére ment el rengeteg pénz”, mondta, utalva olyan, Orbán szívügyeinek számító területekre, mint a sport, a kultúra vagy a vallás. Ilyen célokra ötször annyi költségvetési forrás ment el, mint a kelet-közép-európai régiós országokban, „főleg a vallásban volt ez látványos”. Az előadása szerint az Orbán-rendszerben a politikai többség a hatalommal rendre visszaélt, a gazdaságot eltorzította, az erőforrás-allokációt saját szája íze szerint alakította.

Az Orbán-kormány idején az állami szolgáltatások színvonala egyértelműen romlott. Egy olyan centralizációs mánia jellemezte az elmúlt éveket, amikről Kornai már a hatvanas években írt – mondta László Csaba, aki a központosításnak két okát látta. Az egyik: „láthatóan hittek abban, hogy ha centralizálnak, az hatékonyabb lesz”, csakhogy ez egyáltalán nem magától értetődő. A volt pénzügyminiszter szerint például atomerőműből természetesen nem kell 15 egy ekkora országba, „de nem érdemes az összes lángossütőt egy trösztbe szervezni, ahogy az iskolákat sem”. A centralizáció másik oda az volt, hogy központosított közbeszerzések a korrupciót szolgálták, „ha nem lett volna világos”.

László Csaba arról is beszélt, hogy az euróbevezetés kritériumai közül nem is a deficit, mint inkább az államadósság csökkentése lehet az új kormány számára a legnagyobb kihívás. De ha sikerül 2030-ra tényleg teljesíteni a feltételeket, akkor 2032-re lehet magyar euró. A költségvetésben azonban nagyon sok a kockázat, egyrészt a még nem látható tételeket mondta ilyennek, név szerint említve az MBH bankot és a 4iG-t, hogy azoknak mennyi állami kezességgel terhelt kötelezettségük lehet.

László Csaba kritizálta a bukott kormány számos gazdaságpolitikai gyakorlatát, így a korai költségvetés-készítést, azt, hogy pontatlanok voltak az előrejelzések és gazdasági modellek. Ezeken túl szóvá tette azt is, hogy hiányzott a transzparencia, példaként említve a Paks 2- és a Budapest-Belgrád-beruházást vagy a koncessziós szerződéseket.

Volt MNB-elnökként az előző évtizedek monetáris politikáját és számos jegybanki gyakorlatát kritizálta Surányi György. Azt mondta, hogy az idő azt igazolta: sem a 2001-2013 közötti ultraortodox, sem a 2013-2025 közötti unortodox jegybanki politika nem érte el az inflációs célját, miközben a 2013 utáni MNB-vezetés számos hibás, vagy kifejezetten politikai indíttatású döntést hozott. Ezek egyike volt szerinte a 800 milliárd forintnyi elmaradt kamatjövedelmet eredményező aranyvásárlási program: „amíg nem adják el, addig ez egy nem realizált nyereség, ebből több jövedelem nincs, viszont évente nagyon magas a tartásának a költsége”. Szerinte egy jegybanknak nem az a dolga, hogy befektessen, de ha befektetni akar, akkor pedig vehetne például NVidia-részvényeket is ilyen erővel.

Matolcsyék másik hibás intézkedésére példaként említette erre a Növekedési Hitelprogramot és Növekedési Kötvényprogramot, ami „összesen 6000 milliárd forintnyi fedezetlen tétel volt, ami egyrészt jelentős mértékben oka annak, hogy ma már 3500 milliárd forintos veszteség van az MNB könyveiben”. Ez a kibocsátás csak azért kellett, hogy a NER-elitet újabb forrásokhoz juttassák. És mivel „a költségvetés nem egyenlítette ki, a jegybank ezt pénzteremtéssel finanszírozta, és az MNB-nek ebből a hatalmas fedezetlen pénz- és jövedelemteremtéséből egyenes következményként lett a hatalmas infláció” – mondta Surányi, aki szerint a kanyarban előzés szándékából végül falnak ütközés lett, és egy lépésben 13-ról 18 százalékra kellett emelni 2022 őszén az irányadó kamatot.

A magyar háztartások végső fogyasztása az európai uniós átlag 73%-án állt 2025-ben, ezzel Lettországgal holtversenyben az utolsó a tagországok között – ismerteti a friss Eurostat-jelentést a Portfolio. A lap szerint a 2025-ös fogyasztásra most érkezett először uniós szintű összehasonlítható statisztika.

A kép nem sokat változott az előző évhez képest, de a kis elmozdulások Magyarország számára kedvezőtlenek voltak. 2024-ben Lettország lakosságának végső fogyasztása volt az utolsó az uniós átlag 72%-ával, míg Magyarország Bulgáriával holtversenyben az utolsó előtti helyen állt 73%-kkal. 2025-ben a bolgár és a lett mutató javult, így most a lettekkel karöltve a rangsor végére kerültünk, közvetlenül a 74%-on álló észtek mögé. A bolgárok 77%-ra javítottak.

A közép-európai uniós tagországok közül Románia messze előttünk van 86%-kal, Szlovákia 77, Csehország 83, Lengyelország 88%-on áll.

A listát Luxemburg vezeti 145 százalékkal, a dobogóra Németország (120%) és Hollandia (119%) fért még fel.

A magyar relatív fogyasztási szint a fejlettségi szintünkhöz képest is alacsony, írja a Portfolio.

Az izraeli erők a beszámolók szerint újabb légicsapásokat hajtottak végre Dél-Libanonban, miközben Donald Trump amerikai elnök ismét bírálta Izrael libanoni fellépését – írja a BBC.

A libanoni állami hírügynökség szerint izraeli vadászgépek Nabatieh al-Fawqa térségét és a szomszédos Kfar Tebnit külterületét támadták. Az izraeli hadsereg egyelőre nem kommentálta a történteket, korábban viszont azt közölte, hogy az Irán által támogatott Hezbollahot támadja.

Trump kedden a franciaországi G7-csúcson azt mondta, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek „felelősebben kellene viselkednie Libanonnal kapcsolatban”. Szerinte Izrael „túl régóta” harcol a Hezbollah ellen, és „túl sok embert ölnek meg”. Azt is mondta, hogy bár „remek kapcsolata” van Netanjahuval, nem tetszett neki a Bejrútra mért izraeli támadás. Hozzátette: „Az Egyesült Államok nélkül nem lenne Izrael. Nélkülem nem lenne Izrael, mert egyetlen más elnök sem volt hajlandó megtenni azt, amit én megtettem.”

Netanjahu hétfőn azt mondta, hogy országa erői „addig maradnak Libanonban, ameddig szükséges”. Irán külügyminisztere, Abbasz Aragcsi viszont arra figyelmeztetett, hogy Teherán az ideiglenes amerikai–iráni megállapodás megsértésének tekintene bármilyen újabb izraeli támadást Libanon ellen.

Az amerikai–iráni megállapodás mindössze 1,5 oldalas szövegét még nem hozták nyilvánosságra, de a közvetítő Pakisztán szerint Libanon is szerepel benne. A felek várhatóan pénteken írják alá a dokumentumot a Svájcban. Trump azt mondta, valószínűleg sajtótájékoztatón olvassa majd fel a megállapodást „szóról szóra”. Ahogy azt a 444-en is írtuk, Amerika semmit, Irán viszont sokat nyert a tervezett békemegállapodás szerint.

Emlékeznek még Lionel Messi első válogatott mérkőzésére? A 2005-ös magyar-argentinon csereként állt be, majd megindult a magyar kapu felé, Vanczák Vilmos ráncigálta, majd Messi hátracsapott. Vanczák eljátszott a nagy halált, ahogy kell, Marcus Merk pedig kiállította a 17 éves argentint.

Sokak szerint a német játékvezetőhöz hasonlóan kellett volna cselekedni a lengyel Szymon Marciniaknak az argentinok Algéria elleni szerdai vb-meccsén is.

Messi 1-0-ás argentin vezetésnél úgy lépett oda Aïssa Mandinek, hogy az akár piros lapot is érhetett volna, de sárgát mindenképp. Végül egyik se lett. Az Athletic szakírója szerint Messi belépője kifejezetten veszélyes volt, de abban nem mert állást foglalni, hogy ki kellett volna-e állítani.

Pedig nem értem, mi a kérdés. Fordított esetben megússza-e lap, akár piros nélkül Aïssa Mandi, ha így lép oda Messinek. Nyilvánvalóan nem. Hogy egy kicsit szakmailag is árnyaljam: ha a Vasutas-stadionban egy SZVSE-Martfűn így lépnek oda Dobronoky Viktornak, akkor a lelátó egy emberként tüntet a pirosért.

A játékvezető a piros lappal elég nagy szolgálatot tett volna az algériai válogatottnak, akik így aligha szaladtak volna bele egy 0-3-ba az első meccsükön. A világ viszont szegényebb lenne egy újabb Messi-csodával, egy 38 évesen elért mesterhármassal. A lengyel játékvezető így járult hozzá ahhoz, hogy Messi beérje a vébék góllövőlistáját 16 góllal vezető lengyel származású német Miroslav Klosét.

Messit amúgy felnőtt pályafutása alatt összesen négyszer állították ki. A Vanczák elleni affér már a második eset volt, előtte nem sokkal a Barcelona B-ben kellett idő előtt lemennie. A 2020-21-es szezonban Barcelona-játékosként a bajnokságban és a kupában is kapott pirosat.

Az északi-sarkköri Vorkuta város hatóságai elbontatták az elhagyott Jur-Sor település temetőjében felállított GULAG-emlékművet. A kommunizmus áldozatai előtt tisztelgő kompozíciót 2010 októberében állították fel. 33 áldozat neve mellett az ukrán címer is szerepelt rajta, az itteni, összességében több ezres táborban ugyanis részben ukránokat tartottak fogva és dolgoztattak, illetve temettek el.

A bontást a hivatalos közlések szerint az orosz–ukrán háború résztvevői kezdeményezték, arra hivatkozva, hogy a fogva tartottak jórészt a szovjethatalom ellen harcoló Ukrán Felkelő Hadsereg, az UPA fegyveresei és az ukrán nacionalista mozgalom, az OUN tagjai vagy szimpatizánsai voltak. A vorkutai városi adminisztráció a titkosítás alól 2004-ben feloldott dokumentumokra hivatkozva helyt adott a kezdeményezésnek.

A betiltott Memorial szervezet szerint a jur-sori volt az óriás vorkutai lágerkomplexum egyik fő emlékhelye. 1944 és 1950 között több száz elhunyt fogva tartottat temettek el itt. (via Meduza)

A foci-vb keddről szerdára virradó éjszakája olyan gólszerzőkről szólt, mint Kylian Mbappé, Lionel Messi vagy Erling Haaland, de az osztrákoknak valamennyiüknél kedvesebb Marko Arnautović.

A válogatott 37 éves csatára csereként beállva lőtt gólt 11-esből, és állította olyan helyzet elé a jordániai védőket, hogy kénytelenek legyenek öngólt szerezni.

A csatár a Crvena zvezdában játszik tavaly óta, addig nem is élt soha Szerbiában. Olyan csapatokban játszott, mint az Inter, a West Ham United, a Stoke vagy a Werder Bremen. Igazi diaszpóra-játékos, Bécsben született ugyan, de mielőtt Belgrádba költözött volna szerb apjának köszönhetően már folyékonyan beszélt szerbül, és szerb ortodox vallásúnak keresztelték. A 2021-es Eb-n Észak-Macedóniának lőtt gólját pedig ezekkel a szavakkal ünnepelte: „Basszátok meg az albán anyátokat!”. Ezek a gondolatok egy ízig-vérig osztrák fejben aligha fogalmazódtak volna meg. A szerb futballszövetség, ha húsz évvel ezelőtt időben észbe kap, „leigazolhatta” volna Arnautovićot.

Tavaly nyáron hősként fogadták a Zvezda drukkerei, végül felemás idényt zárt. Sérülésekkel bajlódott, harminckét meccsen mindössze 10 gólt szerzett, ami édeskevés a 2,5 millió eurós éves fizetéséhez képest. Na meg a 35 éves Aleksandar Kataihoz, a Crvena zvezda magyar felmenőkkel is rendelkező szerb csatárához képest, aki 49 meccsen lőtt 25-öt.

Évek óta középcsatárként játszik, előtte szélső volt, robosztus testfelépítése, agresszív stílusa miatt nem könnyű ellene védekezni.

A délszláv válogatottak közül ezúttal Bosznia-Hercegovina (1-1-et játszottak Kanadával) és az angolok ellen szerda este bemutatkozó Horvátország jutott ki a vb-re.

De ott van még a vb-n Arnautovićon kívül kilenc játékos, legalábbis ennyit találtam, akik nem saját hazájuk színeiben lépnek pályára, de családjuk az egykori Jugoszlávia területéről származik:

• Miloš Degenek (ausztrál, knini szerb szülők, APOEL, középhátvéd)
• Ajdin Hrustic (ausztrál, apai ágon bosnyák, Almelo, középpályás)
• Christian Pulisic (amerikai, horvát nagypapa, Milan, szélső)
• Aleksandar Pavlović (német, szerb apa, Bayern, védekező kp)
• Marko Stamenić (új-zélandi, szerb apa, Swansea, kp)
• Saša Kalajdžić (osztrák, szerb, LASK, csatár)
• Dejan Ljubičić (osztrák, boszniai horvát szülők, kp)
• Granit Xhaka (svájci, koszovói albán szülők, védkező kp)
• Ardon Jashari (svájci, észak-macedóniai albán szülők)

A jugoszláv diaszpóra-válogatott csapatkapitánya a horvát származású Tony Popovic lehetne.

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése a működés racionalizálása keretében felülvizsgálta a szabadságkiadás és -nyilvántartás rendszerét – tájékoztatta a 24.hu-t a jegybank. A lap szerint az MNB alapjaiban alakította át szabályrendszerét, így a jövőben már nem lesz lehetőség arra, hogy akár Varga Mihály jegybankelnök, akár más dolgozó éveken át halmozza ki nem vett szabadságait, „amit aztán a munkaviszony esetleges megszűnése esetén az adófizetők állhatnak”.

Mint azt a 24.hu korábbi értesülése alapján a 444 is megírta, Matolcsy György ex-MNB-elnök bruttó 170 millió forinttal távozott a munkahelyéről 2025-ben. Ebből bruttó 48 millió volt a versenykizárás, de volt egy bruttó 122 milliós tétel is szabadságmegváltás címén. Ami az első számítások szerint azt jelenthette, hogy Matolcsy a 12 éves munkaviszonya alatt alig volt szabadságon.

Az MNB most erről konkrét adatokat is küldött a lapnak. Közölték: Matolcsy György a szóban forgó tizenkét év alatt összesen 470 nap szabadságra volt jogosult, amiből mindössze 148 napot vett ki. Így „jogviszonya megszűnésekor 322 nap szabadság megváltására került sor a munka törvénykönyve vonatkozó rendelkezései szerint”. Időarányosan tehát több mint nyolcévnyi szabadságot nem vett ki Matolcsy, amit 122 millió forinttal honoráltak az adófizetők.

Csütörtöktől bruttó 5 forinttal csökken a benzin, míg bruttó 14 forinttal a gázolaj nagykereskedelmi ára – írja a Holtankoljak.hu. Az üzemanyagpiaci portál szerint a dízel esetében ez az elmúlt hetek egyik legjelentősebb ármérséklődésének számít, ami a kutak áraiban is gyorsan megjelenhet.

A nemzetközi olajpiacon továbbra is lefelé tartanak az árak, a Brent kőolaj jegyzése már 80 dollár alá csökkent. A piacot jelenleg az iráni olajszállítások várható normalizálódása és a kínálati aggodalmak enyhülése mozgatja.

Június 18-án az átlagárak tehát a következők lesznek:

• 95-ös benzin: 630 forint/liter,
• gázolaj: 641 forint/liter.

A védett árak alapján a magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező járművek a 95-ös benzint maximum 595 forint/liter, a gázolajat pedig maximum 615 forint/liter áron tankolhatják továbbra is.

Magyar Péter miniszterelnök a héten azt írta, már a héten olcsóbb lehet a védett árnál a kutakon a benzin és a gázolaj. Mind a kőolajár csökkenése, mind a forint euróval és dollárral szembeni erősödése az iráni háborút lezáró béke hírének köszönhető. A világpiaci árak már az iráni háború kitörése előtti napok szintjét közelítik. A kormány korábban éppen e két feltételhez kötötte a védett üzemanyagárak rendszerének megszüntetését.

Sikeres tüdőátültetést hajtottak végre Mette-Marit norvég koronahercegnén, aki jelenleg lábadozik a beavatkozás után – közölte a norvég királyi udvar. Az 52 éves koronahercegné várhatóan még több hétig kórházban marad, ahogy az frissen transzplantált betegeknél megszokott.

Haakon koronaherceg és trónörökös feleségénél 2018-ban diagnosztizálták a tüdőfibrózis nevű krónikus betegséget, ami hegesedést okoz a tüdőben, és rontja a szervezet oxigénfelvételét. Állapota az utóbbi időben jelentősen romlott, ezért június elején felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. A kórház szerint műtét nélkül valószínűleg legfeljebb egy éve lett volna hátra.

A koronaherceg és a koronahercegné megköszönték a nyilvánosságtól kapott jókívánságokat. A palota jelezte, hogy Mette-Marit állapotáról legközelebb várhatóan csak akkor adnak újabb tájékoztatást, amikor kiengedik a kórházból.

Nem egyszerű időszak ez a norvég királyi család számára, Mette-Marit korábbi kapcsolatából született fiát, a 29 éves Marius Borg Høibyt hétfőn nemi erőszak és családon belüli erőszak miatt négy év börtönbüntetésre ítélték. (Reuters)

A G7-országok vezetői most is zajló franciaországi csúcstalálkozójukon megállapodtak, hogy fokozzák az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat és nagyobb nyomást gyakorolnak az orosz hadigazdaságra – ez áll az eseményről kiadott közös nyilatkozatban. A Meduza rövid összefoglalója szerint a G7-ek kiemelt hangsúlyt helyeznének az ukrán légvédelmi képességek fokozására és a nagy hatótávolságú eszközök biztosítására.

Készek segíteni az ukrán katonai termelési kapacitások bővítését is, illetve támogatják az Ukrajna energetikai ellenálló képességének megerősítésére irányuló erőfeszítéseket.

„Elkötelezettek vagyunk az orosz hadigazdaságra gyakorolt nyomás fokozása mellett. Ennek keretében bővíteni fogjuk a szankciókat, ezen belül az olaj- és a gázipari ágazatokban érvényesítendőket” – áll a nyilatkozatban.

Donald Trump amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Iránnal kötendő békemegállapodás aláírása és a Hormuzi-szoros megnyitása után visszaállíthatják az Oroszország elleni olajszankciókat. Hogy ez konkrétan mikor történhet meg, azt nem pontosította.

Az idén nyári G7-csúcsot június 15–17. között tartják a franciaországi Evianban, az eseményről szóló előzetesünket itt olvashatják. Az eseményen jelen van Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki több vezetővel külön is folytatott megbeszéléseket. Az eddigi információk szerint ugyanakkor négyszemközti Trump–Zelenszkij-találkozó egyelőre nem volt Evianban.

Június 20. szombat üzemkezdettől június 21. vasárnap üzemzárásig nem jár az M2-es metró az Örs vezér tere és a Deák Ferenc tér között, a kimaradt szakaszon pótló autóbusszal lehet utazni, olvasható a BKK-infón. Az okot is megjelölik: filmforgatás.

A pótlóbuszokon túl a BKK alternatív járatokat ajánl: a 7-es, a 7E, a 8E, a 110-es, a 112-es és a 133E buszokat.

Hogy milyen filmforgatás indokol két teljes napnyi nem közlekedést a 2-es metróvonal nagyobbik felén, arra nem tér ki a közlemény, a Telex viszont megírta. Információik szerint amerikai akciófilm forog Arnold Schwarzenegger és Sharon Stone szereplésével a Stadionok állomás alagúti részében. A forgatást nem tudják a forgalomtól elszeparáltan intézni, ezért állítják le azt, jegyzi meg a lap.

Egy ilyen forgatást meg lehet valósítani bármelyik metróvonalon, de hogy két teljes napra leálljon a forgalom az M2-es legforgalmasabb részén, azt túlzásnak tartják, mondta a Telexnek Bíró Endre, a Metróért Egyesület vezetője.

Még június 5-én fordult közérdekű beadvánnyal az Állami Számvevőszékhez a Ferenczvárosi C közép facebookos közösség adminisztrátora az FTC és Kubatov Gábor klubelnök, Fidesz-pártigazgató nagy fejlesztési projektje, a népligeti 25 milliárdos Fradiváros beruházás miatt.

„Tekintettel arra, hogy a projekt jelentős összegű közpénz - 25 milliárd forint - felhasználásával valósult meg - konkrétan NEM valósult meg -, kérem annak megvizsgálását, hogy a támogatás felhasználása, elszámolása, valamint az esetleges támogatási maradvány kezelése megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak és támogatási feltételeknek” – többek között ez állt az ÁSZ-hoz küldött beadványban, amiben hűtlen kezelés gyanújáról írt Németh Zoltán Lajos.

A közérdekű bejelentéshez csatolt egy részletet az FTC 2025. évi mérlegéből, pontosabban annak az úgynevezett kiegészítő mellékletéből, amiben ez áll:

„Mérlegkészítés időpontját követően, 2026. május 06-án tájékoztató levelek érkeztek a Honvédelmi Minisztériumtól, 2017. és 2019. évi sportcélú állami támogatások elszámolással részben el nem fogadott tételeiről. A tájékoztató levelekben rögzítésre került, visszafizetésre előirányzott összegek megfizetésének módja és időpontja tekintetében egyeztetés folyik a Támogató minisztériummal. A visszafizetés teljesítésének várható megkezdése nem érinti a Club szokásos szállítói és kötelező járulék, adó vagy illeték fizetési kötelezettségeit, az FTC működése stabil és biztosított.”

Vagyis maga a sportegyesület ismeri el, hogy a kilenc és hét éve kapott állami támogatásokról készült beszámolók egy részét nem fogadta el a honvédelmi tárca (akkor még oda tartozott a sportállamtitkárság, az új kormányzati struktúrában a belügy alá tartozik). Fontos a dátum is: május 6-án kelt a levél, vagyis már a választások után, de még az új parlament megalakulása előtt, így Orbán Viktor miniszterelnöksége idején. Ez azért fontos, mert másnap, május 7-én megjelent az Orbán-rendszer utolsó Magyar Közlönye, és benne a távozó kormány utolsó döntéseinek egyikeként a 1136/2026-os kormányhatározat.

„Orbán Viktor a talán utolsó kormányfői döntésével még segítő kezet nyújtott Kubatov Gábornak” – írtuk akkor, még a részletek ismerete nélkül, és mostanra kiderült: igazunk volt.

Folytatódtak a leépítések a fideszes Mediaworksnél, kedden a Magyar Nemzet munkatársainak nagyjából felét kirúgták, többeket pedig az Origóhoz helyeztek át – írja a 24.hu.

A lap információi szerint kedden két hullámban hívták be a lap dolgozóit: délelőtt azokat, akiket elbocsátanak, délután pedig azokat, akik maradnak. Az előbbi csoportba tartoznak a newsroomos munkatársak is, akik a napi hírgyártásban dolgoztak. Ezt a részleget teljesen megszüntetik, de a leépítések szinte minden rovatot és részleget érintenek. A lap vezetése ugyanakkor nem változik, az újságot főszerkesztőként továbbra is Néző László irányítja.

Ahogy azt a Media1 is írta, a Magyar Nemzet augusztustól hetilappá alakul, az online felület megmarad, de a napi hírversenyben nem vesz részt.

„Nem az lesz a feladat, hogy gyorsak legyünk, és a cikkek azonnal kikerüljenek a Magyar Nemzet online felületére, hanem az, hogy alaposak legyünk, és az anyagok rendesen ki legyenek dolgozva, háttérrel legyenek ellátva”

– mondta a 24.hu-nak az egyik maradó munkatárs. A lap várhatóan megújul, más lesz az arculat, több lesz a fotó, és hosszabb is lesz.

Hétfőn jelentette be a Mediaworks, hogy leépítésekbe kezd, aznap kiderült, hogy megszűnik a Ripost, illetve nem adják ki nyomtatásban a Borsot és három megyei napilapot. Kedden a Világgazdaság szerkesztőségének tömeges leépítéséről érkeztek hírek, illetve arról, hogy csoportos létszámleépítés keretében a Pesti Srácok című lap összes munkavállalóját elbocsátják.

A Kiskőrösi Járási Ügyészség többrendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás miatt vádat emelt két férfival szemben, akik kulcsrakész házak felépítésének hamis ígéretével 29 ügyféltől csaltak ki összesen 252 millió forintot – közölte a Bács-Kiskun megyei főügyészség az MTI-vel.

A közlemény szerint a Bács-Kiskun megyei építőipari cég vezetője és üzletkötő alkalmazottja 2021 és 2023 között a honlapjukon, valamint egy közösségi oldalon típusházakat kínált eladásra.

A két férfi országszerte 29 ház felépítését és kulcsrakész átadását vállalta, de a megrendelők által kifizetett 5-16 millió forint összegű előlegek ellenére a munkálatokat csak több hónapig tartó hitegetést és további részletek befizetését követően kezdték meg.

Előfordult, hogy apránként a lakóház teljes vételárát elkérték egy megrendelőtől, miközben a munkálatok a falazásnál véglegesen leálltak; más esetekben betegséggel, nyaralással vagy a munkagép meghibásodásával magyarázták a késedelem okát, végül az építkezést el sem kezdték.

Az ügyészség mindkét férfit többrendbeli, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja és ezért velük szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza; bűnösségükről a Kiskőrösi Járásbíróság dönt majd a közlemény szerint. (MTI)

Hat tacskót találtak a pénzügyőrök egy kisteherautó rejtett rekeszében, alig hathetesek voltak, az állatok chippel, oltással, útlevéllel sem rendelkeztek – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az MTI-vel.

A közlemény szerint a pénzügyőrök egy román kisbuszt ellenőriztek az M5-ös autópálya Bács-Kiskun megyei szakaszán, amikor az ülések alatti padlólemez felől halk nyüszítésekre lettek figyelmesek; a 10-15 centiméterrel megemelt burkolat alól kerültek elő a „tacskó jellegű” kölyökkutyák.

A sofőr azt állította, hogy mind a hat kutya az övé, és Romániából Franciaországba szállítja őket a családtagjainak. A pénzügyőrök értesítették a kormányhivatal hatósági állatorvosát, aki megállapította, hogy az állatok öt-hat hetesek, így túl fiatalok a hosszú úthoz.

A hatósági állatorvos megtiltotta a kölykök továbbszállítását, elrendelte elkobzásukat, a kiskutyák egy állatvédő egyesület gondozásába kerültek.

A NAV munkatársai feljelentést tettek „kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével összefüggő visszaélés gyanúja” miatt. (via MTI)

Idén áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 772 200 forint volt, míg a nettójuk 541 200 forint. A bruttó átlagkereset 9 százalékkal, a nettó átlagkereset 11,2 százalékkal, így a reálkereset 8,9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, közölte a KSH szerdán. A nettó keresetek többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően nőttek gyorsabban a bruttónál, jegyezte meg a statisztikai hivatal.

A bruttó kereset mediánértéke – ez az összeg az, aminél ugyanannyian kapnak többet, mint kevesebbet – 616 000 forint volt áprilisban, ennek a nettója 436 400 forintot ért el. Előbbi 9,1 százalékkal, utóbbi 11,1 százalékkal volt magasabb a tavaly áprilisinál.

Továbbra is a pénzügyi szektor fizet legjobban, a bruttó átlagkereset 1 419 100 forint volt a tavaly áprilisi 1 302 600 forint után, ami közel 9 százalékos növekedést jelent. A távközlési szektorban 1 287 600 forintot lehetett keresni átlagosan, ami 8 százalékkal nagyobb a tavalyi 1 193 000 forintos átlagnál.

A tartalomszolgáltatásban kilőttek a fizetések, áprilisban 1 129 800 forint volt ebben a szektorban az átlagos bruttó jövedelem, ami közel 30 százalékkal több a tavalyi 874 400 forintnál (ez feltehetően erős kapcsolatban áll azzal, hogy áprilisban választások voltak). Egymillió fölött lehetett keresni az energiaiparban is, de ott, ha csak csekély mértékben is, csökkentek a fizetések: a tavalyi 1 111 700 forintos átlag után idén áprilisban 1 100 700 volt a bruttó átlagbér.

A sor másik végén 492 500 forintos bruttóval a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás áll, ez az egyetlen szektor, ahol a havi átlagos bruttó a félmilliót sem éri el. A második legrosszabb fizetések az úgynevezett „egyéb szolgáltatások” nemzetgazdasági ágban van, de ott is 555 100 forint volt az átlag.

„Az »aranykonvoj« ügyben azonnali belső vizsgálatot rendeltünk el a NAV-nál, a TEK-nél és az érintett szolgálatoknál” – közölte fb-oldalán Magyar Péter szerda reggel. A miniszterelnök annyit írt még, hogy „a legfőbb ügyész haladéktalanul szólaljon meg az ügyben”.

A 444 az elmúlt napokban két nagyobb terjedelmű cikket is közzétett a idei parlamenti választási kampány legsúlyosabb eseménysorozatáról. Megírtuk, hogy egy NAV-os belső jelentés szerint törvénysértően járhatott el a Legfőbb Ügyészség az aranykonvojügyben, illetve az adó- és vámhivatal két munkatársának általunk megismert tanúvallomása alapján beszámoltunk arról is, hogy hogyan zajlott az ukrán Oscsadbank pénzszállítóinak elfogása, kihallgatása és kiutasítása.

A magyar hatóságok márciusban ütöttek rajta az ukrán pénzintézet Ausztriából Ukrajna felé tartó pénzszállítóján. Az ukrán állampolgárságú kísérőket elfogták, majd kiutasították az országból. 27 milliárd forint értékben foglaltak le aranyat és készpénzt, amit csak hónapokkal később, a választás után adtak vissza Ukrajnának.

Az esetből diplomáciai botrány lett, az aranykonvoj történetét az Orbán-kormány ukránellenes propagandához és a választási kampányban saját külpolitikai narratívájának erősítésére használta fel. Horváth Lóránt, az Oscsadbankot és a pénzszállítókat képviselő budapesti ügyvédi iroda vezetője többször is kijelentette, hogy nyilvánvalóan politikai döntésen alapult a magyar hatóságok eljárása. Horváth korábban úgy nyilatkozott, az eljárásban résztvevők „hivatali visszaélést, terrorcselekményt, jogellenes fogva tartás minősített esetét, testi sértést, bántalmazást hivatalos eljárásban és kényszervallatást” is elkövettek.

A Telex június 3-án megjelent cikke szerint maga Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni a pénzszállítóra, a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött, ezt az Alkotmányvédelmi Hivatal is elismerte a lapnak.

Az ügyben több feljelentést tettek a magyar szervekkel szemben, az ügyészség április végén rendelt el nyomozást.

Négy nappal a kolumbiai választás második fordulója előtt egy bíró megtiltotta Gustavo Petro elnöknek, hogy választási célokra használja X-fiókját – írja az MTI.

A közösségi médiában rendkívül aktív Petro több, a választással kapcsolatos bejegyzést is közzétett. Az államfő a baloldali jelöltet, Iván Cepedát támogatja, aki jobboldali riválisával, Abelardo de la Espriellával mérkőzik meg vasárnap. Petro bejegyzéseiben nemcsak Cepeda mellett állt ki, hanem bíráló megjegyzéseket is tett annak ellenfelére, igaz, név említése nélkül. Kedden például azt írta, hogy az egyik jelölt bűncselekményt követ el azzal, hogy „üldözi” a baloldalt.

Egy medellíni bíró szerint Petro bejegyzései sértik a legfőbb közigazgatási bíróság egy korábbi határozatát, amiben már felszólították az elnököt, hogy ne tegyen választással kapcsolatos utalásokat az X-en.

A bíró most elrendelte, hogy az államfő „tartózkodjon” választási propaganda, illetve olyan üzenetek terjesztésétől, amik célja valamelyik jelölt előnyben részesítése vagy hátrányos megkülönböztetése.

A bíróság emellett megtiltotta Petrónak, hogy az elnöki hivatal hivatalos csatornáin választással kapcsolatos témákat tárgyaljon, illetve hogy nemzeti vagy nemzetközi eseményeken utaljon rájuk. A tilalom vasárnap helyi idő szerint 16 óráig, a szavazóhelyiségek zárásáig marad érvényben.

Jól jártak azok, akik a vb-fantasy-válogatottjukba a világ legjobb csatárait próbálták beleszuszakolni, és akkor még nem beszéltünk a szerda este a horvátok ellen pályára lépő európai aranycipősről, az angol Kane-ről.

Az argentin válogatott Algériát verte 3-0-ra (Messi mesterhármas), a norvégok Irakot 4-1-re (Haaland 2 gól), előtte pedig a franciák Szenegál elleni meccsén Mbappé lőtt kettőt, ez történt a magyar idő szerint keddről szerdára virradó éjszaka meccsein.

Messi húsz évvel első vb-gólja után szerezte a 14., 15 és 16. vb-gólját; 2006-ban egy olyan országnak lőtte (Szerbia-Montenegró), amelyik már nem létezik. Akkor ő volt az argentin futballtörténelem legfiatalabb gólszerzője, most, 38 évesen a legidősebb. A gyorsasága megkopott ugyan, a szezonban jó pár meccset sérülés miatt kihagyott, de még mindig zseniális.

A világbajnokságok góllövőlistáját Miroslav Klose vezeti 16 góllal, Messi ezzel beérte, és ott van a nyomukban a 14 gólos Mbappé a német Gerd Müllerrel holtversenyben. Csodálatos verseny elé nézünk a következő hetekben.

A vb-szereplő Kane-nek, Neymarnak és C. Ronaldónak 8-8 gólja van.

Messi maga egyébként nem tartja sokra az ilyen statisztikákat. A meccs után azt mondta, nem igazán számít, megtiszteltetés ugyan olyan nevekkel egy listán lenni, mint Klose, Mbappé vagy Ronaldo, de ez csak egy statisztika, semmi több. A Guardian megjegyezte: ne vegyünk mérget arra, hogy nem figyeli a statisztikákat, hiszen már-már kicsinyesen versengő típus, nem véletlen említette meg Mbappét is, aki ott van a nyomában.

Mostani góljai közül az elsőt a 16-oson kívülről ballal, a másodikat közelről jobbról, a harmadikat a 16-os vonaláról ballal szerezte.

Messinek ez volt élete 27. világbajnoki meccse, ezt a listát eddig is ő vezette, már négy éve megelőzte a 25-szeres vb-válogatott Lothar Matthäust. C. Ronaldónak 22, a német Neuer kapusnak 20 világbajnoki válogatott meccse van.

Messi a francia színekben világbajnok Zinedine Zidane fiának, Luca Zidane-nak lőtte a gólokat, ő ugyanis az algériai válogatott első számú kapusa. Végigjárta a francia utánpótlás-válogatottakat, állt kétszer a Real Madrid kapujában is, most a spanyol másodosztályú Granadában véd. A 28 éves Zidane tavaly kapott először meghívást az algériai válogatottba.

Az I-csoportban Norvégia és Franciaország 3-3 ponttal vezet, Szenegál és Irak pont nélküli.

A J-csoportban Ausztria 2-1-re győzte le Jordániát a szerda reggeli meccsen, így a csoportot jobb gólkülönbségével Argentína vezeti, Jordánia és Algéria pont nélküli.

Az Európai Bizottság üdvözli a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését mint a jogállamiság helyreállítása felé tett fontos lépést – mondta a Népszavának Michael McGrath jogállamiságért és igazságügyért felelős uniós biztos. McGrath a lapnak hangsúlyozta: látják az új kormány elköteleződését a reformok iránt.

Az uniós biztos azután beszélt erről, hogy a tagállamokat képviselő Tanácsban meghallgatták Bíró-Nagy Andrást, a Miniszterelnökség államtitkárát az uniós alapértékekről.

Mindez az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás keretében történt, amit még 2018-ban kezdeményezett az Európai Parlament, mert Magyarországon sérültek az EU alapvető értékei. Ennek a folyamatnak a végén fel is függeszthették volna Magyarország szavazati jogát. Most az a kérdés a Népszava cikke szerint, hogy mikor lehetne mégis vége a folyamatnak. Ehhez az Európai Parlamentre is szükség van, mivel ők kezdeményezték az eljárást. Ősszel EP-delegáció érkezhet Magyarországra, hogy értékelje a reformokat. Hogy elégségesek-e az elmúlt hetekben bejelentett átláthatósági és korrupcióellenes reformok, arra hivatalosan még nincs válasz.

Bíró-Nagy szerint az új magyar kormány hivatalba lépése óta eltelt öt hétben olyan reformokat indított el, amelyek egyértelműen bizonyítják Magyarország elkötelezettségét a jogállamiság és az átláthatóság mellett.

A Népszava ugyanakkor kitérő választ kapott arra a kérdésére, hogy a Bizottságban mit szólnak hozzá, hogy Magyarország nem tartja be a migrációs és menekültügyi törvénycsomagot. Ez a jogszabálycsomag kötelező Magyarországra nézve, ráadásul napi egymillió eurós büntetést kell fizetni, mert a korábbi magyar szabályok az azóta átalakult uniós jogba ütköztek. Michael McGrath azt mondta, a Bizottság támogatja a magyar kormányt a migrációs paktum átültetésében, és Magyarország választhat, ha nem akar kvóta alapján menekülteket befogadni.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt – úgy is, mint az Orbán-korszak legundorítóbb szervezetét – ebben a cikkünkben búcsúztattuk el.

Ne zavarjanak meg senkit a felhők, már szerdán is sok napsütés várható, abba meg, hogy holnaptól mi jön, jobb bele se gondolni – derül ki a vonatkozó időjárás-jelentésekből.

A Hungaromet szerint: „Északnyugat felől tovább szakadozik, csökken a felhőzet, így sok napsütés várható a fátyol- és gomolyfelhők mellett, utóbbiakból a keleti tájakon több képződhet. Elszórtan valószínűek záporok, főleg a déli óráktól zivatarok, melyekre elsősorban a keleti, északkeleti harmadban, valamint a nyugati és déli határvidéken lehet számítani, másutt kicsi a csapadék esélye. Este fokozatosan megszűnnek a konvektív csapadékgócok. Az északnyugatira forduló szél napközben többfelé megélénkül, zivatarokat azonban erős, esetleg viharos széllökés is kísérheti. Estére mérséklődik a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 25 és 30 fok között alakul. Késő estére 16 és 25 fok közé hűl le a levegő.”

Ebben persze még semmi extrém nincs. De viszont az Időkép szerint: „A következő napokban Európa nagy részét forró légtömeg árasztja el. Egy fokozatosan megerősödő magassági gerinc hatására száraz, napos, anticiklonális idő veszi át az irányítást, így napról napra egyre magasabbra kúszik a hőmérséklet.”

Sőt mi több: „Az igazi kánikula a hét második felében érkezik meg. Ekkor napról napra egyre több helyen, és egyre nagyobb mértékben emelkedik 30 fok fölé a hőmérséklet, a hétvégén pedig már 35 fok körüli maximumokra készülhetünk. A legforróbb tájakon helyenként akár 36-38 fokot is mérhetünk.”

Cirkuszt hívtak a fideszes kampányrendezvényre, hogy legyen kultúra is az NKA-pénzből szervezett fórumon – írja a Telex.

A lap szerint a Fidesz politikusainak orosházi rendezvényeit öt alkalommal a Magyar Sámsonok Alapítvány fizette, amely kétszer kapott 50-50 millió forint támogatást a Nemzeti Kulturális Alap titkos, 17 milliárdos keretéből. Az alapítvány elnöke, Annus István a szomszédos Békéssámson fideszes polgármestere, Erdős Norbert fideszes parlamenti exképviselő és 2026-os képviselőjelölt „szoros szövetségese”.

A Magyar Sámsonok Alapítványt 2025 márciusában jegyezték be, a nyilvánosságban a Telex cikke szerint „szinte semmilyen” nyoma nincs. Kivéve az NKA oldalán a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiumának döntési listáját, ahonnan kiderül, hogy az egyik támogatást értékőrző kulturális, zenei és közösségépítő programsorozatra, a másikat kulturális programok megvalósítására kapták.

A lap megkereste Annust, és konkrétan rákérdezett egy március 24-ei eseményre, amelyen Szijjártó Péter külügyminiszter is vendégszerepelt Erdős Norbert oldalán. „Miért lett volna kampányrendezvény? Fidesz-logó sem volt” – reagált az alapítvány elnöke. Amikor az újságíró jelezte, hogy a helyi lap beszámolójában látszanak a Fidesz-molinók Szijjártó és Erdős mögött, azt válaszolta: valóban az alapítvány pénzéből bérelték ki több alkalommal a termet, de a Szijjártó-féle rendezvényt nem az NKA-s pályázati támogatásból, hanem „más adományokból” finanszírozták.

A Telex kérdésére, hogy az Erdős Norberthez köthető további négy eseményen milyen programok zajlottak, Annus azt válaszolta: azok közösségi rendezvények voltak, kulturális programok, „cirkuszt hívtunk, különböző együtteseket”.

Annusék alapítványa a Szijjártó fellépésével rendezett, március 24-ei eseményen a közel 400 ember befogadására alkalmas színháztermet 260 ezer forintért bérelte ki a Telex birtokába került terembérleti szerződések szerint. Korábban négyszer (2025. október 30-án és december 18-án, illetve 2026. február 27-én és március 12-én) vették igénybe az orosházi művelődési ház szolgáltatásait. Ezeken a kisebb, 180 fős termet használták, egyenként 30-100 ezer forint közötti összegekért.

A szerződésekbe minden alkalommal a „közösségépítő program” megnevezés került.

A Magyar Sámsonok Alapítvány NKA-nak beadott pályázati adatlapjában az olvasható, hogy az Orosházi és Mezőkovácsházi járás 27 településén valósítanák meg azt az értékőrző programsorozatot, amely „zenei, gasztronómiai és kulturális programokon keresztül erősítené a helyi közösségeket és ápolná a hagyományaikat”. Nem sokban tért el ettől a másik pályázatban meghatározott cél sem: ebben Dél-Békés településeinek kulturális, zenei, kézműves, gasztronómiai értékeire épülő programokat terveztek.

Arra a kérdésre, hogy az összességében 100 millió forintos NKA-támogatást mire fordítják majd, a polgármester azt felelte a lapnak: az összeg nagyobb része még megvan, azokat is közösségépítésre és zenei előadásokra költik, ezek szervezése folyamatban van. Azt ígérte, amikor lezajlik a pályázati szakasz, mindennel elszámolnak az NKA-nak, ahogyan a többi adománnyal is el fognak.

Erdős Norbert 2002-ben, 2006-ban, 2010-ben, majd 2022-ben nyert az országgyűlési választásokon egyéniben – 2014–2019 között európai parlamenti képviselő volt –, idén azonban simán kikapott a tisztás Gurzó Máriától.

Erdős Norbertet ez ideig az útfelújítós kampányfotók koronázatlan királyaként is ismerhettük. Sajátos karakterű politikusi, ezen belül közösségi médiás aktivitásáról többek között itt, itt és itt írt a 444.

A japán hatóságok házkutatást tartottak az ország hat legnagyobb fagylaltgyártójánál, mert a gyanú szerint összejátszottak termékeik árának emelése érdekében – írja a Guardian.

A monopóliumellenes törvények lehetséges megsértése miatt a japán versenyhatóság, a Japan Fair Trade Commission (JFTC) tisztviselői kedden tartottak házkutatást az Akagi Nyugyo, az Ezaki Glico, a Lotte, a Meiji, a Morinaga Milk Industry és a Morinaga & Co vállalati központjában.

A cégeket azzal gyanúsítják, hogy összejátszva, az élelmiszerárak inflációjára hivatkozva a nyersanyagköltségek emelkedésénél nagyobb mértékben drágították termékeiket.

A Kyodo hírügynökség és az NHK közszolgálati csatorna szerint a vállalatok vezető tisztségviselőit azzal vádolják, hogy éveken át egyeztették a fagylaltok és más fagyasztott desszertek kiskereskedelmi áremeléseinek időzítését és mértékét.

A Guardiannek a JFTC egyik tisztviselője azt mondta, a hatóság nem ad ki közleményt a razziákról, de mind a hat vállalat megerősítette, hogy a bizottság vizsgálatot folytat ellenük, és közölték, hogy teljes mértékben együttműködnek. Az ügyet ismerő források szerint ez az első JFTC-vizsgálat, ami feltételezett fagylaltkartellre irányul.

A japán fagylalt- és fagyasztottédesség-piac a márciusig tartó pénzügyi évben rekordmagas, 663 milliárd jenes, vagyis mintegy 4 milliárd dolláros forgalmat ért el, amit az egyre forróbb nyarak és az áremelések hajtottak. Japán amúgy is fülledt, izzasztó nyarait tovább súlyosbítja a klímaválság: az elmúlt években rendszeresen mértek rekordmagas hőmérsékleteket. Áprilisban a hatóságok új kifejezést vezettek be azokra a napokra, amikor a hőmérséklet meghaladja a 40 Celsius-fokot: ez a kokusho, ami nagyjából „kegyetlen hőséget” jelent.

Az FBI meghiúsított egy merényletet, amelyet a Donald Trump 80. születésnapja és az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulója alkalmából rendezett fehér házi UFC-gálán hajtottak volna végre – írja a BBC az amerikai igazságügyi minisztérium közlései alapján. A szövetségi nyomozó iroda öt embert őrizetbe vett az ügyben.

A jelentés szerint robbanóanyaggal felszerelt drónokkal és mesterlövészekkel támadtak volna „kiemelten fontos” célpontokat.

Egy gyanúsítottat múlt héten fogtak el Ohio államban, ahol a nyomozók birtokába kerültek a többi feltételezett összesküvő üzenetváltásai. Az ügyészek szerint ezek alapján a szóban forgó férfiak radikálisan keresztény és kormányellenes nézeteket vallottak. A tervezett támadást idejekorán megakadályoztuk, közölte Kash Patel FBI-igazgató a közösségi médiában a „több államot érintő” műveletről. A név szerint is említett gyanúsítottakat (Tycen C. Propert, Bryan Omar Roát, Michael Allan Thomast, Daniel K. Eskridge-et és Abraham Hermosillo Alvarezt) négy különböző államban, Ohióban, Kaliforniában, Missouriban és Nebraskábsan fogták el.

A vonatkozó dokumentumok szerint a merényletet drónok bevetésével indították volna, úgy keltve pánikot a Fehér Ház kertjében összegyűlt tömegben, hogy az emberek a puskákkal várakozó mesterlövészek irányába próbáljanak menekülni. A támadók újabb hullámának ezt követően meg kellett volna rohamoznia a Fehér Ház kapuját. A magát „Vanguard of the Old Republic” néven identifikáló, egyelőre pontosan nem meghatározott létszámú csoport feltételezett távlati célja az volt, hogy „forradalmat” robbantson ki az Egyesült Államokban.

A születésnapi-jubileumi UFC-eseményen 4300 meghívott vett részt a kertben, míg a környéken felállított szurkolói zónában 85 ezren követték a verekedéseket vasárnap.

Magáról a gáláról itt írtunk, arról meg itt, hogy Eric Trumpot, az elnök fiát utóbb megvádolták, hogy a meccsek „megbundázhatóságáról” érdeklődhetett. (BBC)

Eduardo Bolsonarót, Jair Bolsonaro volt brazil elnök fiát Brazília legfelsőbb bírósága távollétében négy év és két hónap börtönre ítélte, amiért amerikai segítséget próbált szerezni apja puccsperéhez – írja a BBC.

A vád szerint Eduardo az Egyesült Államokban lobbizott apja érdekében, többek között Brazíliával szembeni vámok és szankciók bevezetését sürgetve.

A korábbi brazil kongresszusi képviselő 2025-ben költözött az Egyesült Államokba, és azóta azt állítja, „száműzetésben” él, mert hazatérése esetén letartóztatnák.

Eduardo Bolsonaro „alaptalannak és értelmetlennek” nevezte az ítéletet, és azt állította, hogy az eljárás célja választási indulásának megakadályozása. Szerinte nem érvényesült a tisztességes eljáráshoz való joga, mert hivatalosan nem kézbesítettek neki idézést, és csak a sajtóból értesült az ügyről.

Az ügy szorosan kapcsolódik Jair Bolsonaro elítéléséhez, aki tavaly november óta 27 éves börtönbüntetését tölti amiatt, hogy a vád szerint 2023-ban erővel meg akarta dönteni Luis Inácio Lula da Silva államfő kormányának hatalmát. A hatalmon maradását célzó kísérlet részeként értékelték azt is, hogy támogatói 2023 januárjában megrohamozták a kormányzati épületeket Brazíliavárosban.

Donald Trump és kormányzata nyíltan Bolsonaro mellé állt: Trump politikai támadásnak nevezte az eljárást, az Egyesült Államok pedig 50 százalékos vámot vetett ki Brazíliára, és szankcionálta Alexandre de Moraes legfelsőbb bírósági bírót. A brazil elnök ezt elfogadhatatlan beavatkozásnak minősítette, az Egyesült Államok később visszavonta a szankciókat.

Egy névtelenséget kérő tiszás képviselő arra számít, hogy a kormány a következő hét végéig benyújthatja azt az Alaptörvény-módosítást, amellyel eltávolítják hivatalából Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Ez tehát nem egyéni képviselői indítvány lesz. Tudomása szerint több megoldás került szóba, de azt, hogy mi lehet a végleges, nem akarta megelőlegezni. Úgy tudja, erről több körben egyeztettek. A skála legszéle, hogy egyszerűen eltávolítják Sulyokot, de ő ennél szofisztikáltabb megoldásra számít.

Más, általunk megkérdezett politikus nem merte megjósolni, mikorra készülhet el a tervezet, inkább arról beszélt, vannak prioritások, az Igazságügyi Minisztérium (és a Miniszterelnökség) első körben az uniós források hazahozatalához szükséges 117 oldalas módosítást készítette el, aminek kedden kezdték meg az általános vitáját.

Magyar Péter miniszterelnök a múlt heti kormányszóvivői tájékoztatón annyit mondott, azon az ülésen nem tárgyalták a javaslatot, majd hosszan savazta Sulyok Tamást.

Hétfő délután megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot és a Miniszterelnökséget, hogy mikor nyújthatják be a tervezetet, milyen megoldás tűnik valószínűnek Sulyok esetében, rajta kívül kiket mozdítanának még el, illetve várhatóan mit rendeznek még ezzel a módosítással. Ha válaszolnak, közölni fogjuk.

Orbán irányt mutatott

Sulyok Tamás előre menekült, és múlt héten az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy mondják ki, Alaptörvényben általános jellegű szabályozás helyett nem lehet egyedi helyzeteket rendezni, és ha mégis ez történik, az eljárási hiba. Ez azért fontos, mert 2013-ban a Fidesz úgy módosította az Alaptörvényt, hogy az Alkotmánybíróság csak eljárási hiba miatt kaszálhasson el Alaptörvény-módosítást (miután a köztársasági elnök szintén erre hivatkozva kérte a testület eljárását), tartalmi alapon ne vizsgálhassa felül.

Mécs János alkotmányjogász, az ELTE adjunktusa azt mondta, már a 2013-as módosítás előtt is így járt el a testület, erre a gyakorlatra a Fidesz tulajdonképpen csak ráerősített. A klasszikus eljárási hiba például az, hogy nem kétharmaddal szavazta meg a módosítást a parlament, Sulyok viszont nagyon ki akarja tágítani ezt a lehetőséget – mondta Mécs.

Kánikula előtti jó reggelt kívánok! Újra itt a 444 reggeli hírlevele, benne az elmúlt nap fontosabb anyagaival. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)

NER

Tömegével bocsátják el a Világgazdaság szerkesztőségének tagjait, és mindenkit kirúgnak a Pesti Srácoktól.

„A Fidesz megérdemelt bukása szerintem nem a te felelősséged, viszont az MCC bukása egyértelműen igen” – írta az MCC Press vezetője Orbán Balázsnak. Novák Tamás szerint a választás után Orbán Balázsnak fel kellett volna mérnie a helyzetet, és le kellett volna mondania az alapítványi kuratórium éléről, de nem voltak tervei és moralitása, ezért nem alkotott semmi maradandót.

A NAV nyomozást rendelt el, mert ugyanazon a napon indítottak el négy egyesületet Győrben és környékén – mindegyikben képviseleti jogosultsága van Juhász Balázsnak, a bécsi Fidelitas alapító elnökének –, és ezek összesen 105 millió forint támogatást kaptak az NKA feketekasszájából.

Az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezte az Integritás Hatóság elnökének kirúgását, Biró Ferenc Pál szerint „a bukott hatalom egyik utolsó embere politikai küldetést teljesít”.

• Milliárdos biznisztől esett el Tiborcz érdekeltsége Vitézy döntése után.
• Hadházy feljelentése után újabb nyomozás indul a pécsi Volvo-gate ügyben.
• Velkey György szerint Semjén Zsolt támogatásával, jó pénzért kaptak kanadaiak magyar állampolgárságot.
• Orbán választási veresége miatt üres a kassza a Fradinál, ezért nem hosszabbítottak vele – állítja a távozó svájci védő.

TISZA

A Parlamentben Magyar Péter a világ leggyávább magyarjának nevezte Orbán Balázst, és felolvasta neki az 56-os mártírok névsorát.

• „Nem így beszél az emberséges Magyarország” – az Amnesty és a Helsinki is bírálja a Magyar-kormányt a migránsozás miatt.
• Nagy Ervin szerint lesz tűzijáték, de olcsóbb és rövidebb.
• Magyar Péter szerint már a héten olcsóbb lehet a védett árnál a benzin és a gázolaj.

TRUMP

Trump zárt ajtók mögött tárgyalt Macronnal és Zelenszkijjel, négy hónap után először találkozott az amerikai és az ukrán elnök. Felmerült, hogy újra bevezethetik a szankciókat az orosz olajra.

• Csak 1,5 oldal az amerikai–iráni békemegállapodás, és jórészt általánosságokat tartalmaz.
• Megbundázott fehér házi UFC-meccsek iránt érdeklődhetett Eric Trump, az elnök fia élénken tagadja, hogy ilyet tett volna.

KÜLFÖLD

Az egyre hevesebb tüntetések után a bevándorlásellenes csoportok június végéig adtak határidőt a más országokból érkező illegális bevándorlóknak, hogy elhagyják Dél-Afrikát – azt nem mondták meg, hogy mi lesz utána, de a közelmúlt történései nem sok jót ígérnek.

• 60 ukrán drónt szedtek le Moszkva fölött, egy olajfinomító kigyulladt.
• Agyonlőtték Robert Kuzovkov orosz ellenzéki művészt Kelet-Lengyelországban.
• A Grigorovics Admirális nevű orosz fregatt figyelmeztető lövést adott le egy brit jachtra.
• Hollandiában betiltották a szexuális irányultság megváltoztatását célzó „terápiákat”.

FOCI-VB

A focisták egészségéről kamuzva nyúlt bele a fociba a FIFA: a légkondis stadionokban elrendelt hidratációs szüneteknek köszönhetően újabb perceket lehet értékesíteni a hirdetőknek – hogy ez lényegi aspektusait változtatja meg az eddig ismert focinak, az természetesen nem számít, ahogy az sem, hogy ennyi idő nem is elég az igazi kánikulában.

• Döntetlenekkel kezdtek a közel-keleti nagyhatalmak.

2002 után ismét egymás ellen kezdte a világbajnokságot Szenegál és Franciaország. Akkor a franciák világbajnokként érkeztek és óriási meglepetésre kikaptak, most ezüstérmesként viszont győzni tudtak.

A franciák az idei vébére is esélyesként, ha nem egyenesen a legnagyobb esélyesként érkeztek, elsősorban annak a csatársoruknak köszönhetően, amihez megközelítőt sem tud felmutatni senki a világon. Ehhez képest az I csoport nyitómeccsén a Doué-Olise-Dembelé-Mbappé támadósor az első félidőben már-már komikusan béna volt, különösen az utóbbi, aki szó szerint egy egyeneset nem tudott rúgni a labdába.

A szünetig egyértelműen az a Szenegál szándéka szerint alakultak a dolgok, amely válogatott keretének közel a fele született vagy érett focistává Franciaországban. Az első félidő utolsó másodperceiben pedig a vezetést is megszerezhették volna, ha Sarr egészen közelről képes a hálóba passzolni, nem pedig fölé.

A második félidőben azonban a franciák elkezdték felpörgetni a játékot. Továbbra is sokat hibáztak, de voltak helyzeteik is, amik rendre a kiválóan védő Mendyben akadtak, el. Aztán a 66. percben végül Olise indítását Mbappé közelről bevágta a szenegáli kapuba, és innentől kezdve nem is igazán volt kérdéses, hogy kié lesz a három pont.

A szenegáliak nem játszottak alárendelt szerepet, de nem is tudták zavarba hozni a francia védelmet. A 82. percben Rabiot gyönyörű indításából a Dembelé helyére beállított, lelkesen játszó Barcola lőtt gólt, és a további francia találatokat továbbra is csak Mendy tudta megakadályozni. A túlsó kapuban végig bizonytalan Maignan a 95. percben bevédett egy erős, de hárítható Mbaye-lövést, de ha valaki elhitte volna, hogy Szenegál még csodát tehet, azt Mbappé térítette észhez, amikor alig egy perccel később több mint 20 méterről hatalmas gólt vágott az ezúttal kicsit ügyetlen szenegáli kapus hálójába.

A franciák a 3:1-et előzetesen nyilván aláírták volna, utólag pedig joggal magyarázhatják a gyakran döcögős játékot azzal, hogy még nem tudták felvenni a torna ritmusát, és egyébként sem az elején kell virgonckodni. Továbbra is nagyon nagy esélyesek a végső győzelemre.

Helyreigazítással felérő változtatásra kényszerült a német közszolgálati ZDF tévécsatorna, miután felszólító levelet kaptak egy Elon Musk által megbízott német ügyvédi irodától. Musk korábban „felháborító hazugságnak” nevezte azokat a súlyos állításokat, amiket a csatorna egyetlen tweet és néhány retweet alapján tett róla.

A konfliktus forrása az a fosztogatásba, gyújtogatásba és erőszakba forduló, többnapos tüntetéssorozat volt, ami Észak-Írország fővárosában, Belfastban tört ki azután, hogy június 8-án egy évek óta ott élő szudáni menekült férfi a nyílt utcán konyhakéssel támadt egy 44 éves, mozgássérült helyi férfire, akinek kivágta az egyik szemét és olyan brutális sérüléseket okozott neki, hogy az áldozat alig élte túl. Emiatt napokig tartó migránsellenes zavargások törtek ki. A megvadult tömeg járműveket és nem fehér bőrszínű lakosok tulajdonában lévő járműveket, boltokat és lakásokat gyújtott fel, migránsokat üldözött és összecsaptak a rendőrökkel is.

A konfliktiussorozat kirobbanása után Tommy Robinson brit szélsőjobbos aktivista és a Restore UK nevű pártot vezető Rupert Lowe is posztokban buzdított a tiltakozásra, Musk pedig reposztolta ezeket a bejegyzéseket a tulajdonában lévő X-en. Majd június 9-én egy tweetben arról értekezett, hogy „Csak az ISMÉTLŐDŐ és HANGOS tüntetések hozhatnak változást!”. Három napra rá következett a ZDF adása, „Belfasti zavargások - Hogyan tüzelte Musk a tüntetőket” címmel. Ez a szegmens a következő felvezetéssel indult:

„A rasszista csőcselék migránsvadászatra indult. Erre egy brit szélsőjobboldali szélsőséges és a techmillioms Elon Musk szólította fel őket.”

Musk csípőből kiposztolta, hogy a „felháborító hazugság” miatt perelni fogja a ZDF-et. Most kiderült, hogy tényleg jogi segítséget vett igénybe. Az a tény, hogy a közszolgálati csatorna Musk ügyvédjének levelét kézhez kapva megváltoztatta a videót és kiszedte a nehezményezett mondatot, arra utal, hogy az ő ügyvédjeik szerint sem volt védhető az a fenti, egymondatos tweetre és néhány retweetre alapozott állításuk, hogy Musk bárkit embervadászatra szólított volna fel.

(via Politico)

Az Integritás Hatóság elnöke a felmentését célzó kezdeményezésről azt mondta, bízik a bíróság reális helyzetértékelésében. Biró Ferenc Pál az MTI-vel azt közölte: az ellene „politikai céllal indult büntetőeljárás” célja mindvégig az volt, hogy személyén keresztül a hatóság működését veszélyeztessék.

Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke bejelentette, hogy kezdeményezte az Integritás Hatóság elnöke jogviszonyának megszüntetését a Fővárosi Törvényszéken, miután a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt Biró Ferenc Pál ellen a többi között hivatali visszaélés miatt.

A hatóság elnöke erre reagálva közleményében azt írta: „amióta ez az eljárás elindult, tudtam, hogy elsődleges feladatom a hatóság szervezetének integritásának biztosítása, a rendelkezésemre álló összes eszközzel, akár azzal is, hogy a szervezet bizalmát élvezve kiállok a nyilvánosság elé”. „Meggyőződésem, hogy a bukott hatalom egyik utolsó embere politikai küldetést teljesít” – közölte.

Biró Ferenc Pál azt mondta, számára az Integritás Hatóság zavartalan munkája a személyes érdeke fölött áll, különösen egy olyan fontos időszakban, amilyen az EU-pénzekkel kapcsolatos megállapodás megszületését követően Magyarország előtt van.

„Munkámat folytatom, jogkövető emberként pedig bízom a független bíróság reális értékítéletében és helyzetértékelésében, ugyanakkor hangsúlyozom: az ártatlanság vélelme mint jogi és igazságszolgáltatási alapvetés különösen fontos olyan helyzetekben, amikor egy állami vezető munkáját és hitelességét a bukott hatalom próbálja aláásni” – közölte a hatóság elnöke.

Kiskorú veszélyeztetése miatt egy év, két évre felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság Molnár Gusztáv színészt. A vád szerint évekkel ezelőtt többször is részeg lett és agresszíven viselkedett a kisfia előtt, előfordult, hogy meg is ütötte. Molnár nem ismerte el a bűnösségét, nem tett teljes beismerő vallomást sem, de azt mondta, sajnálja a dolgot.

A Drága örökösök című RTL-es sorozatból és a Sztárboxból is ismert színész ellen februárban rendelt el körözést a Gödöllői Járásbíróság. A Cipruson nyaraló Molnárt meglepte a körözése, hazaérkezésekor a repülőtérről bilincsben, vezetőszárral, rabszállítóval vitték a bíróságra.

Molnár 2015-ben vált el a gyerek anyjától, a vádirat szerint a láthatások alatt többször lerészegedett, többször megpofozta a kiskorú gyerekét, többször ököllel combon ütötte, amikor az aludni próbált az autóban.

A gyerek vallomása szerint az apja egyszer öngyilkosságot próbált meg elkövetni a jelenlétében, de volt, hogy részegen vezetett autót: amikor rászóltak, hogy így nem vezethet, azt válaszolta, hogy „nem érdekel”, majd belehajtott egy fába.

Az ügyészség szerint Molnár Gusztáv a gyereke értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődését is veszélyeztette. (RTL)

Keddre felpörgött a franciaországi Évian-les-bains-ben, a Genfi tó partján tartott G7 csúcstalálkozó. A Trump-Macron-Zelenszkij találkozó mellett a G7-országok és az Unió további vezetői is tárgyaltak az ukrán elnökkel, Trump újságíróknak arról beszélt, hogy az iráni háború zárultával újra szankciókat vezethetnek be az orosz olajra. A Politicónak a megbeszélések négy résztvevője is azt nyilatkozta, hogy a felek megállapodtak abban, hogy még erősebb gazdasági nyomás alá helyezik Moszkvát és tárgyalóasztalhoz kényszerítik Putyin orosz elnököt. Trump azt is elárulta, hogy még kedden kettesben is leül Zelenszkijjel.

Bár többen attól tartottak, hogy Trump meg fogja akadályozni, vagy elmismásolja, hogy nyomást gyakoroljanak Moszkvára, a tárgyalások után egy olasz diplomata arról beszélt, hogy nem ez történt, sőt Amerika kifejezetten pozitívan állt az ukránok kéréseihez.

Miután 2025-ben el kellett hagyniuk megszokott helyszínüket Nagykovácsiban, az idei évre tervezett Kolorádót 2027-re halasztották a szervezők, ugyanis az idei rendezvényre kinézett Fejér megyei Kálozon olyan nehézségekbe ütköztek, hogy miatt jobbnak látták a halasztást – jelentették be a szervezők.

A halasztás részleteiről ennyit árultak el:

„Lelkesen vágtunk bele az előkészületekbe, azonban hónapról hónapra bukkantak elő újabb nehézségek a terület fejlesztésével és lehetőségeivel kapcsolatban. Az új fesztivál megszervezésének és a helyszín kialakításának váratlanul növekvő költségei, valamint a teljes fesztiválipart sújtó piaci nehézségek elvezettek oda, hogy a nagykovácsi helyszínünkhöz nem méltó folytatást tudtunk volna csak összehozni.

„Hálásak vagyunk mindenkinek, aki jegyet vett, támogatott minket, fellépett, dolgozott vagy önkénteskedett volna, vagy bármilyen más formában az idei Kolorádó részese lett volna. Nagyon sajnáljuk, hogy csak most húzzuk be a féket, az utolsó pillanatig azon dolgoztunk, hogy meg tudjuk csinálni.”

A megvásárolt jegyek automatikusan érvényesek lesznek a 2027-es fesztiválra, és a felmerült nehézségeket látva a Sziget szervezői felajánlották, hogy aki nem váltja vissza most a belépőjét, az ajándékba kaphat egy csütörtöki Sziget-napijegyet. A visszaváltás menetéről és a további információkról minden jegyvásárlót e-mailben értesítenek a jövő hét végéig.

• Az 1986-os világbajnokság a mexikói hullámot, a 2010-es a vuvuzela hangját, a 2026-os a hidratációs szünetet adta a futballnak.
• A FIFA a játékosok egészségére hivatkozva talált még hat percet, amit értékesíteni tud a hirdetőknek.
• Hogy ez lényegi aspektusait változtatja meg az eddig ismert focinak, az természetesen nem számít.
• Az sem, hogy ennyi idő nem is elég pihenő az igazi kánikulában.

2026. június 15-én a teljesen fedett, kellemesen klimatizált atlantai Mercedes-Benz Stadiumban rendezték a 2026-os labdarúgó-világbajnokság Spanyolország–Zöld-foki szigetek csoportmeccsét. A spanyolok már 22 perce passzolgatták tanácstalanul a labdát a kis afrikai szigetország hősiesen védekező csapatának tizenhatosa körül, amikor a bíró jelezte, hogy mindenki menjen pihenni. A következő három percben a világ tévénézői vagy ácsorgó játékosokat, vagy reklámokat tekinthettek meg, majd folytatódhatott az egykapuzás. A teljesen felesleges színjáték a második félidő közepén is megismétlődött, mielőtt a meccs végén a zöld-fokiak győzelemként, sírva ünnepelhették a 0-0-as döntetlent történelmük első vébémeccsén.

Ahogy az e cikk olvasói előtt talán már ismert, a futballmeccsek eddig hagyományosan 90 percesek voltak, két 45 perces félidőre osztva. Ez a 2014-es, Brazíliában rendezett világbajnokságon kezdett megváltozni, amikor a szinte az Egyenlítőn található Fortalezában rendezett Mexikó–Hollandia nyolcaddöntőben a játékvezető mindkét félidőben szünetet rendelt el, hogy a játékosok frissíteni tudjanak. A 39 fokos, fülledt trópusi melegben teljesen érthető volt a döntés.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) mellett a futball szabályaiért felelős International Football Association Board (IFAB) szabályzata világosan leírja, hogy ezeket hogy kell elrendelni. Megkülönböztetik az ivószüneteket, amik legfeljebb 1 percig tarthatnak, és a „cooling”, azaz hűsítési szüneteket, amik hossza másféltől három percig terjedhet. Ha az úgynevezett WBGT-index meghaladja a 32 fokot, ezeket kötelező elrendelni a 30. és a 75. percek környékén. Ha hűvösebb az idő, a játékvezető belátására van bízva a szünetek elrendelése.

A 2014-es vébétől kezdve ezeket a játékmegszakításokat rendszeresen alkalmazták, különösen olyan meccseken, amiket tényleg nagy melegben játszottak. A május végén Budapesten rendezett Bajnokok Ligája-döntőben már furcsa volt, hogy a kellemes tavaszi kora estén miért van rájuk szükség. Az év legnagyobb tornáján pedig kiderült, hogy ezentúl a labdarúgás nem két félidőből, hanem négy negyedből áll.

A Rendszerváltás 3. óta a pártelnökök hírlevelei is jobbak. Most kaptam meg például Varju Lászlóét, a DK új elnökéét. Miközben kinyitottam, rájöttem, hogy talán még sosem olvastam Varju-írást. Ez a jelek szerint hiba volt. Varju stílusa Hemingwayt vagy Murakamit idézően tömör, pontos és egyszerű. Két szimpla mondattal úgy rúgja be a motort, hogy az olvasó a mellkasán érzi a Gréczy Zsoltot csak megérinteni próbáló tömeg nyomását :

„Jó érzés volt látni, hogy ennyien eljöttetek a hétvégi kongresszusra. Olyan sokan voltunk, hogy még pótszékekre is szükség volt.”

A szöveg ebben a stílusban folytatódik. Megtudjuk, kik lettek a párt alelnökei és elnökségi tagjai, illetve hogy Varju szerint alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez, és hogy ő sosem adja fel. Aztán visszatér az alkalmazkodáshoz, mondván, hogy az szükséges, de nem elegendő:

„A körülmények most alkalmazkodásra szólítanak fel bennünket, de a túléléshez és a megújuláshoz nem visszahúzódni kell, hanem cselekedni. Beszélgetni egymással, építeni a közösségeinket, és újra megmutatni, hogy van helye Magyarországon az európai, baloldali politikának. Számítok Rátok ebben a munkában.”

Ez eddig szinte papírforma. Ám a szerzőből ekkor előtör a Magyar Baloldal Murakamija, és a hétköznapi egyik pillanatról a másikra szürreálissá válik:

„És van még valami, amire érdemes emlékeznünk. Ma egy jobb országban élünk, mint két hónappal ezelőtt. Ez önmagában még nem elég, de bizonyíték arra, hogy a politika képes változást hozni.”

Hogy mi? Az olvasó magához sem tért a meglepetésből, és az öncsonkításig őszinte Varju már be is fejezte:

„Most azon múlik minden, hogy mi mit kezdünk ezzel a lehetőséggel.
Folytassuk együtt!”

És vége is. Bár sose lenne vége!

A holland szenátus többségi szavazással elfogadta azt a törvényt, ami megtiltja a szexuális irányultság megváltoztatását célzó „terápiák” alkalmazását.

A 66-os Demokraták (D66), a Szabaddemokrata Néppárt (VVD), a Progresszív Hollandia (PRO), a Szocialista Párt (SP) és az Állatvédők Pártja által benyújtott jogszabály különösen a fiatalkorúak és a kiszolgáltatott helyzetben lévő felnőttek védelmét szolgálja. A törvény megsértői akár 27 500 eurós pénzbírsággal vagy 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók. A „kezelést” alkalmazók emellett elveszíthetik működési engedélyüket.

A jogszabály támogatói szerint az „átnevelő” gyakorlatok súlyos pszichés károkat okozhatnak, és tudományos kutatások összefüggést mutattak ki közöttük, valamint a depresszió, más mentális problémák és az öngyilkossági gondolatok megjelenése között. Bár bizonyos módszerek – például az elektrosokk-kezelés vagy egyes gyógyszeres eljárások – korábban is tiltottak voltak, a kezdeményezők szerint a hatályos büntetőjog nem nyújtott megfelelő védelmet minden káros gyakorlat ellen.

A parlamenti vitában elhangzott, hogy a tiltás olyan módszerekre is kiterjedhet, mint a hosszan tartó pszichológiai nyomásgyakorlás, az áltudományos terápiák, az imával történő „gyógyítás” vagy az ördögűzés, különösen függőségi viszonyok esetén.

Az LMBT-közösség jogaiéért fellépő COC Netherlands szervezet jelentős előrelépésnek nevezte a döntést. A szervezet szerint a szexuális irányultság megváltoztatásának vagy „gyógyításának” gondolata nem áll összhangban a valósággal.

A szabályozás bírálói szerint nem egyértelmű, hogy az új törvény miben nyújt többet a már meglévő tilalmaknál, továbbá attól tartanak, hogy a rendelkezés túlzott korlátozásokat róhat az egészségügyi és más segítő szakmák képviselőire, valamint sértheti a vallásszabadságot.

A törvényjavaslatot a 75 tagú szenátusban 57 képviselő támogatta. (MTI)

A brit védelmi minisztérium vizsgálja azokat a jelentéseket, amik szerint egy orosz fregatt, az Grigorovics Admirális figyelmeztető lövéseket adott le egy, a Wight-szigettől délre kb. 30 km-re hajózó brit jacht 500 méteres körzetében. A jachtról nem jelentettek sérüléseket vagy károkat, és folytatta útját. A HMS Tyne egyik csónakja felkereste a jachtot, hogy adatokat gyűjtsön, és ellenőrizze, hogy a legénység biztonságban van-e.

Az incidens pár nappal azután történt, hogy az Egyesült Királyság lefoglalt egy Oroszországhoz köthető olajszállító tartályhajót a Wight-sziget partjainál. Ez volt az első alkalom az Ukrajna elleni háború kezdete óta, hogy brit erők vezettek egy szankcionált hajó lefoglalására irányuló műveletet.

A védelmi minisztérium közölte: „Vizsgáljuk a Csatornában történt incidensről szóló jelentéseket.” Védelmi források ugyanakkor azt mondták, elszigetelt epizódként kezelik az esetet, ami nem kapcsolódik a Szmirtosz brit feltartóztatásához – írja a Guardian.

Egymondatos posztot rakott ki az üzemanyagárakról Magyar Péter miniszterelnök:

„A kőolaj világpiaci árának csökkenése és a forint erősödése miatt már a héten olcsóbb lehet a védett árnál a kutakon a benzin és a gázolaj.”

Mind a kőolajár csökkenése, mind a forint euróval és dollárral szembeni erősödése az iráni háborút lezáró béke hírének köszönhető. (Az erről szóló békeszerződést elvileg pénteken írják alá Svájcban.) A világpiaci árak már az iráni háború kitörése előtti napok szintjét közelítik. A kormány korábban éppen e két feltételhez kötötte a védett üzemanyagárak rendszerének megszüntetését.

A jó hírek szerdától jelenhetnek meg a kiskereskedelmi árakban. A piaci ár ekkor még szinte biztosan nem megy a rögzített ár alá, de Magyar posztja arra utal, hogy a kormány várakozásai szerint a hét második felében ez is megtörténhet.

A védett árak rendszere alapvetően azért csalóka, és azért lenne érdemes amint lehet kivezetni, mert emiatt történelmi mélypontra csökkentek az ország vészhelyzeti üzemanyag- és olajtartalékai, amiket vissza kell majd pótolni. Ha a piaci ár jelentősen zuhan, akkor az olcsóbbá teszi a tartalékolást is .

„Az Állami Számvevőszék elnöke a mai napon keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken, amelyben – az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 39. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – kezdeményezte, hogy a bíróság szüntesse meg az Integritás Hatóság (IH) elnökének e tisztsége betöltésére irányuló jogviszonyát” – jelentette be az ÁSZ.

A kereset oka, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az IH elnöke ellen vádiratot nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Biró Ferencet – többek között – hivatali bűncselekmény (hivatali visszaélés), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (közokirat-hamisítás) elkövetésével vádolva. Ezek olyan bűncselekmények, amikkel kapcsolatos vád a vonatkozó jogszabályok alapján kizárja, hogy Biró továbbra is betölthesse a tisztséget. Az Integritás Hatóság elnöke jogviszonyának megszüntetéséről a kereset alapján a Fővárosi Törvényszék dönt.

A KNyF szerint a Biró által elkövetett „bűncselekményekkel 140 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott az Integritás Hatóságnak”. Ezt Biró koncepciós, politikai indíttatású eljárásnak tartja, és úgy állítja be a történetet, mintha arra valószínűleg egy interjúja miatt kerülne sor. Azt állította, a Fidesz-kormány megpróbálta ellehetetleníteni a működését, mert azt látták, ő tényleg ki akarja vizsgálni a korrupciós ügyeket. De Biró akár azért is időzíthette így a megszólalását, mert sejthette, hogy néhány napon belül az ügyészség nyilvánosság elé lép az ellene szóló vádirattal, és ennek akart elé vágni. „Bízom az igazságszolgáltatás függetlenségében, tudom, hogy semmi rosszat nem tettem” – nyilatkozta két hete Biró Ferenc.

Frissítés: Biró Ferenc szerint „a bukott hatalom egyik utolsó embere politikai küldetést teljesít”.

Bartók Béla 1907-ben írt, eddig ismeretlen kompozíciójára bukkant a Bősze Ádám Zenei Antikvárium. A dokumentum egy spanyolországi árverésen került elő, de hibás megjelöléssel, egyszerű zenei albumlapként, amit a magyarországi antikvárius 2024-ben vásárolt meg.

Amikor Magyarországra érkezett a kézirat, a zenei antikvárium elküldte azt a Bartók Archívum igazgatójának is, aki elindította a védési eljárást. Akkor döbbentek rá ugyanis, hogy ez nem zenei albumlap, hanem egy, a Bartók Béla és Geyer Stefi levelezésből hiányzó láncszem, egy kompozíció a Geyer Stefi által föladott dallamra – mondta el Bősze Ádám, a zenei antikvárium alapítója, tulajdonosa.

A kompozíciót az antikvárium azóta nem tárta a szélesebb nyilvánosság elé, de Vikárius László, a budapesti Bartók Archívum vezetője szerint nem fér kétség az aláírás nélküli kézirat hitelességéhez, ami szerinte a magyar kultúrörökség pótolhatatlan része.

Az alkalmi darabot Bartók Béla 1907. október 1-jén írta szerelme, Geyer Stefi hegedűművész egy levélben küldött kérdésére. Geyer szeptember 29-én egy dallamot küldött a zeneszerzőnek azzal a kérdéssel, hogy: „Ezt hogyan harmonizálná meg?”, ami tulajdonképpen annyit tesz, hogyan öltöztetné fel további hangokkal az önmagában álló melódiát. Bartók röviden annyit írt a kézirat elejére, hogy „Így ni!”, majd következett a mű, aminek a tempómegjelölése Adagio molto, azaz nagyon lassan.

Az első sor alatt ott a folytatás: con molto espressione, amoroso, tehát mély kifejezéssel, szerelmesen. Kétségtelen, hogy a fiatal komponista nem csupán egy választ, hanem egy zenei szerelmes levelet küldött Geyer Stefinek.

Ezt bizonyítja az a négy, Bartók által külön megjelölt szakasz, amiben az ún. Geyer Stefi-motívum tűnik föl, ahogyan a művésznőnek dedikált korai hegedűversenyben; ez egy vezérdallam, amely szerelmi üzenetet is hordoz.

Bősze Ádám elmondta: amikor a Bartók Archívum – ami a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) filiáléja – látóterébe került a kézirat, jelezte vételi szándékát, de ez végül piros lámpát kapott, így a kézirat jelenleg sorsára, vevőre vár.

A tervek között szerepel, hogy a művet a nagyközönségnek is bemutassák egy zongoraművész közreműködésével. (MTI)

Kanadaiakat érintő államérdek-alapú honosításokról számolt be a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Velkey György László még a múlt hét végén lengette be, hogy a feltárt visszaélések között állami érdekből történő honosításokra is bukkantak, amikor olyan személyek kaptak magyar állampolgárságot, akik az állampolgárság szokásos kritériumainak nem feleltek meg. Velkey a mostani videóban azt mondja:

„Információink szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes több alkalommal jelezte a diaszpóraszervezetek vezetői felé, hogy kifejezetten támogatja az efféle, államérdekből történő honosítási eljárásokat. Az ő támogató leveleire hivatkozva vették át a kérelmeket a külképviseletek, és az ő támogatásával épült ki egy egész intézményi hálózat, hogy olyanok előtt nyíljon meg az út a magyar állampolgárság felé, akiket semmilyen valódi szál nem fűzött Magyarországhoz – ellenben rendelkeztek több tízezer kanadai dollárral ahhoz, hogy megkönnyítsék európai utazásaikat egy magyar útlevéllel.”

Velkey szerint akkoriban több külügyi dolgozótól is érkezett jelzés, hogy valami nincs rendben ezekkel a honosításokkal. „Volt olyan kérelmező, aki azt sem tudta pontosan, milyen ügyben ül a konzul előtt, és akadt, aki úgy beszélt az »elintézett« magyar állampolgárságról, mintha egy exkluzív terméket vásárolt volna” – mondta Velkey, aki szerint a politikai akarat, mindig felülírta ezeket a szakmai jelzéseket.

Azt mondta, az is kiderült, hogy egy kanadai, Hungarian Citizenship Consulting nevezetű magáncég pénzért menedzselte a kérelmezőket, úgy tudják, 30-60 ezer dollár körüli összegekért. „A közvetítő cég tulajdonosa pedig nem volt más, mint az állami honosítási programok egyik, Gulyás Gergely minisztériuma által megbízott hivatalos felelőse, a cég társigazgatója pedig az ajánlásokat aláíró diaszpóravezető volt” – mondta Velkey.

Szerinte a kanadai szál valószínűleg nem egyedi, más országokban is kiépülhetett ehhez hasonló üzleti modell, ezeket kivizsgálják. A külügyi államtitkár hozzátette, kivizsgálják a visszavonás lehetőségét a problémás módon megszerzett állampolgárságok esetében.

Részegen rollerező olvasók, figyelem! Az ügyészség olyan elánnal próbál példát statuálni rajtatok, hogy egy év elején eleve kemény büntetésre ítélt rolleres esetében ennek ellenére további jelentős szigorítást kért az elsőfokú ítélet megismerése után.

A Telexen megírt sztori szerint a férfi még 2024 szeptemberében állt fel csutka részegen egy bérelt Tier rollerre, hogy a Puskás stadion melletti, focimeccs miatt éppen lezárt Istvánmezei úton akkorát essen egy ott posztoló rendőr előtt, hogy a válla súlyosan megsérüljön. A vérében 2,2 ezrelék volt az alkoholszint, ami tényleg sakálszint, a bűncselekményi határérték négyszerese. A bíróság első fokon 1,8 millió forint pénzbüntetésre és 1 év 5 hónapos jogosítványmegvonásra ítélte, de az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, hosszabb eltiltást kérve.

A férfi családja azért fordult a sajtóhoz, mert az elsőfokú ítéletet szigorúnak, de elfogadhatónak tartották ugyan, de az ügyészi fellebbezést már nem, tekintettel arra, hogy a férfi beismerte a tettét, lemondott a tárgyalásról, és csak saját magában okozott kárt.

A cikk praktikusan hasznosítható tanúsága az, hogy bár KRESZ egyelőre nem mond semmit az e-rollerekről, ezeket a hatóságok ittas vezetés esetén a gyakorlatban úgy tekintik, mintha a tettes személyautót vezetett volna, nem pedig mondjuk biciklit.

Az aktuális szabály az, hogy amíg az alany biztonságos kerékpározásra alkalmas állapotban van, addig ittasan is vezethet biciklit vagy rásegítéses e-kerékpárt. Vagyis nincs számszerűsített határérték. A Telex tudomása szerint az új KRESZ készülő tervezetében szigorodik ugyan a biciklizésre és ivásra vonatkozó rész, de nem radikálisan. Annyi a terv, hogy határértéket vezetnek be. A tervezet szerint „úttesten nem közlekedhet a kerékpáros, ha a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó 0,8 gramm/liter vagy ennél több véralkohol van”. Ez nagyjából 2-3 korsó sörnek felel meg. Az e-rollereknél viszont zéró tolerancia van, mint az autóknál.
Mi is írtunk arról, hogy a rollerekre vonatkozó szabályozást kivehetik a nagy KRESZ-csomagból, és már korábban módosíthatják ezeket az előírásokat. A Telex szerint két kategóriára bontják a rollereket: olyanokra, amik önerőből nem tudnak 25 kilométer per óránál gyorsabban menni, és olyanokra, amelyek igen, vagy 1000 watt feletti a névleges teljesítményük. Fontos, hogy az alkoholivást tekintve mindkét kategóriában zéró tolerancia lesz. A különbség annyi, hogy a kicsiket már 12 éves kortól lehet vezetni, kötelező lesz a sisak, a többi szabály pedig a kerékpárosokéihoz lesz hasonló. A nagyobb rollereket 14 éves kor felett lehet majd vezetni, motoros sisakban, a többi előírás pedig a robogósokéit fogja idézni.

Egy lengyel ügyész közlése szerint agyonlőtték Vlagyimir Putyin egyik orosz bírálóját a kelet-lengyelországi Biała Podlaska városában. A támadás során hétfőn öt lövést adtak le az áldozatra, köztük egyet a fejére – mondta Marcin Kozak, a lublini kerületi ügyészség szóvivője, aki szerint az ügyben két fehérorosz állampolgárt őrizetbe vettek, de egyelőre nem emeltek ellenük vádat.

A helyi sajtó az áldozatot Robert Kuzovkovként azonosította, aki a Szemjon Szkrepeckij művésznéven is ismert volt. Orosz képzőművész és performanszművész volt, aki az orosz elnökkel szembeni kritikájáról vált ismertté, és Lengyelországban élt. Kozak megerősítette, hogy az áldozat – akit az ügyészség Robert K.-ként nevezett meg – olyan művészeti tevékenységet folytatott, amivel bírálta az orosz hatóságok jelenlegi lépéseit.

Három nappal a meggyilkolása előtt Szkrepeckij Berlinbe utazott az Oroszország Napja alkalmából. A június 12-i ünnep annak állít emléket, hogy az ország a Szovjetunió összeomlása előtt kinyilvánította szuverenitását. A Meduza szerint Berlinben tiltakozó akciót hajtott végre, aminek központi eleme egy ikonra emlékeztető karikatúra volt Sztálinról és Putyinról. Kozak szerint az áldozat személyazonossága a nyomozás egyik kulcsfontosságú eleme lesz.

Lengyelország szerint az, hogy az ország az ukrajnai katonai és egyéb szállítmányok egyik fő tranzitközpontjává vált, célponttá tette az orosz hírszerzés számára. Moszkva ügynökei egyrészt információkat próbálnak gyűjteni a Kijevnek nyújtott támogatásról, másrészt szabotázsakciók végrehajtásában is érdekeltek lehetnek.

Jacek Dobrzyński, a lengyel különleges szolgálatokért felelős miniszter szóvivője közölte, hogy a Belső Biztonsági Ügynökség szorosan együttműködik a rendőrséggel és az ügyészséggel az ügy kivizsgálásában.

Újra összeáll a Williams nővérek teniszpárosa, miután szabadkártyával elindulhatnak Wimbledonban - jelentették be a patinás verseny szervezői. Serena Williams négy éve vonult vissza, a 2022-es US Openen elszenvedett veresége után és a múlt héten tért vissza Wimbledon egyik előversenyén, a londoni Queen's Clubban. Itt is párosban indult, a 19 éves kanadai Victoria Mboko partnereként. Az első meccsükön rögtön kiejtették a torna 3. kiemelt párosát, de Mboko utána megsérült, így nem tudták folytatni a versenyt.

Venus Willams hivatalosan ugyan sosem vonult vissza, de 2024 és 2025 között nem játszott meccset.

A tenisz legendás testvérpárja korábban hatszor nyert párosban Wimbledonban, legutóbb pont tíz éve, amikor Serena egyesben is győzött. Szólóban Serena összesen hétszer, míg Venus ötször nyerte meg a tornát.

Ha győznének, az már csak a koruk miatt is sosem volt, rekorddöntő diadal lenne. Grand Slam-tornán az együtt legidősebb győztes páros, a tajvani Hszie Szu-vej és a cseh Barbora Strýcová duója 74 éves és 303 napos volt, amikor 2023-ban megnyerték Wimbledont. Ha jól számoltam, a Willams nővérek ketten együtt 90 évesek és 314 naposak lennének.

A dán Boldnak nyilatkozott a Ferencvárost két év után, két hete otthagyó dán születésű, de svájci válogatott hátvéd, Stefan Gartenmann – vette észre a Mandiner.

Gartenmann szerint eleinte azt mondták neki, hogy szeretnének vele hosszabbítani, „de aztán jött ez az egész választási hercehurca Orbán Viktor körül, és hát Magyarországon a futball szorosan összefügg azzal, ami a politika felsőbb szintjén történik”. Azt mondta:

„Szóval szerintem most egy kicsit üres a kassza, és így végül én is azok közé tartoztam, akik mégsem kaptak új szerződést.”

A Bold arról ír, hogy ugyan Magyar Péterről azt mondják, a labdarúgás támogatója, ő és a Tisza Párt inkább arra koncentrálnak, hogy a pénzt az államkasszába juttassák, és egészségre, oktatásra meg társadalmi fejlesztésekre költsék. „Ez nagy hatással lesz a klubok pénzügyeire, és egyúttal azt is jelenti, hogy a Ferencvárosnak sok területen kell majd spórolnia. Az én esetemben is azt hitték, találnak majd pénzt az új szerződésre, de végül kiderült, hogy ez nem lehetséges” – mondta Gartenmann, aki sajnálja, hogy el kellett jönnie, mert az összes eddigi állomáshelye közül Budapestet szerette a legjobban, és az elmúlt két év szakmailag is sikeres időszak volt (bajnoki cím, Magyar Kupa-győzelem, európai kupaszereplések).

Hétfőn jelentette be a Mediaworks, hogy leépítésekbe kezd, aznap kiderült, hogy megszűnik a Ripost, illetve nem adják ki nyomtatásban a Borsot és három megyei napilapot. Kedden a Világgazdaság szerkesztőségének tömeges leépítéséről érkeztek hírek, később pedig a 24.hu írta meg, hogy csoportos létszámleépítés keretében a Pesti Srácok című lap összes munkavállalóját elbocsátják.

A lap főszerkesztője, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Huth Gergely szerint egy hónap múlva lép hatályba a döntés, ami csaknem húsz munkavállalót érint. Huth szerint nem biztos, hogy a lap is megszűnik, ugyanis a tulajdonossal tárgyalnak a tovább működtetésről, és olvasói segítséggel reális esélyt lát a továbbélésre.

Az alapító Huth a lap Mediaworkstől való visszaszerzéséről beszélt, amiről még tárgyalnak. „Nagyon remélem, hogy annál többe nem fog kerülni a lap visszaszerzése, mint amennyit mi magunk kaptunk érte” – mondta a főszerkesztő.

Győrben továbbra is szeretne előrehozott önkormányzati választást Pintér Bence, a város független polgármestere (a közgyűlésben szinte csak fideszes képviselők ülnek, és akadályozzák a munkáját), országosan viszont ez szerinte egy kényes jogi kérdés.

A Népszavának adott interjúban azt mondta, „egyrészről öt évre kaptunk mandátumot, másrészről pedig vannak olyan pozíciók az országban – például a köztársasági elnök vagy más, hosszú időre kinevezett vezetők –, ahol egyértelmű a választói akarat a leváltásukra, ha már erre szavazott az ország többsége. De azt gondolom, hogy ez az önkormányzatokra ilyen formában nem terjeszthető ki.”

Győrben azért más a helyzet, mert az elmúlt másfél évben „jelentős csontkollekció hullott ki a szekrényből”, a győri Fidesz pedig a szöges ellentétét csinálja annak, amit a választáson ígért. Ezért is kezdeményezte többször is a közgyűlés feloszlatását, amit mindig leszavazott a Fidesz.

Pintér Bence arról is beszél, későinek tartja, hogy a Tisza-kormány csak június végén akar elkezdeni tárgyalni az önkormányzatokkal, mert nagyon komoly problémákkal küzdenek a települések. A szolidaritási hozzájárulás ügyében a haladék nem elég. Ők ki tudnák fizetni az éves összeget, de ha megteszik, akkor „be kell zárnunk minden uszodát, nagyobb kulturális- és sportlétesítményt. Nekünk arra lenne szükségünk, hogy ez a forrás felszabaduljon, a győri költségvetésben maradjon. Ez egy igazságtalan sarc, aminek léteznie sem szabadna, az önkormányzatiság lényegét kezdi ki.”

A fizetésének a megnyirbálását nem tartja fontos kérdésnek. „Ha a fizetésem csökkentése az ára annak, hogy Győr visszakapja a forrásait, akkor én ezt elfogadom.”

Azzal viszont problémája lenne, ha a két ciklusra korlátoznák a polgármesterséget, mint ami felvetődött a Tisza részéről. Ez szerinte más, mint a miniszterelnöki ciklus korlátozása, ugyanis míg a miniszterelnököt a parlament választja, addig a polgármestereket az emberek közvetlenül. „Ha egy helyi közösség azt mondja, hogy számára ez az ember a legalkalmasabb a város vezetésére, akkor szerintem ezt tiszteletben kell tartania az Országgyűlésnek.”

Örülne, ha a Vagyonvisszaszerzési Hivatal Győrben lenne, ezt kormányzati szinten már jelezte is, elmondása szerint az ötletet nem utasították el elsőre.

Két év felfüggesztett börtönre ítélték nem jogerősen azt az álrendőrt, aki több embert is bántalmazott – írta meg az MTI a Budapest Környéki Törvényszék közleménye alapján. Az ügyészség súlyosbítaná, a védő enyhítené az ítéletet.

A sztori kicsit bonyolult, az álrendőr csak a végén lép színre.

A dolog azzal kezdődött, hogy a három sértett májusban egy vonaton hangoskodott, ami a több utasnak nem tetszett. A vonaton utazott egy polgárőr is, aki bejelentést tett a hangoskodókra a 112-es segélyhívón. Ezután Isaszegen mindhárman leszálltak a polgárőrrel együtt. A hangoskodók összefutottak egy ismerősükkel, ő a negyedik sértett.

Az állomáson ugyanis két polgárőr arra kérte a hangoskodókat, hogy menjenek velük a váróterembe. Itt jelent meg a vádlott, polgári ruhában, azt állítva, hogy szabadnapos rendőr. Az állítását egy szolgálati jelvényre megtévesztésig hasonló igazolványtokkal támasztotta alá.

Az álrendőr falhoz állíttatta a sértetteket, a földre rakatta velük a személyes tárgyaikat, majd különböző módokon bántalmazta és szidalmazta őket.

Ezután értek ki az igazi rendőrök, akik elfogták az álrendőrt.

A bíróság a tárgyaláson négy rendbeli személyi szabadság megsértésének bűntettében mondta ki bűnösnek és 2 év börtönbüntetésre ítélte a vádlottat, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztve.

A döntéssel szemben az ügyész súlyosítás, a vádlott és a védő enyhítés érdekében nyújtott be jogorvoslatot, így az ítélet nem jogerős.

Több ezer illegális bevándorló letartóztatását jelentette be vasárnap a dél-afrikai kormány, ezzel idén már negyvenezer főlé nőtt az őrizetbe vettek száma. Az eredményeket a belügyminiszter személyesen ismertette, egy héttel azután, hogy Cyril Ramaphosa államfő országos tévébeszédben ígérte meg az illegális migráció visszaszorítását.

A határozott kormányzati fellépést az elmúlt időszak egyre hevesebb tüntetései magyarázzák: a Dél-afrikai Köztársaságban hónapok óta zajlanak bevándorlóellenes tiltakozások, melyek nemegyszer erőszakba csaptak át. Nemrég több ezer bevándorlónak kellett elmenekülnie a táborából Durban városa közelében, miután dühös helyiek elkergették őket. A tüntetők főleg gazdasági okokkal magyarázzák, hogy miért nem akarnak annyi külföldit látni az országban. A mindennapi nehézségekért a bevándorlókat okolják, akik szerintük előlük veszik el a munkahelyeket és túlterhelik a közszolgáltatásokat.

Az utóbbi hónapokban számos beszámolót lehetett hallani arról, hogy késekkel és botokkal felfegyverzett helyiek tartottak felvonulásokat a dél-afrikai városokban, és kereskedőket fenyegettek, hogy mutassák meg igazolványaikat, vagy zárják be az üzletüket. Az erőszakos fellépésnek legkevesebb öt halálos áldozata van már, és több ezer embernek kellett elmenekülnie. Országszerte több mozgalom is szerveződött a bevándorlók elkergetésére, a legnagyobb közülük a March & March, amely június végéig adott haladékot az illegális bevándorlóknak, hogy elhagyják az országot.

Négy hónap után először találkozott Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, de nem négyszemközt, hanem Emmanuel Macron társaságában, a Franciaországban megrendezett G7 csúcson – írta meg a Kyiv Independent. A három elnök később együtt kapcsolódott be a többi G7-vezetővel közös megbeszélésbe.

Az amerikaiak által kezdeményezett béketárgyalások február óta szinte teljesen befagytak, Trump figyelme a Közel-Keletre sodródott. Az amerikai elnök a hétvégén viszont telefonált Zelenszkijjel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is, utóbbi azt mondta, az európai országok és Ukrajna szándékosan húzzák el a háborút.

Ezzel szemben az ukrán elnök az utóbbi hetekben egyre inkább sürgeti a béketárgyalásokat, személyesen írt nyílt levelet Putyinnak, az európai nagyhatalmak moszkvai nagykövetei pedig az orosz külüggyel egyeztettek.

Többször is gyomorszájon vágta az egyik nyolcadikos diákját az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa – írta meg a Telex. A nyolcadikos fiú azzal váltotta ki Mihály testvér haragját, hogy először nem ment el zuhanyozni, majd átfirkálta a táblán az egyenleteket.

„Az igazgató és maga Mihály testvér is jelezte nekünk, hogy ez megtörtént, csak nem gondoltuk, hogy ennyire brutális volt. Úgy tálalták, hogy a gyerek rendetlen volt, ezért a hónuk alá fogták és bevitték a zuhanyzóba. Mivel a fiam és a prefektus régóta ismerik egymást, először a fiam is védte őt. Magát hibáztatta, hogy ő provokálta ki az egészet azzal, hogy nem ment el zuhanyozni. Mi is azt gondoltuk, hogy csak kicsit megdögönyözhette, és ennyi” – mondta a lapnak a 15 éves fiú édesanyja.

A lapnak a prefektus nem tagadta a bántalmazást, úgy emlékszik, kezdettől fogva világosan kommunikált, és már másnap jelezte a gyerek apjának, hogy súlyosat hibázott.

Szánthó Gellért, az intézmény igazgatója azt írta a Telexnek, hogy a történtek után vizsgálatot indítottak, és az érintett felnőttekkel szemben munkaügyi szankciókat alkalmaztak, mivel egyértelmű volt számukra, hogy határátlépés történt. Gyermekvédelmi bejelentést azért nem tettek, mert elmondása szerint a diák is inkább játéknak, mint bántalmazásnak élte meg az esetet, ahogy a szülők sem tekintették annak – továbbá Mihály testvérre sem kaptak korábban negatív visszajelzéseket.

Az azóta távozott iskolapszichológus azt mondta, hosszú levélben fordult a tartományfőnökséghez, mert több diák is bántalmazásról számolt be – a nyolcadikos fiú esetére külön is kitért, amiről osztálytársaitól értesült. Mivel a levelezésből nem derült ki, hogy az ügyben a jogszabályi előírás alapján szükséges jelzési kötelezettség megtörtént-e, végül maga fordult a gyermekjóléti szolgálathoz, akik akkor kaptak először jelzést az esetről – majd a rendőrséghez fordultak.

Mihály testvér így számolt be az esetről: „Többször is kértem, hogy menjen el zuhanyozni, és sajnos akkor veszítettem el az önuralmamat, amikor odament a táblához, és kétszer átfirkálta az egyenleteket. Az eleje valóban játéknak indult: csak fogjuk és bedobjuk a zuhanyzóba, de aztán a gyerek nagyon ellenállt, meg eleve mérges voltam az előzmények miatt, és hasba vágtam.”

Arra pontosan nem emlékszik, hányszor ütötte meg a fiút, mint mondta, nem csak a gyerek, ő is sérült a történtek miatt, számára is traumatikus az egész. Azt viszont megerősítette, hogy a jelenetet több diák is végignézte.

Eleinte a diák maga sem élte meg olyan súlyosan az esetet. A lapnak azt mondta, érezte, az ütések erősebbek voltak, „azért kaptam az ívet. Szóltam Misi tesónak, többször is kifejeztem, hogy ez így nem vicces.” Osztálytársaival aztán megbeszélték, hogy „ez azért túlzás volt”, és ennyivel el is rendezték volna maguk között a történteket.

Végül a fiú a rendőrségen több hónappal az eset után tett visszafogott vallomást, amit később kiegészített. Mivel azonban az ütésekről nem készült orvosi látlelet, így nem igazolható, hogy a sérülés nyolc napon túl gyógyuló lett volna, vagyis nem lehet megállapítani, hogy történt-e súlyos bűncselekmény. A szülők nem tettek magánindítványt, a nyomozást valószínűleg hamarosan lezárják.

Rendszeresek a megalázó büntetések

A nyolcadikos fiúnak igazoltan beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségei (BTMN) vannak, amiről az iskola is tudott. Ebből voltak nehézségei, a vele egyébként jó kapcsolatban lévő Mihály testvér többször jelezte, hogy gond van.

Édesanyja szerint előfordult, hogy egy Mihály testvérrel való összeveszés után másnap a testnevelőtanár kiállította a fiút az osztály elé, és 10-20 kilós zsámolyt kellett a feje fölött tartania, majd miután ez nem ment neki, „szünet nélkül plankolnia kellett”. A ferences gimnázium a lapnak elismerte, hogy a tanár ebben az esetben is átlépte a határt.

Az esztergomi gimnáziumban kizárólag fiúk tanulnak, többségük a kollégiumban él, a családjaikkal ritkán találkozhatnak, a tanítás után tanulószobán tanulnak, ahol a prefektusok felügyelnek rájuk. A szigorú szabályok megszegéséért jellemzően büntetést kapnak, például csúnya beszédért vagy késésért húsz fekvőtámasz vagy két kör futás járhat – Mihály testvér szerint a leggyakrabban a tanulószoba hosszabbításával büntetnek. De olyan is előfordult, hogy a prefektusok „kicsit pofozták” is a diákokat büntetésből.

Az intézmény igazgatója a lapnak hosszan sorolta, hogy a pedagógusok milyen képzéseken vettek részt, hogy az intézményben felismerjék a gyermekbántalmazást és azokat kezelni tudják. „Az iskola fenntartója az események miatt a törvényekben előírt zéró tolerancia megkövetelését sürgette, egyben az intézményeiben gyermekvédelmi ügyekben, és az iskola gyermekvédelmi csoportjának megerősítését kérte” – írta.

A Forbes információi szerint kedden folytatódnak a kirúgások a Mediaworksnél: reggelre berendelték a gazdasági szerkesztőség minden tagját, majd bármiféle előzetes közlés nélkül az IT-osztály elkezdte összeszedni a dolgozók számítógépeit.

Több újságíró arról számolt be, hogy a szerkesztőség több tagja reggel óta nem fér hozzá a vállalati levelezéshez és csethez.

A Forbes azt írja, a Mediaworksnél az elmúlt években egy gazdasági szerkesztőség működött, ez gyártotta a tartalmakat több felületre is, de a szerkesztőség legtöbb tagja elsősorban a Világgazdaság online felületére írt. (A nyomtatott verzió pár éve megszűnt.)

A lap úgy tudja, 10 körül kezdték behívni a dolgozókat egyesével a főszerkesztő irodájába, és elsőként az irodavezetőt bocsátották el, majd a gazdasági szerkesztőség egy olyan tagját, aki elsősorban a Világgazdaságon kívüli lapok tartalmait gyártotta. Elbocsátanak korrektorokat, olvasószerkesztőket, a fotószerkesztőt, de több gazdasági újságíró és hírszerkesztő sem fér hozzá a levelezéséhez.

A lap impresszumában nem írják, hogy hányan és kik dolgoznak a lapnál, viszont a tartalom délelőtt frissült. Az egyik érintett arról beszélt, jogviszonya augusztus végéig marad fenn a Mediaworksszel.

A fideszes médiabirodalomhoz tartozó Mediaworksnél hétfőn kezdődtek a kirúgások, a hírek szerint összesen 180-200 embert küldhetnek el. Azt már bejelentették, hogy június 16-tól felfüggesztik a Bors napilap, július 1-től pedig a Nógrád Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap és a Komárom-Esztergom vármegyei 24 Óra napilap nyomtatott kiadását. Ezek online verziója marad, a Ripost és a Metropol működését viszont felfüggesztik.

„Nem így beszél az emberséges Magyarország” – posztolta az Amnesty International hétfőn, a parlament ülése közben.

Magyar Péter az országgyűlésben napirend előtt is azt vetette a Fidesz szemére, hogy az Orbán-kormány valóban migránstábort akart építeni Vitnyéden, amikor kiderült, akkor letagadták, ráadásul folyamatosan az illegális migrációval riogattak. (A Fidesz azzal érvelt, hogy nem lett ilyen tábor, és csak az EU felé taktikáztak.)

Előtte Pósfai Gábor belügyminiszter egy bizottsági ülésen bejelentette, Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen terv leadását. Pósfai Gábor arról beszélt, a paktumban szereplő szolidaritási pillérek, a kvóta szerinti elosztás, a pénzügyi megváltás és a technikai segítségnyújtás közül Magyarország a technikai segítségnyújtást tartja elfogadhatónak, amihez viszont a tömeges migrációval szembenéző országok jóváhagyása is szükséges. Erről már elkezdtek megbeszéléseket és kétoldalú egyeztetéseket az Európai Tanács ülésén, de még nem született megállapodás. Magyar erre a nyilatkozatra is ráerősített a parlamentben.

Az Amnesty azt írta, szerintük a „működő és emberséges Magyarország” egy olyan hely, ahol a kormány tud és mer beszélni összetett társadalmi kérdésekről, és változtat azon a kirekesztő nyelven, amit a korábbi vezetés használt. „Legyünk végre olyan ország, ahol egyetlen kiszolgáltatott csoportot sem használnak fel politikai célokra.”

A Magyar Helsinki Bizottság is ugyanerről írt kedden. A szervezet szerint „az Orbán-rendszer pusztító örökségétől való elszakadás egyik fontos mércéje lehet, hogy a félelemkeltést és a félrevezetést felváltja-e a tényeken alapuló, felelős döntéshozatal és az őszinte, higgadt párbeszéd a nyilvánossággal. Erre a menekültügy területén is szükség van.”

A szervezet szerint Magyarországnak olyan menekültügyi szabályozásra van szüksége, amely egyszerre garantálja a határok ellenőrzését, a jogállami működést és az üldözés elől menekülők jogainak tiszteletben tartását. A napi egymillió eurós büntetést azért szabta ki az Európai Bíróság, mert az ország nem biztosította a jogszerű menekültügyi eljárások lehetőségét. „Ahhoz, hogy a bírság terhét már ne kelljen viselnünk, a jelenlegi helyzetben nem új táborok építésére, hanem átgondolt, jogszerű és emberséges megoldásokra van szükség.”

Az Ukrajnából menekült kárpátaljai családoknak is valódi segítséget kell adni, akiket Vitnyédről tettek ki 2024-ben – tették hozzá.

Magyar Péter szombaton, a Fidesz tisztújító kongresszusa előtt hozta nyilvánosságra a vitnyédi táborra vonatkozó 2024-es titkos kormányzati elképzeléseket, összefoglalókat, majd a Tisza-kormány és a miniszterek Facebook-oldalát ellepték a kék alapon írt rövid egyenüzenetek, ami nagyban emlékeztetett a Fidesz gyakorlatára.

„Az úgy nem lesz jó, ha megint ömlenek ránk a migránsozós egyenposztok”, hiszen a többi között erre mondott nemet a választók jelentős része – írta hétfői publicisztikájában Diószegi-Horváth Nóra. És ezek a posztok még ma, jócskán azután is elérhetőek, hogy a Tisza-kormány jelezte, szakítani kíván a korábbi kormány kommunikációs reflexeivel, de ebben a munkában is vannak még finomhangolásra és javításra szoruló pontok.

Frissítés: A Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület már a szombati tájékoztatóra reagált, kifogásolva a többi között, hogy Magyar Péter többször is migránstáborról beszélt. Az egyesület azt írta, ez a kifejezés nincs benne egy jogszabályban sem, a menedékkérők vagy menekültek befogadó állomáson, közösségi vagy őrzött szálláson vannak, iletve menekültügyi befogadóközpontban.

„Ha Magyarország teljesíteni akarja az uniós jogból eredő kötelezettségeit, akkor lehetővé kell tenni a menedékkérelem benyújtását Magyarországon, és el kell szállásolni a menedékkérőket, nyitott vagy - ha a szabályok lehetővé teszik, vagy előírják - zárt szálláshelyeken. Egy működő és emberséges országban a menekültügyi rendszer is az.”

Az egyesület szerint a jelenlegi kapacitás bővítésére is szükség van. A Menedék abban bízik, az új kormány egyeztet majd a szakmai szervezetekkel és lesz társadalmi egyeztetés is. „Ami biztos nem segít az egyeztetésben, az az előző kormányzat által a politikai haszonszerzés érdekében bevezetett félelem- és gyűlöletkeltő szóhasználat és kampány folytatása” - írta a szervezet, és arra szólította fel a politikusokat, hogy fejezzék be a migránsozást.

Közvetlenül azután, hogy Donald Trump 80. és az Egyesült Államok 250. születésnapját egy rossz vígjátékba illő, parodisztikus eseménnyel ünnepelték meg – mármint azzal, hogy tartottak egy UFC-gálát a Fehér Ház gyepén –, gyorsan meggyanúsították az elnök egyik fiát azzal, hogy csalni próbált.

Legalábbis Daniel Cormier UFC-kommentátor X-fiókján megjelent pár képernyőkép – majd gyorsan el is tűntek onnan –, amiken látszólag Eric Trump kérdezősködött tőle, hogy tud-e valamit a UFC-harcosok állapotáról, illetve arról, hogy lesznek-e megbundázott mérkőzések.

„Rögtön a lényegre térek... van holnap olyan mérkőzés, amit megbundáztak? A Lopes-meccsel szemezek, szerintem nem lenne túl valószínűtlen egy meglepetésgyőzelem. $$” – írta a screenshotokon látható, Eric Trump nevén megjelenő fiók, amire Cormier a képernyőfotók szerint azzal reagált: „Nem, egyik mérkőzésünket sem bundáztuk meg, és őszintén szólva felháborít, hogy ilyesmit kérdezel tőlem.”

A Cormier által közzétett, majd törölt képernyőfotókhoz a Daily Beast szerint eredetileg azt is odaírta a UFC-kommentátor: „Valószínűleg sok kritikát fogok kapni azért, hogy ezt nyilvánosságra hoztam, de nem vagyok hajlandó hallgatni. Mélyen elkötelezett vagyok a UFC iránt, és nem fogom eltűrni az ilyesfajta, belső körökből származó viselkedést. Szégyellje magát mindenki, aki tönkre akarja tenni ezt a csodálatos eseményt.”

Bár a posztot törölték, azt mások azonnal elmentették az utókornak, egy ilyen bejegyzést pedig Eric Trump is megosztott az X-en, közölve, hogy ő soha nem kereste meg Cormiert, amit látunk, az „hamis”, sőt, „egyenesen ijesztő”.

Trump a biztonság kedvéért még többször kiposztolta, hogy a képernyőfotók hamisak, sőt: a csapata tudta, hogy készültek „hamis, mesterséges intelligenciával generált képernyőképek”. És egyébként is, az, hogy Cormier azonnal törölte a bejegyzését, csak megerősíti, hogy a screenshotok „egyértelműen hamisítványok voltak”.

Végül Cormier is tagadta, hogy ő tette volna közzé a képernyőképeket, egy X-posztjában még azt a kérdést is feltette: „Tényleg ennyire hülyék az emberek?” Majd amikor a Guardian szerint egy néző személyesen is megkérdezte tőle, hogy valódiak-e a képernyőképek, így válaszolt: „Nem igaziak. Nem hiszem el, hogy ti ezt elhiszitek… Biztos feltörtek a fiókomat, vagy valami… Ki hisz ilyen dolgokban? Ez őrület… Miért tennék ilyet?”

A helyzet odáig fajult, hogy a Trump Organization szóvivője, Kimberly Benza is megszólalt, közleményében azt mondta, a képernyőképek hamisak, „kitaláltak, és nem tükrözik a valóságot. Ez az AI által generált tartalmak egyik veszélye: a hamis információk gyorsan terjedhetnek, ha az emberek nem ellenőrzik, amit látnak”. Egyben arra kért mindenkit, „legyenek óvatosabbak, mielőtt téves információkat osztanak meg”.

A bejegyzés valódiságáról azonban mást gondol Adam Martin MMA-riporter, aki egy X-posztban közölte, a saját szemével látta a bejegyzést Cormier oldalán. „Mások is látták. Képernyőképet készítettek róla. DC (Daniel Cormier – a szerk.) twittelte, majd gyorsan törölte, de többen gyorsan lementették. Kíváncsi vagyok, miért törölte. Valaki gyorsan szólt neki, gondolom.” Martin egyben azt is jelezte, hogy a screenshotokon látható, állítólag Eric Trumptól származó üzenetek valóban „furcsák” voltak, és elképzelhetőnek tartja, hogy valaki Trump nevében küldött üzeneteket Cormier-nek.

Egy dolog biztos csak: a UFC-gála lezajlott, az ovális irodából bevonuló harcosokat pedig olyan kriptóban fizették, amit Trump családi cége bocsátott ki.

Ülésezik az Országgyűlés, napirend előtt Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai 1989-es újratemetésének napjáról emlékeztek meg.

Kezdésként Magyar Péter miniszterelnök tartott (magához képest egészen visszafogott, mindössze 12 perces) beszédet. Azzal kezdte, hogy „a mából visszanézve próbáljuk meg elképzelni, mit érezhettek őseink”, „milyen cipőt vettek fel a történelemhez”.

A miniszterelnök többek közt arról beszélt, hogy nem szeretnék kisajátítani sem 1956, sem 1989 történetét, nem szeretnék eldönteni, hogy „kik voltak az igazi 56-osok vagy éppen az igazi rendszerváltók”.

Magyar szerint 1956. október 23-án és 1989. június 16-án a magyar fiatalok azt üzenték a szüleik generációjának, hogy „nemet mondanak azokra az évekre, évtizedekre, amelyek az ő életük kereteit adták”. Bátor és egyben naiv ígéretet tettek a következő generációnak arra, hogy „mostantól minden más lesz”. Nem az ő hibájuk, hogy az ígéretük nem, vagy csak részben valósulhatott meg - fűzte hozzá.

Magyar ezután áttért Nagy Imrére, aki „a hazát választotta a párt helyett”, és a 20. században háromszor is nagyon fontos pillanatban állt fel a magyar történelem színpadára:

• 1956-ban a forradalomban játszott szerepe miatt,
• 1958-ban kivégzésekor,
• és 1989-ben újratemetéskor.

Magyar Péter itt tért ki Orbán Viktor volt miniszterelnökre is, mondván, 1989. június 16-a „egy nemzet katarzisa volt”, és „nem csak Orbán Viktor történelmi beszéde miatt, amit az elmúlt évtizedben aprópénzre váltott”.

„Bárcsak mindannyian fel tudnánk nőni ezeknek az embereknek az áldozathozatalához, bárcsak mindannyian ellen tudnánk állni a kísértéseknek, hogy napi politikai tőkét kovácsoljunk a történetükből” - fogalmazott, majd megint kiemelte, hogy az '56-os hősök a hazát választották a párt helyett, az önfeláldozást a megalkuvás helyett, és életüket adták a szuverén, szabad Magyarország jövőjéért.

Emlékeztetett arra is, hogy idén lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója, majd átívelt onnan a jelenbe, mondván, ezt az évfordulót végre először „derűvel a szívünkben ülhetjük majd meg”, mert 70 év távlatából, „már látjuk a történet végét”.

„Látjuk, hogy a magyar nemzet végül oda jutott, ahová az 1956-osok el akarták juttatni: saját döntéséből a hazánk a szabad világ része lett, lemosta magáról a diktatúra és a megszállás gyalázatát, egy új lapot nyitott a történelemben. Ezt fogjuk közösen minden magyar együtt ünnepelni idén, október 23-án.”

Mivel Magyar felszólalása nem haladta meg a 20 percet, a házszabály szerint a frakciók is felszólalhattak 5-5 percben.

Novák Előd, a Mi Hazánk frakcióvezető-helyettese a maga idejét arra szánta, hogy megemlékezzen arról, hogy a rendszerváltás után sok minden elmaradt az ügynöklisták nyilvánosságra hozásától a megszállási emlékmű eltávolításán át a még élő ötvenhatos hősök kitüntetéséig.

Rétvári Bence (KDNP) azt fejtegette, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc igazi hősei az emberek voltak, akik nem egy vezető mögött sorakoztak fel, hanem maguk vívták meg a saját harcukat, Gulyás Gergely (Fidesz) pedig arról beszélt, hogy ma azért emlékezhetünk szabadon '56-ra, „mert a forradalom célkitűzései nem vesztettek soha időszerűségükből”, Nagy Imrével kapcsolatban pedig azt mondta, hogy életének, a történelemben betöltött szerepének egyes pontjait „semmilyen körülmények között nem lehet fehérre mosni”, a mártírhalált halt egykori miniszterelnök Gulyás szerint „Saulusból lett Paulus”.

Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője mindössze annyit fűzött mindehhez, hogy ma hősökről emlékezünk meg, akik nem féltek és áldozatot vállaltak, „legyen áldott az emlékük”.

Magyar Péter miniszterelnök reagálhatott az elhangzottakra, Nováknak azt mondta, sok mindenben egyetért vele, és jelezte, hogy még október 23-a előtt nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat (ahogy azt meg is ígérték), a KDNP-Fidesz tandemet azzal zrikálta, hogy ha már elhangzott Bibó István neve is, akiről a Fidesz elnevezte a szakkollégiumot, szeretné tudatni, hogy Kövér László Károlyi Mihályról nevezte volna el, de szerinte a „józan többség” nem így döntött, Gulyás Gergely szavaira pedig úgy reagált, hogy még mindig jobb, ha valaki (Nagy Imre) Saulusból Paulussá válik,mint ha Paulusból Saulussá.

Az emelkedett hangulatú megemlékezés után viszont Magyar Péter neki is kezdett a darálásnak, a napirend szerinti felszólalások között egyszer kikelt magából, mert Pócs János telefonnal videózta és még a vakut is használta, ezért felszólította Forsthoffer Ágnest, hogy „szóljon rá” a fideszes képviselőre (Forsthoffer rászólt), Pócsnak meg odaszólt, hogy „ne csináljon már filmszínházat”. Ezen valakik (felteszem, a fideszes képviselők) elég hangosan nevettek.

Magyar kicsit később Rétvári Bencét, aki az egyházi iskolákról kérdezte, azzal szerelte le, hogy „ahhoz azért kell arc vagy önbizalom, hogy az önök frakciójából bárki az oktatásról beszéljen”.

Orbán Balázs szerint felemelő módon kezdődött az ülés, de „ez gyorsan elmúlt.” Ezután az emberséges Magyarországról beszélt napirend előtt, és arról, hogy a Tisza a választás megnyerése után lehetőséget kapott a programja végrehajtására, de ami most történik, „az a mézeshetek, de a mézeshetek elmúlnak, utána nehézségek jönnek”, majd azt is mondta, hogy a ház előtt még egyetlen olyan törvényjavaslat sem járt, ami társadalmi egyeztetésre lett volna bocsátva.

„Ne nézzük már hülyének egymást.”

Magyar úgy reagált, hogy ha már „a világ leggyávább magyarja vette a bátorságot, hogy beszéljen a magyar parlamentben június 16-án”, akkor ő speciális válaszként felolvasta Orbán Balázsnak az ötvenhatos mártírok névsorát. A képviselők állva hallgatták végig a felolvasást.

És hol van még a nap vége!

Nyomozást rendelt el a NAV a győri és Győr környéki furcsa NKA-támogatások ügyében, Kósa Roland alpolgármester feljelentése után – írja a politikus a közösségi médiában. Kósáék négy, ugyanazon a napon indított egyesületet találtak, amelyek összesen 105 millió forint állami támogatást kaptak az NKA feketekasszájából, és amelyek mindegyikében képviseleti jogosultsággal rendelkezik Juhász Balázs abdai fideszes önkormányzati képviselő, a bécsi Fidelitas alapító elnöke.

Az alpolgármester szerint azután kezdtek vizsgálódni, hogy kiderült, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a választások előtt egy ideiglenes kollégiumán keresztül 17 milliárd forintot osztott ki sokszor helyi és nem helyi fideszesekhez köthető szervezeteknek. Az ügyben költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – Kósa Roland szerint a győri esetet is egy, az NKA-ügyben már folyamatban lévő büntetőeljárással vonták össze.

Kósa szerint négy egyesület, a Fiatalok Külügyi és Kultúr Egyesülete, a Fiatalok Sport és Kultúr Egyesülete, a Polgári Sport Kör Egyesület és a HD Sport Egyesület összesen 105 millió forintot kapott 2025. november 19. és 2026. január 22. között.

„Mindegyik egyesület bejegyzési eljárását ugyanazon a napon indították, mindegyik egyesület alapszabályát ugyanazon a napon fogadták el” – írja Kósa. Az egyesületek előző évekre vonatkozó beszámolói tavaly júliusban ugyanabban 11 másodpercben érkeztek be, ráadásul két egyesület adószáma felcserélve jelent meg a beszámolókon. Ezek alapján 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben 0 forint bevételük és kiadásuk volt, „magyarán szólva nem csináltak semmi értelmezhetőt”.

„Dühítő, hogy üres egyesületekhez folyik a közpénz, miközben értékteremtő helyi szervezetek anyagi nehézségekkel küzdenek” – írta Kósa, aki költségvetési csalás és hivatali visszaélés miatt tett feljelentés, amire reagálva a NAV nyomozást indított.

Már csak a vonatpótló buszokról szóló szerződést kellett volna aláírnia a MÁV-nak a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Pannon Busz-Rent Kft-vel, illetve az INFINITOURS Kft.-vel, de Vitézy Dávid miniszter közbelépett – írja az Átlátszó. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium megtiltotta a MÁV-nak, hogy a 2027-es éven túl is kötelezettséget vállaljon, így a két cég egyelőre elesett egy 1,2 milliárdos megbízástól.

A lap június elején számolt be arról, hogy a két cég behúzta a MÁV tenderét, amit az állami cég februárban írt ki vonatpótló buszok biztosítására a GYSEV részére. Pár nappal később az újabb bírálati összegzésből derült ki, hogy a közbeszerzési eljárás mégis eredménytelen volt, miután a minisztérium június 11-én megtiltotta a hosszabb távú kötelezettségvállalásokat.

Az nem zárható ki, hogy a két cég végül mégis befutó lesz, ugyanis rendelkeznek azzal a buszállománnyal, ami alkalmassá teszi őket a feladatra - írja a lap. Tiborczék vélhetően emiatt szálltak be tavaly.

Újabb nyomozás indul a pécsi Volvo-gate ügyben, miután Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő ismét feljelentést tett.

Ahogy arról beszámoltunk, a választás előtt 4 nappal jogerősen elítéltek két vádlottat a túlárazott pécsi buszvásárlás ügyében, a fideszes Bánki Erik neve pedig az utolsó perbeszédben is előkerült. Bánkit és Csízi Péter fideszes politikust a károsult cég ügyvédje emlegette a bíróságon.

Az ügyvéd a többi között arról beszélt, „nyilván könnyebb lenne a pénzt azoktól behajtani, akiknél ez a pénz valószínűsíthetően valójában van (…) „lehet, hogy a vádlottak padján másoknak is kellene ülni, de a nyomozati munka hiátusa oda vezet, hogy ezt nem tudhatjuk”. Majd közölte, „alaposabb nyomozati cselekmény kellett volna” az eljárás más pontjain, hiszen utólag nem lehet tisztázni, hogy a Bánki Erik tulajdonában álló cég számlájára hogyan került 52 millió forint, és mi lett a sorsa, ahogyan az 550 000, Thaiföldre utalt euró sorsáról sincs tudomásunk”.

A bíró is úgy ítélte meg, voltak az ügyben olyan, „vádemeléssel nem érintett személyek” akik a „bűncselekmény elkövetésében közreműködtek, ahhoz tevékenységükkel vagy mulasztásukkal hozzájárultak, asszisztáltak, részben akár bűncselekmény gyanúját felvető módon is”, és ő is kiemelte, hogy a vádlottak között mozgó 900.000 illetve 550.000 euró „sorsának tisztázása esetén további bűncselekmény, bűncselekmények gyanúja merülhetett volna, illetve merülhet fel”.

Hadházy Ákos azt írta, az újabb feljelentésében az ítélet indoklását csatolta. „Volt egy kis ping-pongozás az aktákkal, mert a baranyai ügyészség először a Központi Nyomozó Főügyészségre utalta a feljelentést, azonban ők visszadobták azzal, hogy az ügy főszereplője már nem képviselő, így nem ők az illetékesek. Ezután a baranyai ügyészség a baranyai rendőrséget bízta meg az ügy elbírálásával. Ők hétfőn szóban arról tájékoztattak, hogy a nyomozást elrendelték, de az a Fejér-megyei rendőrségen fog zajlani.”

Szerinte a Volvo-csalás eddig elszabotált, legfontosabb, valódi elkövetőket firtató kérdésében indul eljárás, amit Polt Péter legfőbb ügyészként próbált elsikálni.

Szaúd-Arábia és Irán is 1-1 pontot szerzett első mérkőzésén a 2026-os világgbajnokságon. A magyar idő szerint hétfőről keddre virradó éjszaka játszott meccseken elért döntetleneknek azonban egészen más az értéke.

Az első meccset a szaúdiak játszottak Uruguay ellen abban a H csoportban, amelynek első mérkőzésén a spanyolok hiába egykapuztak 90 percen át a Zöld-foki szigetek ellen, képtelenek voltak gólt szerezni. A kétszeres világbajnok dél-amerikaiak így nagy lehetőséget kaptak, hogy a szaúdiak legyőzésével határozott lépést tegyenek a továbbjutás felé.

Az uruguayiak szövetségi kapitánya az a Marcelo Bielsa, aki 2002-ben hazája, Argentína, 2010-ben pedig Chile kispadján ülhetett a világbajnokságon. A fanatizmusáról és unortodox módszereiről ismert Bielsa döntéseit már az e meccs előtt is sokan megkérdőjelezték Uruguayban, a Miamiban elért 1-1 után pedig még többen fogják.

Uruguay a Bielsára jellemző módon dominálva kezdte a meccset, de kisebb-nagyobb helyzeteik rendre elakadtak a meccs legjobbján, a szaúdi kapus Mohammed al-Owaison. De a szaúdiak sem voltak veszélytelenek, és végül a 41. percben egy szöglet utáni lepattanóból a középhátvéd Amri révén meg is szerezték a vezetést. A második félidőben az uruguayiak még többet támadtak, al-Owais még nagyobbakat védett, de a 80. percben már ő is tehetetlen volt, amikor egy fejest még kivédett, a kipattanó labdát viszont Maxi Araujo bevágta.

A döntetlennek a szaúdiak örülhettek – és azok a spanyolok is, akiknek így kevésbé fáj, hogy képtelenek voltak nyerni az első meccsükön.

A hétfői vébénap utolsó meccsén viszont a másik közel-keleti nagyhatalom, Irán volt az esélyesebb. Igaz, az iráni csapatnak és drukkereknek egyaránt nehéz volt az utóbbi hónapokban a focira koncentrálni, és sokáig még az is kérdéses volt, hogy egyáltalán ott lehetnek-e az észak-amerikai világbajnokságon. Végül kiutazhattak, és így Irán a Los Angeles melletti Inglewoodban egy olyan országban léphetett pályára, amellyel háborúban áll.

Az ellenfél az az Új-Zéland volt, aminek a 48 csapatos világbajnokságokon egészen addig bérelt helye van, amíg nem képesek az egyetlen óceániai csapatnak járó helyet elveszíteni Vanuatu vagy a Salamon-szigetek ellen. Viszont ezeken a vébéken garantáltan minden meccsen ők tűnnek majd az esélytelenebbnek.

Ennek ellenére Új-Zéland kétszer is vezetést tudott szerezni a meccsen, és nem is játszottak alárendelt szerepet. Irán viszont mindkétszer egyenlíteni tudott. Elijah Just a 7. percben szerzett góljára a 32-ben Rezaiean válaszolt, majd miután az 54. percben Just ismét betalált, tíz perccel később Mohebi egy tökéletes fejessel egyenlített.

Ennek az eredménynek egyértelműen Új-Zéland örülhet jobban. A G csoport előző meccsén Belgium és Egyiptom is döntetlent játszott, így itt is mindenkinek 1 pontja van az első kör után. A harmadik fordulóban minden bizonnyal a továbbjutásért rendezett Egyiptom-Irán nagy derbinek ígérkezik.

Ma hajnalban hatvan ukrán drónt lőttek ki Moszkva fölött, jelentette be Szergej Szobjanin főpolgármester – írja a Meduza. Egy időre a város összes repterét lezárták, reggelre azonban feloldották a korlátozásokat. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint 16-án éjjel a légvédelem összesen 172 ukrán drót lőttek le országszerte.

A kapotnyai ipari zónában kigyulladt az olajfinomító, a moszkvai hatóságok szerint drón csapódott az egyik létesítménybe, áldozatok nincsenek. Dróncsapás következtében tűz ütött ki egy olajraktárban Krasznodar régióban is.

Az amerikai–iráni megállapodás pénteki aláírásával megnyílik a Hormuzi-szoros – írja a BBC magas rangú amerikai tisztviselőkre hivatkozva.

J. D. Vance amerikai alelnök szerint a vasárnap bejelentett megállapodás valójában egy másfél oldalas szándéknyilatkozat, ami általánosan van megfogalmazva. Az alelnök szerint Donald Trump elnök akár még a pénteki aláírás előtt nyilvánosságra hozhatja a dokumentumot.

Donald Trump a 80. születésnapján, vasárnap jelentette be, hogy az Egyesült Államok megállapodott Iránnal – ezt a korábbi pufogtatásokhoz képest most a két fél között között közvetítő pakisztáni miniszterelnök is megerősítette.

Amerikai tisztviselők szerint a dokumentumot elektronikusan már aláírta Trump, Vance és az iráni parlament elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf is.

A megállapodás általános, elsősorban a fegyverszünet 60 napos meghosszabbításáról és a Hormuzi-szoros megnyitásáról szól, de tartalmaz az iráni urándúsítás leállításáról szóló részeket is, amiért az iszlám állam cserébe a tervek szerint a nyugati szankciók enyhítését és a befagyasztott olajbevételekből származó több tízmilliárd dollárhoz való hozzáférést kaphatja. A részleteket a megállapodás nem tartalmazza, ezeket a következő hetekben fogják megtárgyalni.

A tárgyalásokban közvetítőként részt vevő Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök azt mondta, a megállapodás alapján minden fronton – beleértve Libanont is – azonnal és véglegesen leállnának a katonai műveletek. Amerikai tisztviselők szerint bár a tűzszüneti megállapodás kiterjed Libanonra, az izraeli hadsereg libanoni területekről való kivonulása nem szerepel benne. Mint mondták, Izrael megtarthatja az önvédelem jogát.

Mint azt a bejelentés utáni gyorselemzésünkben írtuk, a megállapodásnak Irán a nyertesének tűnik, Izrael pedig a vesztesének. Tulajdonképpen oda sem engedték a tárgyalóasztalhoz, és Trump az utóbbi hetekben többször is nyilvánosan megalázta Netanjahu miniszterelnököt. De még inkább azért, mert az előzőnél is keményebb iráni rezsim továbbra is fenyegeti őket, miközben a régió többi, most Teherán által támadott országában a vezetés alaposan elgondolkodik azon, hogy a szélesebb közel-keleti sakkjátszmában érdemes-e még közeledni Amerikához és Izraelhez, vagy célszerűbb normalizálni a kapcsolatokat Iránnal.

„Magyar Péter kegyétől függ az MCC jövője, ezt mindannyian tudjuk, és te nem tettél az elmúlt két hónapban semmit azért, hogy a több ezer diák és a több száz kollégád biztonságérzetén bármit is javíts” – írta az MCC Press ügyvezetője, Novák Tamás Orbán Balázsnak a Facebookon.

Az MCC Press könyvkiadó 2021-ben jött létre, egyetlen tulajdonosa a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, aminek Orbán Balázs a kuratóriumi elnöke. Orbán nemrég arról posztolt, hogy az MCC magánalapítványként működne tovább, miután Magyar Péter kormánya nyáron megszünteti a nem felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat, köztük az MCC-s alapítványt is. A javaslat értelmében az MCC tovább működhet az állami vagyon nélkül, ha az eredeti alapító jelzi szándékát a folytatásra.

Novák szerint az MCC-s diákok nem azért sikeresek, mert Orbán Balázs a rendszer része volt, hanem annak ellenére.

„Azt korábban is leírtam, hogy a Fidesz megérdemelt bukása szerintem nem a te felelősséged, viszont az MCC bukása egyértelműen igen!”

Orbán Balázs volt szerinte „a legfelsőbb akaratképző”, úgyhogy válaszokkal tartozik. Amikor az MCC melletti közös kiállást olvasta, nem tudta, hogy sírjon vagy nevessen. Szerinte a választás után minden realista lényeglátó embernek tudnia kellett, hogy nem lehet egyszerre lojálisnak lenni Orbán Balázshoz és az MCC-hez.

„Attól a pillanattól te nem a motor, hanem a lék voltál azon a hajón, ami átvihette volna az MCC-t egy értelmezhető jövőbe. Azt hitted, ha tolod magad előtt a diákokat és a tanárokat, akkor nem kell semmit mondanod a saját felelősségedről?”

Novák szerint ha Orbán Balázsnak lett volna vezetői kvalitása és felelősségérzete, már a választás éjszakáján végigfuttatja azt a „háromlépcsős logikai láncot”, hogy van-e olyan erős az MCC jogi talapzata, hogy harcba lehet indulni érte, ha nincs, akkor tud vagy akar-e tárgyalni a kormánnyal, hogy kihozza a helyzetből a maximumot a diákok és a munkavállalók érdekében, és ha nem, akkor lemond.

(A kekvák megszüntetése nem érhette váratlanul Orbán Balázst, ez benne volt a Tisza programjában is.)

Novák Tamás Böszörményi-Nagy Gergelyt hozta példának, aki kuratóriumi elnökként „megértette az idők szavát”, a MOME kuratóriuma visszaadta az alapítói jogokat az államnak, majd feloszlatta magát. Ezzel szerinte megadták a lehetőséget, hogy az egyetem közege „puhára érkezzen. Te nem így tettél, hanem inkább magadat őrizted meg.”

Novák szerint Orbán Balázs a könyvpiacon is romokat hagy maga után, a Libri vakon repül (tulajdonosa az MCC), a többiek mérsékelten optimisták, főleg, hogy Tarr Zoltán „dobta” a könyvtörvényt.

„Nagy volt rád a kabát, ezért arroganciával tömted ki, mert szerinted minden csak pénz- és akaratkérdés. Azt hitted, hogy tulajdonolhatod az ország legnagyobb kulturális vállalkozását egy olyan kormány embereként, ami harcban áll az értelmiséggel. Mintha a Mi Hazánk pártalapítványa döntött volna úgy, hogy megveszi a Macesz Bisztrót és az Alterego melegbárt. Hihetetlen, hogy Orbán Viktor nem kérdezte meg tőled mielőtt rád bízta ezt vagyont, hogy építettél-e már valaha valamit – ha céget nem is, de legalább egy Lego dömpert? Tényleg gurult?”

Azzal, hogy Orbán bevitte a Mandinert az MCC alá, politikai célkeresztet festett az intézmény fejére, és miközben a Mandiner és ő is üti tovább a Tiszát, elvárja, hogy a Tisza legyen nagyvonalú az MCC-vel, ami ordító ellentmondás.

„Ez a te örökséged, Balázs: az egy mozdulattal megszüntetett könyvtörvény, az üzletileg értéket vesztett Libri, a haldokló Scruton és Mandiner, a megtépázott MCC-presztízs, a sok-sok cserben hagyott ember. Neked csak ötleteid voltak, terveid és moralitásod nem, ezért nem alkottál semmi maradandót.”

Novák szerint Orbánnak az MCC-ben sincs formális személyes felelőssége vagy perelhető aláírása, minden a kuratóriumi döntések mögé van dugva. Orbán Balázs nyáron az EP-ben folytatja, amivel Novák szerint Orbán Viktor „az ebolát küldi el nekik”.

Egyre több napsütés és napról napra emelkedő hőmérséklet vár ránk, a hétvégére 35 fok körüli csúcsértékek jöhetnek – írja az Időkép.

Ugyan a hét elején még hűvösebb levegő érkezett a Kárpát-medencébe, de ez hamarosan változik, a kontinens nagyját forró légtömeg árasztja el – napról napra egyre melegebb lesz.

Kedden már jellemzően 25 fok körüli csúcsértékekre számíthatunk, szerdán 26–31 fokot mérhetünk a legmelegebb órákban.

A hét második felétől kánikula várható, egyre nagyobb mértékben emelkedik 30 fok fölé a hőmérséklet, a hétvégén 35 fok körüli maximumokra készülhetünk, helyenként 36-38 fok is várható.

Alapvetően sok lesz a napsütés, szerdáig még kialakulhatnak záporok, ezek azonban a hét haladtával egyre ritkábbak lesznek.

Az Időkép figyelmeztet, hogy bár csábító lehet a hétvégi strandolás, az erősödő UV-sugárzásra érdemes odafigyelni.

Holtan találtak egy 85 éves nőt a rendőrök a saját otthonában a VIII. kerületi Práter utcában. A rendőrök bejelentés alapján mentek a helyszínre hétfő este. A szemle alapján felmerült, hogy a nőt megölhették, ezért nyomozást rendeltek el ismeretlen tettes ellen.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság hajtóvadászatot indított az elkövető felkutatása érdekében, „a szükséges nyomozati cselekmények folyamatban vannak”. (Police.hu)

Felszállás után azonnal lezuhant az amerikai légierő B-52-es bombázója egy dél-kaliforniai légitámaszponton, a gépen tartózkodó nyolc utas szörnyethalt – írta meg a BBC. A gép próbarepülésen vett részt, a baleset okait még nem állapították meg, a vizsgálat 30 napig is eltarthat.

„Szörnyű tragédia történt az Edwards Légitámaszponton, nyolc nagyszerű amerikait vesztettünk el” – mondta James Hayes ezredes, aki közölte, a legénység katonákból, kormányzati civilekből és kormányzati szerződéses alkalmazottakból állt.

A zuhanás után a támaszponton azonnal tudták, hogy a balesetet senki sem élhette túl, a füstfelhő több kilométerről is látható volt. A támaszpont felfüggesztette a működését.

A Boeing B-52 nagy hatótávolságú nehézbombázó, amit az 1950-es évek óta használ az amerikai hadsereg. Elsősorban azért jött létre, hogy képes legyen nukleáris ellencsapásra a Szovjetunió ellen. Közel kétszer olyan magasra tud repülni, mint a kereskedelmi gépek, több száz hagyományos bombát és 32 nukleáris rakétát is elbír.

Balásy Gyula cégei idén nem fognak részt venni az augusztus 20-i ünnep lebonyolításában – mondta az RTL-nek Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.

Nagy szerint idén is lesz tűzijáték. „Semmi ellenkezőről nem tudok, szeretnénk méltón megünnepelni.”

Tavaly csak a tűzijátékra több mint 3 milliárdot költött az Orbán-kormány (a Balásy-féle Lounge Event volt megbízva a feladattal), Nagy szerint idén abból a szempontból olcsóbb lesz, hogy „eltűnnek azok a cégek, amik mindig rápakoltak és levették a sápot”.

Nem zárta ki, hogy rövidebb lesz a tűzijáték, és azt is nagyon szép gesztusnak tartaná a kormány részéről, ha „pár extrább helyen fel lehetne lőni látványosságokat, mondjuk egy gyermekvédelmi intézménynél, hogy olyan gyerekek is láthassák, akik soha életükben nem részesültek ebben. Bár lehet, hogy egyszerűbb, hogyha segítünk nekik abban, hogy a budapesti tűzijátékra fel tudjanak utazni.”

Múlt héten Tóth-Szenesi Attila amellett érvelt, hogy itt lenne az ideje elfelejteni a tűzijátékot.

Jó reggelt! Ez itt a 444 napindító hírlevele a legfontosabb hétfői cikkekkel. Vannak más hírleveleink is, ezekre itt lehet feliratkozni.

Belföld

Ismét ülésezett a parlament, ismét volt parázs vita, aminek az elején Magyar Péter vitnyédi migránstábor építésével és a migrációs paktum elfogadásával vádolta hosszasan az előző kormánypártot. Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető próbálta kimagyarázni magukat, egyben a migrációs paktum elfogadásával vádolni Magyart. A miniszterelnök nem elégedett meg a válasszal, viszonválaszában fél órán keresztül osztotta a fideszeseket, de a Mi Hazának is jutottak karcos beszólások, egy ponton pedig Lázár János volt építési és közlekedési miniszter is megjelent a hátsó sorokban – ő sem maradt ki a miniszterelnöki sorozásból.

• Pósfai Gábor belügyminiszter még egy délelőtti bizottsági ülésen számolt be arról, hogy a kormány elutasította az EU migrációs paktumának végrehajtását.

A migránsozást a Tisza-kormány már a hétvégén elkezdte, először Magyarország Kormánya posztolt az előző korszak alatt megszokott hangulatú képet az Orbán-kormány tervezett „migránsszállásáról”, aztán a tiszás miniszterek és képviselők osztották meg sorra a központi üzenetet. Szerzőnk véleménycikkében emlékeztet, láttuk, hova vezet az működés hosszú távon, és hogy épp a hasonló kommunikációra mondtak nemet az emberek a választáson.

Döntéseket is hoztak a parlamentben: a legfontosabb a tizenhatodik alaptörvény-módosítás volt, ami megnyitotta az utat a Szuverenitásvédelmi Hivatal eltörlése előtt, nyolc évben maximálta a miniszterelnöki mandátumot, és megindította a kekvákhoz került állami vagyonok visszaszerzésének folyamatát. A vitán megjelent Orbán Balázs is, akit Magyar tegezve oltogatott.

• A végrehajtói visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság felállításáról is döntés született, ennek élére Toroczkai Lászlót tették meg elnöknek.

Orbán Viktor az Indexnek adott interjút két nappal azután, hogy egy évre újra megválasztották a Fidesz elnökének. A volt miniszterelnök szerint az új kormány megkezdte az ország kifosztását, az államfői mandátum időbeli korlátozásával pedig a néptől akarják eltiltani őt. „Többet dolgoztunk ezért a vereségért, mint korábban a győzelmekért” – mondta Orbán, aki szerint a digitális kampányuk mondott csődöt, és elvesztették a fiatalokat.

• Nemcsak hogy lesz Tusványos, de Orbán beszédet mond, és az új kormány egyes tagjait is meghívták – MCC Feszt viszont nem lesz.

Ha már digitális kampány: Írtunk Mátéról, aki tinédzserként kezdett dolgozni egy OnlyFans-modelleket futtató ügynökségnek. Közösségimédia-platformokról hajtotta a forgalmat tartalomgyártók pornóoldalaira. Megszerzett tudást és technikai hátteret később saját vállalkozásban kamatoztatta: legnagyobb ügyfelei képviselőjelöltek és megafonos influenszerek fiókjaira vásároltak lájkokat, követőket és megtekintéseket, komoly összegekért.

Hivatalosan is bejelentette a leépítéseket a Mediaworks, amit nem a pénzcsapok elzáródásával, hanem a médiapiac átalakulásával, a tartalomfogyasztási szokások megváltozásával indokolt. Az átalakítás részeként megszűnik a Ripost, nem adják ki nyomtatásban a Borsot és három megyei napilapot.

Hír volt még:

• Kovács Gergely nem indul újra a társelnökségért a Kutyapártban, az elmúlt pár hónap elvette a kedvét az országos politikától.
• Tarr Zoltán visszavon közel 400 millió forintnyi NKA-támogatást, amit Hankó Balázs a választás előtt osztott ki – az új kormány átvilágítása szerint akár szóbeli kérésre is.
• Teljesen megújulhat a Nyugati tér, villamos és biciklisávok is lesznek a Bajcsyn.

Külföld

Kezdődik a G7 csúcs: az utolsó nagy nemzetközi találkozóját szervező Emmanuel Macron mindent megtesz, hogy a világ legbefolyásosabb 80 évesét három napig egy helyen tartsa.

Trump a saját – Fehér Házban tartott, UFC-gálával megspékelt – szülinapján jelentette be, hogy lezárják az iráni háborút. Ha minden jól megy, pénteken Svájcban az amerikaiak és az irániak aláírnak valamit, ami beszünteti a lövöldözést, újranyitja a Hormuz-szorost és nemzetközi ellenőrzés alá vonja a teheráni atomprogramot. De csak ha minden jól megy – és így is maradnak elvarratlan szálak bőven.

Hír volt még:

• Orosz propagandistákat, az árnyékflotta szereplőit és a Navalnij-ügy felelőseit is célba veszi az EU új szankciós csomagja.
• Orosz csapások miatt kigyulladt egy ezer éves kolostor Kijevben, kilencen meghaltak.
• A brit kormány betiltja a közösségi média használatát a 16 év alattiaknak.

Foci

• A focitörténet egyik legromantikusabb null-nulla: a Zöld-foki-szigetek bravúrosan kivédekezte az ötlettelen spanyolokat.
• Bombagólokkal ütötték ki a svédek Tunéziát, elefántcsontparti meglepetés a kapufák meccsén.
• Kicsi a Curaçao, de büszke: az újoncok visszaszóltak azoknak, akik őket okolják az unalmas világbajnokságért.
• Nem engedték be az Egyesült Államokba a szomáliai játékvezetőt, így is kifizeti a FIFA.
• A skótok szerint megdőlt a himnuszhangossági világrekord az első vébémeccsükön.
• A fehér felsőbbrendűség jelét mutathatta egy ellenőr a VAR-szobában, a FIFA vizsgálódik.

Kosár

Mindenki nevetett rajtuk, most mégis meghódították Amerikát. Több mint fél évszázados várakozás ért véget New Yorkban, a Knicks 1973 után lett ismét NBA-bajnok. A cím nem pusztán sportsiker, hanem generációkon átívelő közös élmény a város számára, amely évtizedeken át a liga egyik legnagyobb csalódásaként tekintett a csapatára.

Podcast

Ingyenes Borízű! Hallgatóbüdösségi és bongépítő verseny, valamint a „Hülye vagy kretén?” szellemi vetélkedő országos döntője a Fidesz-frakcióban.

Egy év alatt 1559 milliárddal, 12 579 milliárd forintra nőtt a 100 leggazdagabb magyar összvagyona, ami újabb rekordot jelent azóta, hogy a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány elindult 25 évvel ezelőtt. A növekedés üteme ugyanakkor mérsékelten elmarad az egy évvel korábbi 2000 milliárdos, azt megelőzően soha nem mért bővüléstől. Ez azt jelenti, hogy a 100 leggazdagabb magyar összvagyona 14 százalékkal nőtt az idén, az egy évvel korábbi 22 százalék után.

A top 10 összesen 5790 milliárd forintra becsült értékű eszközzel rendelkezik, ami a teljes százas lista vagyonának közel felét (46 százalék) adja.

A listára idén 20 milliárd forinttal lehetett bekerülni, azon 4 új szereplő is található, egyikük azonnal a top 10-be került. Tavaly a bekerülési küszöb 19,7 milliárd, az azt megelőző esztendőben 17,2 milliárd forint volt.

Íme a lista első 15 helyezettje:

1. Mészáros Lőrinc - 1604 milliárd forint
2. Csányi Sándor - 935 milliárd forint
3. Felcsuti Zsolt - 594 milliárd forint
4. Veres Tibor - 492 milliárd forint
5. Gattyán György - 432 milliárd forint
6. Szíjj László - 418 milliárd forint
7. Jellinek Dániel - 355 milliárd forint
8. Jászai Gellért - 333 milliárd forint
9. Széles Gábor - 317 milliárd forint
10. Dr. Pavelka Tibor - 309 milliárd forint
11. Garancsi István - 222 milliárd forint
12. Futó Gábor - 204 milliárd forint
13. Tiborcz István - 193,9 milliárd forint
14. Barabás Ernő és Barabás Zsolt - 189,9 milliárd forint
15. Kasza Lajos - 187,9 milliárd forint

Forrás: A 100 leggazdagabb magyar 2026 kiadvány.

Továbbra is kiemelkedő Mészáros Lőrinc vagyona, aki az idén is az első helyezett 1604 milliárd forinttal a tavalyi 1422 milliárdos becslés után. A milliárdos idei 13 százalékos vagyongyarapodása ugyanakkor érdemben elmarad a tavalyi közel 50 százaléktól.

A második Csányi Sándor: az OTP elnökének becsült vagyona a 2025-ös 820 milliárdról 935 milliárd forintra nőtt egy év alatt. Megőrizte helyezését a gépgyártásban érdekelt Felcsuti Zsolt is, akinek a vagyona a tavalyi 526 milliárdról 594 milliárdra emelkedett. A negyedik helyen továbbra is Veres Tibor, a Wallis csoport alapítója szerepel 492 milliárdos becsült vagyonnal a tavalyi 480 milliárd után. Az ötödik helyet változatlanul a felnőtt-bizniszben utazó Gattyán György foglalja el, 432 milliárd forinttal, a tavalyi 441 milliárdot követően. Nem változott a helyezése Szíjj Lászlónak (Duna Aszfalt, 418 milliárd), Jellinek Dánielnek (Indotek csoport, 355 milliárd), Jászai Gellértnek (4iG, 333 milliárd) és Széles Gábornak (Videoton, 317 milliárd) sem.

Dr. Pavelka Tibor személyében új szereplő ugrott viszont rögtön az élmezőny tizedik helyére. A félvezetőipar egyik globális beszállítója, a budapesti székhelyű Semilab cégcsoport alapítójának vagyona A 100 leggazdagabb magyar kiadvány szerkesztőinek becslése alapján 309 milliárd forint. A top 15-ben, további új szereplők a HELL energiaitalt gyártó vállalat tulajdonosai, Barabás Ernő és Barabás Zsolt, akiket 189,9 milliárdos becsült vagyonuk a 14. helyre repítette.

Orbán Viktor veje, Tiborcz István pedig 193,9 milliárd forintos vagyonával a 13. helyet foglalja el.

Ahogy írtuk, a leggazdagabb száz közé 2026-ben 20 milliárd forinttal lehetett bejutni. A már említetteken túl bekerült a 100 leggazdagabb közé az ingatlan.com alapítója, Mészáros Dávid, aki 56,1 milliárd forintos vagyonnal az 57. és az otp-s topmenedzser Wolf László, aki 28,6 milliárdos vagyonnal a 92. helyre érkezett.

A vagyonlistán korábban is szereplők közül 75-nél nőtt, 20-nál csökkent a becsült vagyon, egy nem változott. A legnagyobb vagyonnövekedés 2025-höz képest 60 százalék, a becsült vagyon legerőteljesebb csökkenése 48 százalék volt.

Az idei 12 579 milliárd forint összvagyon bő hússzorosa az első, 2002-es esztendőben becsült 616 milliárdnak, de reálértéken is közel hétszeres a bővülés. Visszaesés egyszer, a pénzügyi válság idején volt tapasztalható; a krízis az összvagyon ötödét vitte el egyetlen év alatt 2009-ben. Megakasztotta a növekedést a koronavírus-járvány is, az összvagyon 2020-ban stagnált, de a következő esztendőben már változatlan lendülettel folytatódott az emelkedés.

Az első kiadványba, 2002-ben 2,5 milliárd forinttal lehetett a listára kerülni, a leggazdagabb magyar vagyonát akkor 40 milliárd forintra becsülték a kiadvány szerkesztői. A bekerülési küszöb (az idei 20 milliárdot figyelembe véve) az elmúlt 25 évben nyolcszorozódott, az olló azonban ennél jóval nagyobb mértékben nyílt: a lista első helyezettjének vagyona (idén 1604 milliárd forint) ebben a távlatban a negyvenszeresére nőtt. Az elmúlt 26 évben 266-an szerepeltek A 100 leggazdagabb magyar kiadványban, közülük 18-an mindegyik évben, 21-en pedig az első és az idei kiadványban is a top 100-ban voltak.

• Az április 12-ei választások óta eltelt közel két hónapban nem csak a politika és a gazdaság kezdte újrarendezni a sorait.
• A filmesektől a képzőművészeken át az építészekig több szakmai közösség is megmozdult, amelyek most próbálják feldolgozni a NER éveit: ki milyen kompromisszumokat kötött, hol húzódtak a határok, hogyan lehetne elkerülni, hogy ugyanazok a mintázatok ismétlődjenek meg újra.
• A 444 stúdiójában június 5-én az építészszakma három képviselőjével ültünk le, hogy a saját szakterületükön értékeljék az Orbán-korszakot: Major Zoltánnal, a Partizan Architecture társalapítójával, Wesselényi-Garay Andor építésszel, építészetkritikussal, a WérYBL-podcast házigazdájával, valamint Csóka Attila Róbert építésszel, a Paradigma Ariadné stúdió egykori tagjával.
• Aranykor volt-e a NER, ami csúcsteljesítményeket szült? Vagy olyan korszak, melynek során a hatalom felszámolta az építészet közügy jellegét? Lecserélhetők-e a NER-en felhizlalt építészirodák, és kit bízzunk meg, ha holnap beüt egy kórháztervezés? Mi lesz Tiborcz István ingatlanportfóliójával, amely lefölözte a város legértékesebb épületeit? Az építészeknek van-e elszámolni valójuk, és ha igen, milyen formában?

444: Ha abból indulunk ki, hogy politikai értelemben rendszerváltás történt, ez egyben építészeti rendszerváltást is jelent? És ha igen, hogyan lehet mérleget vonni az elmúlt 16 év építészetéről?

Major Zoltán: Ha egy ideális világot néznénk – ami szerintem 2010 előtt sem létezett –, akkor fontos tételmondat lenne, hogy az építészet közügy. Egyrészt, mert időben túlmutat önmagán: amit megépítünk, az itt lesz 50, 100 vagy akár 150 évig. A másik, hogy nem csak azok számára készül, akik megrendelik.

Ez Magyarországon sosem működött igazán jól, de szerintem az elmúlt 16 év legfőbb bűne az volt, hogy a hatalom ugyan használta az építészetet szimbolikus, identitásképző és történelemátíró eszközként, de közben ennek a közügy jellegét teljesen kiüresítette. Pedig ez azért fontos, mert közben közpénz felhasználásával valósult meg.

Az építészet – ami szerintem alapvetően arról szólna, hogy az építész kritikus gondolkodó, aki a társadalom érdekében próbál tenni – valójában a hatalom kiszolgálójává degradálódott. Mármint aki ezt megtette, vagy aki hajlandó volt építeni ennek a rendszernek.

Az építészet építéssé vált. A politikusok pedig sok esetben úgy viselkedtek, mintha a saját családi házukat építtetnék.

Nem az volt a kérdés, hogyan lehetne minél inkább társadalmasítani ezt a folyamatot, hanem az, hogy az ő kényük-kedvük szerint minek kell megfelelni.

Csóka Attila Róbert: Az, hogy az építészet építéssé degradálódott, önmagában még nem is fejezi ki teljes mértékben azt, ami történt. Szerintem a termelés szó sokkal pontosabb. Az építés önmagában tud közösségi működés is lenni, akár a ti templomotok [a Partizan Architecture cserépváraljai templomrekonstrukciója – szerk.] is ilyen építési folyamat volt. De amikor ez termeléssé válik, és lekerülnek róla az építészet egyéb attribútumai, ott már veszteség történik.

Wesselényi-Garay Andor: Az első kérdés a rendszerváltásoké. Én azt látom, hogy az építészeti siker meglepően állandónak bizonyul a két világháború közötti időszak óta. Ha megnézzük a nemrégiben elhunyt Finta Józsefet, aki az első nagy sikerét a Hotel Duna InterContinentallal érte el, azt látjuk, hogy nem váltódik le a '89-es rendszerváltás után, nem váltódik le 2010 után sem, sőt Orbán Viktorral való kapcsolata miatt sokan azt gondolják, 2010 és 2024 között még erősebb irodát fog vinni. Ez azért van, mert a házkészítési képesség mellett a sikernek vannak egyéb, szociális tényezői is, amelyek nem rendszerfüggők, hanem interperszonálisak.

Nem gondolnám tehát, hogy ha most április 12. után előretekerünk öt évet, azok a nagy nevek, akik most szép és jó házakat csináltak, drámaian eltűnnének, és olyan Story- vagy Best Magazin-típusú Ómolnár Miklós-cikkek születnének róluk, hogy ki gondolná, mekkora építész volt, és most szegénykonyhán eszik.

Megtörtént ez Medgyaszay Istvánnal: a világháború után ő volt az első nagy magyar vasbetonépítész, akinek tényleg nem volt munkája, és idős korára valóban éhezett. De Medgyaszay körül azért volt egy jól kimutatható antiszemitizmus is, ami a szocializmus utáni rendszerben elvágta a karrierjét.

Mi volt a NER? Meggyőződésem, hogy tíz év múlva erre a korszakra fantasztikus aranykorként fogunk visszaemlékezni. Egy olyan Gründerzeithez fogjuk hasonlítani, amilyenre korábban nem volt példa Budapesten.

A belga aranygeneráció utolsó esélye, avagy a 34. születésnapját hétfőn ünneplő Mohamed Szalah vezette Egyiptom végre megszerezzi-e első győzelmét a világbajnokságok történetében: így harangozták be a Belgium - Egyiptom összecsapást, és az már az előrejelzések alapján sejthető volt, hogy ebben a klímának is lehet szerepe. A Seattle-ben helyi idő szerint délben kezdődő meccsen 30 fok volt, ami nem feltétlenül de Bruyne-éknek kedvezett.

Az egyiptomiak kezdtek agilisabban, és ez húsz perc után góllá is érett: Asur remekül és nagy erővel találta el a labdát, Courtois nem érhette el az alsó sarokban. Egyiptom a gól után is fölényben volt a középpályán és jól működött a védelmük is, az első komolyabb belga helyzet csak az első félidő hosszabbításában jött.

Szünet után az első húsz percben inkább Egyiptom volt közeélebb a második gólhoz, mint a belgák az egyenlítéshez, de eljött a 66. perc, és pályára lépett Lukaku, a belgák pedig 23 másodpercen belül kiegyenlítettek. Először úgy tűnt, hogy a frissen becserélt csatár talált be, de a lassítás alapján végül öngólnak könyvelték el a találatot, Mohamed Háni lábáról pattant be a labda.

A 75. perben lejött Szalah, és az utolsó negyedórában mindkét csapat előtt voltak még helyzetek: míg az első félidőben egyértelmű volt az egyiptomi fölény, a másodikban már összességében kiegyenlített és hullámzó volt a játék. A belgáknak a folytatásban ezzel együtt fel kellene gyorsulniuk, Egyiptom pedig Marokkó után (és a gyenge tunéziaiakkal ellentétben) egy újabb, nagyon masszívnak tűnő észak-afrikai csapatnak látszott az első meccsén. Papírforma szerint mindkét válogatottnak tovább kell jutnia, a csoportban még Irán és Új-Zéland szerepel, ők keddre virradóra játszanak egymással.

Nem ért véget Németh Balázs okítása a Parlamentben: Tanács Zoltán, a Tisza Párt országgyűlési képviselője az Országgyűlés hétfői ülésére könyvekkel is készült. A tiszás politikus egy Micimackó-kötetet és George Orwell Állatfarmját vitte magával az azonnali kérdések órájára, majd mindkettőt felajánlotta fideszes képviselőtársának.

Tanács felszólalását óriási taps és hangos éljenzés fogadta. A könyvek átadását Németh Balázs korábbi felszólalására reagálva vezette fel, amelyben a korábbi híradós és egykori Fidesz-frakciószóvivő hosszasan aggódott a tervezett reformok miatt a közmédia pártatlanságáért.

„Tisztelt Ház! Nagy érdeklődéssel figyeltem Németh Balázs képviselő úr felszólalását. A múlt héten úgy tűnt, nincs otthon a meseirodalomban, de ma azért egy szép esti mesét hallhattunk tőle, például a közmédia függetlenségéről. Én hoztam egy Micimackót a biztonság kedvéért (felmutatja), hátha nincs otthon a könyvespolcon, ezt odaadom szívesen a beszéd végén. De most egy másik művet ajánlanék figyelmébe: George Orwelltől az Állatfarmot, és van egy mondás, ami nagyon híres ebből: minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél. Én azt hiszem, amikor a közmédiát működtették, akkor Önök ezt a könyvet vették bibliaként, és ez alapján működtették. Mert ha megnézzük, hogy az ellenzékiek mennyi szóhoz jutottak, és mennyi hiteles tájékoztatást kaphattak az elmúlt másfél évtizedben, akkor láthatjuk, hogy Önök azt gondolják, sokkal egyenlőbbek.”

A parlament hétfőn a médiatörvény és több kapcsolódó jogszabály módosításáról vitázott. A közmédia pártatlanságáért aggódó Németh Balázst a Médiatanács még 2020-ban marasztalta el, mert egy hírműsorban „megsértette a politikai hírekhez fűzött hírolvasói kommentár tilalmát”: az ellenzéket akkor „primitívnek, bunkónak és felháborítónak” nevezte. Arról pedig korábban részletesen is írtunk, hogyan jutott el a Kúria egy olyan döntésig, amelynek nyomán a köztévének gyakorlatilag soha többé nem kell ellenzéki politikust meghívnia.

Sulyok Tamás köztársasági elnök felmentéssel megszüntette Hajdu János rendőr altábornagy hivatásos szolgálati jogviszonyát – adta hírül az MTI. A Magyar Közlönyben hétfőn megjelent határozat szerint a köztársasági elnök a belügyminiszter javaslatára döntött arról, hogy az altábornagy hivatásos szolgálati viszonyát június 15-ei hatállyal megszünteti.

Hajdu Jánost május 26-án rúgta ki Magyar Péter, pár napja pedig arról is szóltak sajtóhírek, hogy a Terrorelhárítási Központot, azaz a TEK-et „feldarabolják”.

Hajdu a TEK 2010-es megalapítása óta vezette a szervezetet. Korábban Orbán Viktor főtestőre és a Fidesz biztonsági igazgatója volt. Wikipedia oldala szerint a 90-es években kommandósként tizennégy év alatt közel ezer éles akcióban vett részt, társaival összesen kétezer bűnözőt fogott el. Egy ellene indult, felmentéssel végződött vizsgálat után – a vád szerint 2002 júliusában szükségtelenül erőszakoskodott egy gyanúsítottal –, a 2002-es kormányváltást követően leszerelt.

2015-ben azt írtuk, szigorú sasos logójával, páncélba bújtatott marcona kommandósaival és az FPS-videókban bemutatott bevetéseivel félelmetes imázst szeretne sugározni magáról a minden levegővételéről akcióvideót készítő Terrorelhárítási Központ, de a legtöbb magyarnak valahogy mégis inkább inkább mosolyt csalnak a szájára a terrorelhárítóink. Annyira sok volt a bohókás melléfogás, hogy nincs az a gépfegyveres, maszkos elitkommandós, ami ezt ellensúlyozni tudta volna. Össze is gyűjtöttük ezeket ebben a cikkben.

Felfüggesztett börtönbüntetést kapott az a portugál rendőr, aki 2024-ben lelőtt egy fegyvertelen, Zöld-foki-szigeteki származású férfit, számolt be róla a Reuters. Az ügy akkor többnapos zavargásokat váltott ki Portugáliában, és a bevándorlásról, a rendőri erőszakról, valamint a szélsőjobboldal szerepéről szóló politikai viták egyik jelképévé vált. A portugál szélsőjobb előretöréséről itt írtunk bővebben.

A lisszaboni bíróság hétfőn bűnösnek mondta ki Bruno Pinto rendőrt emberölés miatt, és három és fél év börtönre ítélte, a büntetés végrehajtását azonban felfüggesztette. Az ítélet az amerikai jogban ismert second-degree murder kategóriájához áll közel, vagyis nem előre kitervelt emberölésről van szó.

Az ügy 2024 októberében robbant ki. A rendőrség szerint a 43 éves szakács, Odair Moniz egy rendőrautó láttán megpróbált autóval elmenekülni, az üldözés során balesetet szenvedett, majd ellenállt a letartóztatásnak. A korabeli hivatalos közlés még arról szólt, hogy a férfi kést rántott, emiatt nyitott tüzet a rendőr. A bírák úgy ítélték meg, hogy a rendőr jogos önvédelemből cselekedett, ugyanakkor aránytalan erőszakot alkalmazott.

Pinto ügyvédje azzal védekezett, hogy Moniznál kés vagy más szúróeszköz volt, a bíróság azonban a térfigyelő kamerák felvételei és más bizonyítékok alapján arra jutott, hogy a férfinál nem volt penge, amikor dulakodott és rugdosta a rendőröket, ráadásul a helyszínen sem találtak ilyen eszközt.

Moniz halála után több portugál városban zavargások törtek ki, a tüntetésekkel összefüggésben tizenhat embert letartóztattak, heten megsérültek. A rendőri erőszak ellen jogvédő szervezetek békés tüntetéseket szerveztek, miközben a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Chega a rendőrök mellé állt. A párt az Orbán Viktor által létrehozott Patrióták Európáért európai parlamenti szövetség tagja.

A politikai vita odáig fajult, hogy portugál politikusok, ügyvédek és ismert közéleti szereplők feljelentették a Chega elnökét, André Venturát és két párttársát, amiért nyilvánosan méltatták a lövést leadó rendőrt. Ventura azt mondta, hogy a rendőrnek „meg kellene köszönni”, és „vádemelés helyett ki kellene tüntetni”. A párt egyik képviselője a portugál köztelevízióban arról beszélt, hogy „ha a biztonsági erők többet lövöldöznének, nagyobb rend lenne az országban”, míg a párt egyik tanácsadója azért mondott köszönetet a rendőröknek, mert szerinte eggyel kevesebb bűnöző van az utcán. Arra ugyanakkor nem került elő bizonyíték, hogy Moniz bármilyen bűncselekményt követett volna el.

Az olyan jogvédő szervezetek, mint az SOS Racismo, valamint az ENSZ Faji Megkülönböztetés Felszámolásával Foglalkozó Bizottsága évek óta bírálják a portugál rendőrséget a túlzott erőszak alkalmazása miatt, különösen az afrikai származású emberekkel szemben. A Zöld-foki-szigetek akkori portugáliai nagykövete Moniz halála után úgy emlékezett rá, mint törvénytisztelő, békés, dolgozó emberre.

A világbajnokság első 0:0-ja egyben a torna legnagyobb meglepetése: a kis Zöld-foki-szigetek, a vébé lenézett újonca hősiesen kivédekezte a Spanyolország elleni mérkőzést. Utoljára ilyen váratlan eredmény a vébék történetében talán az 1990-es nyitómeccs volt, amikor Kamerun legyőzte a címvédő Argentinát.

Az alig félmilliós Zöld-foki-szigetek éppen Kamerunt megelőzve jutott ki afrikai selejtezőcsoportjából a vébére, míg a spanyolok Európa-bajnoki címvédőként, a fogadóirodáknál a világbajnoki cím elsőszámú esélyeseként kezdték meg a tornát.

Ehhez képest a spanyolok hiába játszottak óriási fölényben (több mint háromszor annyi sikeres passzuk volt, mint az ellenfelüknek, 74 százalékos labdabirtoklásuk és 27 kapura lövési kísérletük volt, ezekből azonban csak hat találta el a kaput), a mérkőzés nagy részében ötlettelenül adogatták körbe a labdát a zöld-fokiak tizenhatosa előtt, miközben ők foggal-körömmel, de sportszerűen hárították el sorban a próbálkozásokat.

Az afrikaiak egészen mélyen, de nagyon koncentráltan védekeztek, a kapusuk pedig, főleg az első félidőben, jó néhány bravúrt is bemutatott. Neki mindenképpen meg kell jegyezni a nevét: Vozinha negyven évesen debütált a világbajnokságon, úgy, hogy a portugál másodosztályú klubjában egyébként csak kispadozik. A spanyolok elleni atlantai meccsen azonban úgy írta be magát hazája (nemcsak foci)történetébe, mint '90-ben a kameruni Roger Milla, aki akkor 38 évesen lett a vébé sztárja.

Vazinha-rajongók Praiában, a Zöld-foki szigetek fővárosában:

A Zöld-foki-szigetekiek ugyan a második félidő nagy részében már csak kirúgdosni tudták a labdát, és a félpályáig is alig jutottak el, a spanyol válogatott képtelen volt feltörni a reteszt. Nem volt elég váratlan megoldásuk, nem volt elég sebességük, és nem voltak elég dinamikusak, úgyhogy nem sokszor tudtak a védők mögé kerülni.

Bár voltak periódusok, főleg az első félidő utolsó negyedórájában, amikor úgy tűnt, hogy nem lehet sokáig bírni ezt a nyomást, az idő pedig az afrikaiak felől nézve iszonyú idegesítően vánszorgott, a mérkőzés hosszabb szakaszaiban a spanyolok meglepően impotensnek tűntek - miközben a semleges nézők valószínűleg mindenhol a szimpatikus kicsiknek szurkolva drukoltak annak, hogy szülessen meg a világbajnokság első gól nélküli döntetlenje. A ráadás perceiben aztán a Zöld-fokiak még két veszélyes kontrát is vezettek - bár ezeket csúnyán elpuskázták, a világ vicce lett volna, ha a spanyolok a végén még ki is kapnak.

A Zöld-foki-szigetek válogatottjában kezdett és 60 percet kapott Laros Duarte, a Puskás légiósa is, vagyis már NB1-es pályára lépő is van az észak-amerikai világbajnokságon. Az afrikaiak magyar állampolgársággal is rendelkező védőjét, a tizenegy szerzont Fehérváron játszó Stopirát nem cserélték be, de neki is van még két lehetősége, hogy ő is aktív világbajnoki résztvevő legyen.

A Zöld-foki-szigetek legközelebb Uruguay-jal, majd pedig Szaúd-Arábiával játszanak majd. Még mindig nem ők a továbbjutás esélyesei (még egy csoportharmadik hely is meglepetés lenne), de a hétfői játékuk a továbbiaktól függetlenül emlékezetes marad. A spanyolok, akiktől mindenki jóval többet várt, még természetesen összeszedhetik magukat annyira, hogy akár VB-esélyesek is legyenek, de ennél nagyobb sebességre, több befutásra és főleg szellemre lesz szükségük a folytatásban.

Két tanárt letartóztattak a komádi általános iskolában, mert a gyanú szerint 12 év alatti diákokat zaklathattak – számol be róla az RTL híradója. Az egyikük egy 57 éves testnevelő tanár, aki egy lányhoz közeledhetett szexuálisan, másikuk egy földrajz szakos tanárnő, aki pedig egy fiút. Mindkét áldozat 12 évnél fiatalabb a rendőrség közlése szerint. Azt is elmondták, hogy a két esetnek semmi köze egymáshoz, a rendőrség azt állítja, teljesen véletlen, hogy ez a két szexuális visszaélés ugyanabban az iskolában történt meg.

A férfit május végén tartóztatták le egy benzinkúton, a nőt két héttel később. Az otthonaikban kutatást tartottak, mobiltelefonokat, laptopokat és adathordozókat foglaltak le tőlük. Most tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szemben elkövetett szexuális erőszak bűntett miatt kell majd felelniük.

Ha a három teljesen kiszámíthatatlan és megbízhatatlan főszereplő közül egyik sem húz váratlant, június 19-én, pénteken aláírnak egy olyan békeszerződést Svájcban, ami egyrészt befagyasztja az iráni háborút, másrészt enyhít az emiatt a világgazdaságra nehezedő nyomáson. Ha nem is ezekkel a szavakkal, de június 14-én ezt jelentette be a 80. születésnapját ketrecharcbulival ünneplő Donald Trump.

Az amerikai elnök hasonló dolgokat már sokszor jelentett be azóta, hogy idén február 28-án az USA és Izrael megtámadta Iránt, most viszont a hamarosan aláírandó békeszerződés tényét a többi érintett is megerősítette. A harcoló felek közt mediáló Pakisztán miniszterelnöke és az iráni külügyminiszter-helyettes szerint is van egyezség. A gondot csak az jelenti, hogy mintha nem mindenki ugyanarról az egyezségről beszélne. Valamint hogy péntekig az irániak, az amerikaiak és az izraeliek is meggondolhatják magukat, vagy húzhatnak olyat, ami teljesen kisiklatja a nagy nehezen összekalapált megállapodást.

• Magyar idő szerint vasárnap hajnalban a New York Knicks kosárlabdacsapata 53 év várakozás után ismét megnyerte az NBA-t.
• A Knicks rendkívüli szívósságával ért fel a csúcsra, az élén Jalen Brunsonnal, aki pályafutása és játékstílusa alapján sem hagyományos szupersztár.
• A Knicks bajnoki címe egész New Yorknak ünnep: a csapat évtizedekig a város nagy csalódása volt, de most közös élményt, valódi eufóriát adott több generációnyi szurkolónak.

„New York évtizedeken át a világ közepe, de egyben az NBA vicce volt, most viszont a klub végre megkapta a maga pillanatát” – ezt írta a Guardian azután, hogy a New York Knicks több mint 50 év után vasárnap hajnalban bajnoki címet ünnepelhetett az észak-amerikai profi kosárlabdaligában (NBA). A Knicks közel fél évszázada New York nagy csalódásának számított a sport szempontjából. A város, ami a világ közepének tartja magát, az NBA-ben nevetség tárgya volt: nagy piac, nagy múlt, Madison Square Garden, Spike Lee, celebek – de 1973 óta semmi eredmény.

A Knicks ezt a narratívát írta át azzal, hogy a döntőben 4-1-re legyőzte a San Antonio Spurst, az ötödik meccsen idegenben, 94:90-nel zárva le a párharcot. Ez elsőre sima döntőnek hangzik, de a sorozat minden volt, csak pont sima nem. A Spurs mind az öt meccsen két számjegyű előnyt épített ki, mégis négyszer kapott ki. A Knicks összesen alig 12 ponttal dobott többet a döntőben, és minden mérkőzés az utolsó percekben dőlt el.

Ahogy a Ringer is kiemelte, a finálé meccseinek jellemző forgatókönyve az volt, hogy a Spurs gyorsabban kezdett, a még mindig csak 22 éves francia csodakosaras, Victor Wembanyama és a fiatalok szétszedték a Knicks terveit, a San Antonio előnyt épített ki. New York azonban túlélte az első ütéseket, kapaszkodott, és a végén valahogy rendre megtalálta a módját, hogy visszajöjjön. Az egyik legnagyobb megmozdulás OG Anunoby nevéhez fűződik, aki a döntő negyedik meccsén pár másodperccel a vége előtt kotorta be a labdát a gyűrűbe.

Bár a Knicks bajnoki menetelése csapatmunka volt, egy játékos, Jalen Brunson mégis kiemelkedett. A Knicks irányítója 45 pontot szerzett az ötödik meccsen, ebből 15-öt az utolsó nyolc percben, amibe a New York még tízpontos hátrányban állt bele. Nem látványos zsákolásokkal, földöntúli atletikus mozdulataival vált sikeressé Brunson, hanem betörésekkel, kiharcolt helyzetekkel, hátralépős dobásokkal, na meg azzal a rezzenéstelen higgadtsággal, ami az egész Knicks védjegyévé vált. A döntőben 32,6 pontot átlagolt, a negyedik negyedekben 11,2-t, nem véletlen, hogy megkapta a legértékesebb játékosnak járó díjat.

Brunson nem klasszikus NBA-sztár. Nem az a játékos, akiről tizenhat éves kora óta tudta az egész kosárlabdavilág, hogy egyszer bajnokcsapatot építenek köré. Nem LeBron James, nem Kevin Durant, nem Nikola Jokics, nem Giannis Antetokounmpo és főleg nem Victor Wembanyama – aki már puszta testfelépítésével is a sportág jövőjének tűnik.

Brunson alig 185 centis, a második körben választották ki, miután három évet töltött az egyetemen, Dallasban Luka Doncic árnyékában játszott, majd amikor a Mavericks nem volt hajlandó igazán nagy pénzt adni neki, New Yorkba igazolt. A Knicks négy évre 104 millió dollárt adott neki. Akkor sokan túlzásnak tartották ezt, ma már ez az NBA egyik legjobb szerződésének látják.

„Tudom, miből vagyok, tudom, mit tettem bele ebbe”

– mondta Brunson a meccs utáni tévés interjúban. Remegve, a könnyeivel küszködve állt a riporter mellett, és arról beszélt, hogy mennyi nyarat töltött szinte születése óta azzal, hogy csiszolja a játékát, és a végsőkig feszítse az állóképességét.

Története külön réteget ad a bajnoki címhez. Kisgyerek volt, amikor apja, Rick Brunson a Knicks környékén dolgozott, a csapat pedig éppen a Spurs ellen veszített döntőt. Most Rick Brunson segédedzőként, Jalen franchise-játékosként lett bajnok New Yorkkal. Az Athletic ritka kincsként (gold dust) írta le azt a tulajdonságot, amelyet már a Dallas Mavericks megfigyelői is megláttak benne: amikor Brunson pályán volt, a csapata újra és újra nyert. A Dallas egyik embere ezt jóval kevésbé emelkedetten fogalmazta meg: „Ez a srác egyszerűen csak nyer.”

Ez a hozzáállás a Knicksnél már nemcsak anekdota volt, hanem működési elv. Amikor a csapat hátrányba került, nem pánikolt. Hiába vezetett a Spurs 10, 15 vagy 29 ponttal, a New York-iak a korábbi évekkel ellentétben nem váltak idegessé. A játékosok többször beszéltek arról, hogy ilyen helyzetekben egyszerűen bíztak Brunsonban: valahogy megoldja. És a legtöbbször tényleg megoldotta.

Brunson is ebben a nyugalomban találta meg a saját magyarázatát. „Nincs nyomás. Egyáltalán nincs nyomás – mondta a döntő után. – Bízom a munkámban. Soha nem félek a kudarctól.”

A Spurs egyáltalán nem asszisztált csendben a bajnoki címhez. Victor Wembanyama a fiatal kora ellenére már most a liga egyik legfélelmetesebb alakja, és a döntőben is folyamatosan torzította a játékot: blokkolt, beleért a labdákba, a gyűrű környéken néha úgy játszott, mintha röplabdázna. Csakhogy ez még nem az ő pillanata volt. A Spurs fiatal, gyors, sokszor kiválóan kezdő csapatként ment, de a végjátékokat sorra elveszítette, nem tudta lezárni a meccseket. Dylan Harper több jó periódust is hozott, Julian Champagnie fontos triplákat dobott, De’Aaron Fox viszont a negyedik meccsen több helyzetben is rosszul döntött, ami esélyt adott az ellenfélnek. Brunson és a Knicks pedig rendre megtalálta a rést.

Az elvesztett döntő a San Antonio számára fájdalmas lehet, de messze nem jelent végállomást, nagyon hamar eljöhet az ő idejük is. Wembanyama rengeteget fejlődhet még, körülötte pedig már most ütőképes, fiatal keret épült ki.

A sorozat inkább azt mutatta meg, mennyire közel vannak és mennyi mindent kell még megtanulniuk: tempókontrollt, végjátékokat, döntéshozatalt, azt, hogy hogyan kell bajnoki nyomás alatt nemcsak előnyt szerezni, hanem meg is tartani azt.

„Ez életem legnagyobb tanulsága, a legfontosabb tanulási élmény. Nem tudom pontosan megfogalmazni, mi is ez a tanulság, de az biztos, hogy tanulunk belőle” – mondta Wembanyama a döntő után.

A Knicks ideje viszont most jött el, a bajnoki menetelés statisztikailag is különleges volt. Az NBA.com adatai szerint a New York +14,9-es átlagos pontkülönbséggel zárta a rájátszást, ami rekord a playoffok történetében. A csapat 13 meccset nyert sorozatban, ez a rájátszások második leghosszabb győzelmi szériája. Azokon a meccseken, amiken két számjegyű hátrányba került, 6-2-es mérleget hozott, a döntő negyedik meccsén 29 pontos hátrányból fordított.

És a Knicks nem csak Brunsonból állt. Karl-Anthony Towns végre le tudott vetni magáról sok régi negatív címkét: hogy puha, hogy túl érzékeny, hogy nem lehet vele igazán nagyot nyerni. OG Anunoby a playoff egyik legfontosabb kiegészítő embere lett, 67,2 százalékos mezőnyszázalékával történelmi hatékonyságot hozott, a döntőben is voltak kulcspillanatai. Mikal Bridges végül felnőtt az érte fizetett árhoz, Josh Hart a szokásos mindenes energiát adta, Mitchell Robinson a végjátékban támadólepattanókkal és fizikalitással segített lezárni a párharcot.

A vezetőedző Mike Brown története sem mellékes, a Sacramento Kingstől történő menesztése után sokan nem feltétlenül úgy tekintettek rá, mint a nagy megoldásra, inkább kompromisszumnak tűnt: olyan edzőnek, aki több helyen járt már, sokat tud a ligáról, de talán nem ő az, aki egy kaotikus franchise-ból bajnokot csinál. Ehhez képest már az első évében olyan csapatot rakott össze, melynek legfontosabb tulajdonsága nem a szépség, hanem a stabilitás lett. New York nem mindig játszott tökéletesen, de szinte soha nem esett szét.

A csapat kulturális hatása szinte külön cikket érdemelne. A döntő alatt egész New York a Knicksről szólt. Bár a városnak papíron ott van a Brooklyn Nets is, ez a bajnoki cím látványosan megmutatta, hogy továbbra is a Knicks New York igazi csapata. A Guardian helyszíni riportja szerint Manhattanben alig lehetett úgy végigmenni, hogy az ember ne lásson Brunson-mezt, kék-narancs pólót, Knicks-sapkát. Egy bárban még az országban rendezett futball-világbajnokság meccse is csak másodlagosnak tűnt: amikor átkapcsoltak az NBA-döntőre, a tömeg azonnal „Knicks in five!” skandálásba kezdett.

Ehhez kapcsolódott a döntő egyik legjobb szurkolói rigmusa is: „My mayor muslim, my bagel’s jewish, my Christian Dior, Knicks in four.” Nagyjából: „A polgármesterem muszlim, a bagelem zsidó, rajtam Christian Dior, a Knicks négy meccsből.” Amikor a Spurs nyert egy meccset, a rigmus is frissült: „My mayor still muslim, my bagel’s still jewish, The pope’s on our side, Knicks in five.” „A polgármesterem még mindig muszlim, a bagelem még mindig zsidó, a pápa is velünk van, a Knicks öt meccsből.”

A lefújás után az utcák megteltek emberekkel, az Empire State Building Knicks-színekben világított, az emberek közösen énekelték Jay Z és Alicia Keys Empire State Of Mind című számát, a Times Square-en és a Broadway környékén spontán ünneplés tört ki, Zohran Mamdani, a város polgármestere is mezben ünnepelt. Az eufória mellett a beszámolók szerint voltak azért rendbontások, letartóztatások, késelések, egy buszt is felgyújtottak, de az alapélmény mégis az volt, hogy a régóta várt pillanat végre megtörtént. A nagy sztárok, mint Ben Stiller, Spike Lee vagy Timothée Chalamet jelenléte csak ráerősített arra, hogy a Knicks nem egyszerűen egy sportcsapat New Yorkban, hanem inkább popkulturális intézmény.

Ben Stiller a döntő után egyenesen ezt mondta:

„A New York-i szurkolók olyan régóta vártak erre. Őrület, ami most New Yorkban zajlik: a város érzelmei, az én korosztályom, amely végigélte mindezt. A fiam, aki húszéves, és a nehéz években nőtt fel. Most végre eljött, és megcsinálták, megcsináltuk. Hihetetlen.”

A bajnoki cím mást jelent a különböző generációknak. A fiatalabb szurkolóknak ez az első Knicks, amelyre végre nem iróniával, nem nosztalgiával, nem YouTube-videókon keresztül, hanem saját pozitív élményként emlékezhetnek. Nem úgy, mint a 2010-es évek Carmelo Anthony-féle korszakára, amikor egy nagy sztár köré rosszul menedzselt, kiemelkedő eredmények nélküli csapat épült, vagy a kilencvenes évek Patrick Ewing, Allan Houston, Latrell Sprewell és John Starks nevével fémjelzett, végül befejezetlenül maradt történeteire.

Ewing, aki 1999-ben játékosként veszített döntőt a Spurs ellen, most így beszélt: „Valóra vált álom. 1999-ben azért sírtam, mert kikaptunk. Ma este, ha lesznek könnyeim, azok örömkönnyek lesznek.” A '99-ben szintén döntőző Allan Houston ugyanezt a folytonosságot emelte ki Brunsonékról:

„Befejezték, amit mi elkezdtünk.”

Egy rendkívül kitartó és szerethető társaság lett tehát bajnok: egy csapat, amely a döntőben újra és újra hátrányba került, de valahogy mindig visszakapaszkodott. A franchise, amely évtizedekig saját múltjának paródiájaként élt a köztudatban, Amerika legjobbja lett.

Menesztették a tunéziai labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányát, Sabri Lamouchit, miután együttese 5-1-re kikapott a svédektől a labdarúgó-világbajnokság F csoportjában.

A tunéziai szövetség hétfőn Instagramon közölte a döntést megemlítve, hogy megbízott kapitányként Mondher Kebaier veszi át az együttes irányítását. Az 54 esztendős francia szakember január óta irányította az észak-afrikai ország nemzeti csapatát, összesen öt mérkőzésen ült a kispadon: egy győzelem - a Haiti elleni 1-0-s siker - mellett egy döntetlent ért el együttese és három vereséget szenvedett.

Nyilván nem szokás a világbajnokság közben szövetségi kapitányt váltani, Tunézia mégis így vág neki vasárnap a Japán elleni meccsnek.

Az F csoportot Svédország vezeti az első forduló után, miután 5-1-re kiütötte Tunéziát. Betalált a sztárcsatárok közül Isaak és Gyökeres is, két bombagólt viszont az a Yasin Ayari szerzett, aki apai ágon tunéziai származású. Az első után nem is ünnepelt látványosan a Brighton középpályása. Az amerikai Balogun és a német Havertz után ő a harmadik duplázó.

A svédek látványosan, dinamikusan és eredményesen mutatkoztak be (ötödik góljukat a csereként beálló Svanberg szerezte, hosszas VAR-ozás után lett hivatalos), és ezzel a gólkülönbséggel máris biztos esélyük van a továbbjutásra az előzetesen az egyik legnehezebbnek és kiegyenlítettebbnek gondolt csoportból.

Két nappal azután, hogy a Fidesz kongresszusa újabb egy évre megerősítette pártelnöki posztján, Orbán Viktor exkluzív interjút adott az Indexnek. Annak a lapnak, amelyet korábban úgy jellemzett, hogy a „jobbközép, mérsékeltebb sajtó” része, amely ugyan ellenzékbe került, és „polgári, kritikus médiavilágnak néz ki, de még keresi a hangját”.

A Kibeszélő című műsor közel egyórás beszélgetésében Orbán egyszerre értékelte a Fidesz választási vereségét, beszélt saját politikai jövőjéről, és arról is, hogy szerinte az új kormány „megkezdte az ország kifosztását”. Ahogy a kongresszusi beszédében, úgy az interjúban sem elsősorban a Fidesz politikáját okolta a vereségért. Inkább arról beszélt, hogy a párt lemaradt a digitális politikai versenyben, miközben a választók – különösen a fiatalok – nagyobb változást és több ígéretet vártak annál, mint amennyit ő vállalni akart.

„Lex Orbán"

Orbán Viktor már az interjú elején reagált arra az alkotmánymódosításra, amely nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki ciklusok hosszát, és rá is vonatkozna. (A beszélgetést még a parlamenti szavazás előtt vették fel, az Országgyűlés később elfogadta a módosítást.) A volt kormányfő szerint a szabály valójában nem általában a miniszterelnökökről szól, hanem kifejezetten őt célozza.

Orbán úgy fogalmazott, hogy a módosítással megpróbálják „eltiltani a néptől”, amit egyszerre nevezett viccesnek és nevetségesnek. Szerinte a kormány túl korán gondolkodik hosszú távon. „Egy hónapja vannak kormányon. Ne álmodozzanak nyolc évről” – mondta.

A volt miniszterelnök szerint a kezdeményezés politikai indíttatású, amit szerinte senki sem próbál eltitkolni. Úgy véli, ha egy politikust távol akarnak tartani a hatalomtól, azt nem jogszabályokkal, hanem a választók meggyőzésével lehet elérni. Emlékeztetett arra is, hogy a legutóbbi választáson éppen ez történt vele.

Az alkotmánymódosítást összességében olyan kísérletnek nevezte, amely jogi eszközökkel próbál politikai vitákat eldönteni. Saját megfogalmazása szerint ez „alkalmatlan tárgyon elkövetett reménytelen kísérlet”, és hozzátette: „amikor nevetségessé teszi magát egy kormány, az mindig hiba”.

A mozgósításban nem volt hiba

Orbán a Fidesz történetének legsúlyosabb választási vereségét is értékelte. Lényegében elfogadta, hogy pártja lemaradt a politikai versenyben, de nem a korábbi kormányzás vagy a Fidesz politikája miatt.

A volt miniszterelnök azt mondta, a Fidesz abból indult ki, hogy megismételheti a 2022-es eredményt. Akkor 70 százalékos részvétel mellett több mint hárommillió szavazatot kaptak, ezért most is ez volt a céljuk, sőt abban bíztak, hogy még javítani is tudnak rajta. Szerinte azonban végül nem a mozgósítással volt a probléma, hanem azzal, hogy a választók – különösen a fiatalok – többet akartak annál, mint amit a Fidesz kínált. Orbán szerint a Fidesz azt ajánlotta, hogy egy veszélyes világban is megőrzi az elmúlt évek eredményeit, míg a Tisza ennél vonzóbb jövőképet kínált.

Állítása szerint összeszámoltatta a rivális párt kampányígéreteit, és arra jutott, hogy „1213 konkrét ígéret” hangzott el, amelyek több mint 6000 milliárd forintos többletkiadást jelentenének. „Én ezt nem tudtam vállalni” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte a választók mégis inkább ezt a kockázatot választották.

A Fidesz korábbi, legendásan hatékony mozgósítási rendszerét ugyanakkor megvédte. Azt állította, hogy az aktivisták minden feladatot elvégeztek, sőt „többet dolgoztunk ezért a vereségért, mint korábban a győzelmekért”. Szerinte nem az ajtóról ajtóra épülő mozgósítás mondott csődöt, hanem a politika új terepe, a digitális kampány.

Csődöt mondott a digitális kampány

Úgy látja, a 2026-os választás újdonsága a digitális mozgósítás volt, amiben a Fidesz lemaradt. „Az ellenfél az újítások tekintetében előrébb jár, mint mi” – mondta, és hozzátette, hogy ezt a hátrányt az elmúlt két hónapban sem sikerült ledolgozni.

A digitális vereséget számszerűsíteni is próbálta. Elmondása szerint a TikTokról tájékozódók körében 70–19-re, a Facebook-felhasználók között pedig 66 százalékos arányban maradtak alul. Ezért nevezte a kongresszusi beszédében is „katasztrofálisnak” a Fidesz teljesítményét a digitális térben, mind technológiai, mind tartalomgyártási szempontból.

Arra a felvetésre, hogy a Fidesz az elmúlt években saját online ökoszisztémát épített ki, Orbán azt válaszolta, hogy a politika ma az egyik leginnovatívabb szakma, ahol folyamatosan új technológiák és módszerek jelennek meg. Szerinte „aki az újításban lemarad, az elveszíti a választást”, és a Fidesz egyszerűen nem tudta felvenni „a digitális tempót” ellenfelével.

Nem volt elég jót tenni a fiatalokkal

Orbán szerint a Fidesz egyik legnagyobb kudarca a fiatal választók elvesztése volt, amit többször is „brutálisnak” nevezett. A volt miniszterelnök úgy látja, hogy a 40 év alattiak egyszerűen „többre vágytak”, mint amit a Fidesz kínált.